TV műsor

OGY - Krónika 7. rész (koronavírus)

Belföld, 2020.03.24

A koronavírus-járvány elleni védekezést szolgáló törvényjavaslat keddi parlamenti vitájában az igazságügyi miniszter a magyar nemzet életkérdésének nevezte, hogy a képviselők mikor és milyen döntést hoznak az indítványról. A Fidesz azt állította, hogy az indítvány nem ad korlátlan hatalmat a kormánynak, a Jobbik azonban azt hangoztatta, hogy az felülírja az alaptörvényt.



Varga Judit: nemzetünk életkérdése, mikor és hogyan dönt a Ház


A magyar nemzet életkérdésének nevezte az előterjesztés vitáját megnyitó expozéjában az igazságügyi miniszter, hogy a parlamenti képviselők mikor és milyen döntést hoznak a koronavírus elleni védekezésről szóló kormányzati törvényjavaslatról.

Varga Judit azt mondta: ahhoz, hogy a kormány a koronavírus-járvány miatt szükséges intézkedéseket időben meg tudja tenni, el kell fogadni a törvényjavaslatot. Úgy fogalmazott: az Országgyűlés a "legmegnyugtatóbban" kifejezheti, hogy ezekben a történelmi időkben mi a magyar nemzet akarata.

Kifejtette: a törvényalkotás során az Országgyűlés választása és felelőssége, hogy lehetővé teszi-e, hogy a kormány az emberek élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében a szükséges mértékben a koronavírus-járvány megelőzése, kezelése, felszámolása, káros hatásainak enyhítése, elhárítása céljából rendkívüli intézkedéseket hozhasson. Vagy ezt a felhatalmazást elutasítják - ahogy hétfőn "első körben tette azt az ellenzék" -, és jelentősen megnehezítik a járvánnyal és hatásaival szembeni fellépés lehetőségét, késleltetik a nélkülözhetetlen intézkedések bevezetését.


Fidesz: a törvény nem ad korlátlan felhatalmazást


Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta, a legelső hétpárti egyeztetésen az ellenzéki képviselőknek semmilyen problémájuk nem volt a normaszöveggel. Aztán eltelt néhány nap, megjelent Magyar György, "meg valami dizájner, meg úgynevezett civil aktivisták, meg egy nagy Facebook-buborék" és megváltozott a véleményük. Az ellenzék hétfőn még azokra a javaslatokra is nemet mondott, amiket korábban ők kértek - tette hozzá.

Kocsis Máté felszólalása alatt kisebb vita alakult ki, amikor úgy fogalmazott: nem feltételezi, hogy a "patkányozós Bangóné" elolvasta a javaslatot.

Elmondta: az ellenzék miatt a külföldről érkező nem magyar állampolgárok beléphetnek az ország területére. A külföldről érkező magyar állampolgároknak pedig, ha nem mutatnak ki náluk fertőzést, nem a kormányrendelet alapján kellene karanténba vonulniuk, hanem a Nemzeti Népegészségügyi Központnak kellene hatósági határozatot hoznia erről - tette hozzá. Arra is felhívta a figyelmet, hogy nem lehetne kiutasítani azokat, akik megszegik a karantén szabályait, az egészségügyi dolgozók szabadon elhagyhatnák az országot és nem lenne rendkívüli ítélkezési szünet.

Az ellenzék hamisan azt állítja, hogy a törvény által adott felhatalmazás korlátlan - szögezte le.

Hangsúlyozta, miután a rendeletek egy része hatályát veszti, a kormány ezért azokat még egyszer kihirdetheti. Hozzátette, az ellenzék most iktatta ki az Országgyűlést a kormány életéből.

Az ellenzék által javasolt hatvan és kilencven napos időkorlátról azt mondta, nem lehet tudni, hogy az Országgyűlés két vagy három hónap múlva ülésezhet-e. Véleménye szerint az ellenzék tudatosan találta ki azt az idősávot, ami várhatóan a legkritikusabb lesz.

Kiemelte, hogy a kormánynak tíz éve kétharmada van, és nincs szüksége arra, hogy rendeleti úton gyakorolja a hatalmat. Arra van szükség, hogy a kormány cselekvőképessége folyamatosan megmaradjon - érvelt.

Mint mondta, ennek ellenére sem tehetik meg, hogy nem egyeztetnek. Azonban azt kérte az ellenzéki politikusoktól, hogy ha velük egyeztetnek, akkor az valóban az "önök akarata legyen". Amennyiben azonban a véleményformálóik irányítják a politikai akaratukat, akkor küldjék ide őket - fogalmazott.



Jobbik: a javaslat felülírja az alaptörvényt


Varga-Damm Andrea (Jobbik) azt mondta, hogy a javaslat beterjesztője nem az alaptörvény rendelkezéseit veszi figyelembe.

Az ellenzék március 12. óta várja azt az országgyűlési határozati javaslatot, ami meghosszabbítja a veszélyhelyzetet - közölte. A kormány ehelyett benyújtott egy indítványt, ami teljesen új szabályokat vezet be és gyakorlatilag felülírja az alaptörvényt - jelentette ki.

Kérdésként tette fel, hogy a javaslat miért indítványozza, hogy szünetelhessen a parlament. Az Alkotmánybíróságot a járvány alatt is össze lehet hívni, pedig a testület tagjainak átlagéletkora magasabb, mint a parlamenté - mutatott rá.

A törvényből a veszélyhelyzet meghosszabbítása is hiányzik - emelte ki.

Az indítvány túlmegy a katasztrófavédelmi törvényen is, mert új szabályokat határoz meg - bírált a politikus.

A javaslat alapján nem a parlament dönti el, hogy a veszélyhelyzet mikor szűnik meg, ugyanis annak megszüntetése a kormány kizárólagos jogköre lesz - közölte.

Amennyiben a katonákat, rendőröket bent tartják a laktanyákban, akkor azzal kiteszik őket a járvány veszélyének - mondta.

Ha a hitelfizetési moratórium határideje december 31., akkor miért nem lehetett ebben a javaslatban is az év végét meghatározni dátumként? - kérdezte.

Párttársa, Lukács László György Kocsis Máté szavaira reagálva közölte: a második hétpárti egyeztetésen az ellenzék megkérdezte, miért nincs időkorlát a javaslatban.

A kormány mellett elment az idő kereke, ugyanis korábban kellett volna beterjeszteni ezt a jogszabályt - szögezte le. Akkor ahhoz csak egyszerű többség, illetve bizonyos pontjaihoz kétharmad kellett volna, nem pedig négyötöd - emelte ki.

A veszélyhelyzetet meg kell hosszabbítani, a Jobbik és az ellenzék azonban azt kéri, hogy ne egy időkorlát nélküli rendeleti kormányzást vezessenek be - ismertette kérésüket.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!