TV műsor

OGY - Krónika 7. rész (koronavírus)

Belföld, 2021.02.22

Képviselői felszólalásokkal folytatódott és zárult le a koronavírus világjárvány elleni védekezésről szóló javaslat bizottsági jelentéseinek vitája hétfőn a parlamentben, majd az államfő által visszaküldött hulladékgazdálkodási törvénycsomag vitájával folytatódott a munka.



A koronavírus világjárvány elleni védekezésről


Nacsa Lőrinc (KDNP) azt hangsúlyozta, hogy az ellenzéki pártok tavaly tavasszal nem szavazták meg a veszélyhelyzetet. Ha az ellenzéki pártokon múlna, akkor holnaptól véget érne a hitelmoratórium, a bajba jutott szektorok nem kapnának bértámogatást és az otthonteremtési támogatás is megszűnne - fogalmazott.

A Demokratikus Koalíciót oltásellenesnek nevező képviselő megkérdezte, hogyan vehető komolyan a DK-nak az a módosító javaslata, amelyet az ellenzéki párt egy olyan törvényhez nyújtott be, amiről két héttel ezelőtt megmondta, hogy nem fogja megszavazni.

Hollik István (KDNP) a járvány elleni sikeres védekezés alapfeltételének nevezte a kormány rendkívüli felhatalmazását. Ha az ellenzék ezt sem akarja biztosítani, akkor elárulja magát, hogy nem a járvány elleni védekezés sikerében érdekelt - jelentette ki.

"Önök emberéletekkel szórakoznak", mert a politikai érdekük azt diktálja, hogy ezt a rendkívüli felhatalmazást ne szavazzák meg - közölte. Egyúttal visszautasította, hogy Bencsik János "debilnek" tartotta a nemzeti konzultáció kérdéseit.

Balla György (Fidesz) primitív, aljas és tisztességtelen színjátéknak nevezte az ellenzéki felszólalók által elmondottakat.

Rig Lajos (Jobbik) hangsúlyozta, az az oltásellenes, aki semmilyen oltást nem támogat, a vakcinába vetett hit egy másik kérdés. A kormány nem arra használta fel a támogatást, amire engedélyt kért, "sunyi, alattomos módon" átalakítja az egészségügyi rendszert - szögezte le.

Turi-Kovács Béla (Fidesz) kijelentette, hogy amióta az ellenzék közösen politizál, azóta nincs más programja, csak a közös gyűlölködés. Ebből szervesen következett az, hogy minden rossznak állítanak be, amit a kormány tesz - tette hozzá.

Minden nap késedelem emberek életébe kerül - hangsúlyozta. A politikus arra kérte a kormányt, hogy a meghozott és rendeletbe foglalt döntések közül vizsgálják felül azokat, amelyek hosszú távon is érvényesek, mint például az otthon végzett munkáét.

Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára a vitában elhangzottakra válaszolva hangsúlyozta, hogy 3,5 millióval több vakcinát sikerült beszerezni, mint amennyit az EU biztosít Magyarország számára. Kiemelte, normál jogrend mellett nem lehetett volna elérni, hogy a kormányhivatalokat és a katonaságot is bevonják a védekezésbe. Az ötven százalékos bértámogatás, a nyugdíjemelés, az egészségügyi dolgozók és az orvosok béremelése mind a védekezést szolgálták - tette hozzá.

Az ellenzéki bírálatokra azt válaszolta, hogy a baloldali pártok "Moszkva hátsó udvarából már Brüsszel hátsó udvarába költöztek át".

Létezik a vakcinaválasztás joga, de amelyik vakcinák nem állnak rendelkezésre, azokat hiába foglalják törvénybe - emelte ki.

A lakások esetében él a végrehajtási moratórium, a kormány megvédi azokat, akiknek a tartozásaik miatt veszélybe kerülne a lakhatásuk - szögezte le.


Hulladékgazdálkodási törvénycsomag


Ezt követően az Országgyűlés áttért a köztársasági elnök által alaptörvény-ellenesség miatt visszaküldött energetikai és hulladékgazdálkodási törvénycsomag módosításáról szóló törvényjavaslat bizottsági jelentéséről és módosító indítványáról folytatott vitára.

A törvényalkotási bizottság előadójaként Héjj Dávid Ádám (Fidesz) - jelezve, a testület 24 igen, 5 tartózkodás és 5 nem mellett fogadta el a dokumentumot - kiemelte, az előterjesztés igazodik a körforgásos gazdaság uniós irányelvének követelményeihez és megfelelően küszöböli ki az államfő alkotmányos vétójában megfogalmazott kifogásokat.

Bana Tibor (független) az érdemi változtatásokat hiányolta a törvényjavaslatból, a "trafikmutyihoz" hasonlítva a terület szerinte Fidesz-közeli köröknek kedvező koncessziós kiszervezését.

Schmuck Erzsébet (LMP) szerint a javaslat sok része támogatható ugyan, de az amúgy is válságos helyzetben lévő hazai hulladékgazdálkodást "felrúgó" kitételek ellehetetlenítik, hogy megszavazzák azt.

Juhász Hajnalka (KDNP) azt emelte ki: az új koncessziós modellben a közegészségügyi és a környezetvédelmi célok teljesítése, így a környezetterhelés minimalizálása is cél.

Molnár Gyula (MSZP) szerint a kormányoldal ismét nem korrigál, hanem "politikai dacból", az alkotmánybíróság véleményének ellenében is keresztülviszi akaratát, közben az alapvető problémát nem orvosolva.

Balla György (Fidesz) bevett gyakorlatnak nevezte, hogy ha az alkotmánybíróság kivetnivalót talál egy törvényben, akkor nem az egész jogszabályt, hanem csak a kifogásolt pontot kell újraalkotni.

Nunkovics Tibor (Jobbik) szerint példátlan a javaslatban megjelenő jogalkotói beavatkozás mértéke, akárcsak az, hogy az érintettekkel nem egyeztettek érdemben a piaci szereplőket és az önkormányzatokat egyaránt kivéreztető átalakításról.

Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a vita lezárása után arra emlékeztetett: az államfő a törvény céljaival, így a nagyobb állami szerepvállalással egyetértett, csupán egyetlen ponton nem volt egyértelmű a szabályozás.

Megjegyezte, az új rendelkezések biztosítják, hogy a tulajdonost ne érje hátrány azért, mert csak a koncesszió nyertesének adhatja át a hulladékot.

A kormány célja, hogy Magyarország minél előbb áttérhessen a körforgásos gazdaságra - hangsúlyozta.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!