Orbán Balázs: folytatódhatnak a zöldfejlesztések a Ligetben


Kiemelten közérdekű beruházásnak minősülhet a Liget Budapest projekt, és a helyi önkormányzatok részéről változtatási tilalom nem lenne alkalmazható - közölte Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításait ismertetve kedden az Országgyűlésben.

Orbán Balázs kifejtette: ha önkormányzati rendelet ezzel ellentétes előírást tartalmaz, akkor helyette a törvényi előírást kell alkalmazni. Rámutatott: a javaslat benyújtására azért is szükség volt, mert a Fővárosi Közgyűlés által elrendelt változtatási tilalom a már folyamatban lévő zöldfelületi munkálatokat is megakadályozta. Ezek között említette a városligeti kis botanikus kert megújítását és bővítését, az 56-os terén kialakítandó zöld promenádot, multifunkcionális sportpályák megvalósítását, két kilométeres futókör kialakítását és egy újabb, kutyás élménypark kiépítését. Kitért továbbá a Városligetben található aszfalt- és betonfelületek feltörésére és visszazöldítésére.

Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány azt gondolja, hogy a Fővárosi Közgyűlés változtatási tilalma az új épületek megépítésére vonatkozik, így az új Nemzeti Galériára, a Magyar Innováció Házára, és a Városliget Színházra. Ezek - noha érvényes engedélyekkel bírnak - nem fognak megépülni míg a közfejlesztések tanácsa egyhangúlag így nem dönt - jelezte.

A benyújtott törvényjavaslat része, hogy a mátraverebélyi, szentkúti és máriapócsi nemzeti kegyhelyeket nemzeti emlékhellyé nyilvánítják. Ezzel egyidejűleg a kegyhelyként működő nemzeti emlékhelyeknél a szakrális események és egyéb szabadtéri programok zavartalansága érdekében a külfejtéses bányászati tevékenységet korlátoznák - jelezte.

A javaslat kiemelt pontjaként említette az államtitkár az úgynevezett függő hatályú döntés jogintézményének kivezetését. A hatósági eljárások felgyorsítása mostanra megvalósult, nincs szükség a függő hatályú döntések meghozatalára, amelyek hatalmas adminisztrációs terhet jelentenek a jogalkalmazó ügyintézők számára, és éves szinten majdnem fél milliárd forintos terhet eredményeztek 2018-ban - közölte Orbán Balázs.

Kitért arra is: az előterjesztés az anyakönyvi eljárásról szóló törvény módosításával rendezi a nemváltoztatás területén fennálló bizonytalan jogi helyzetet. Azt javasolják, hogy a jövőben a magyar hatósági nyilvántartásban a születéskori biológiai nemet rögzítsék - ismertette. Ezt követően, azzal, hogy ki milyen neműnek tartja magát, ki milyen nemátalakító műtétnek veti alá magát, a magyar államnak semmilyen dolga nincs, ezzel összefüggésben a javaslat semmilyen korlátozást nem tartalmaz - rögzítette.

További jelentős pontként jelölte meg azt a vagyonjuttatást, amellyel a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalomkutatásokért Közalapítvány működését ismerik el.

Kitért a módosítás azon pontjára is, amely a polgármesterek védekezéssel összefüggő jogaira terjed ki. Jelezte: a kormány a változtatási szándékától eltekintett, miután az komoly politikai turbulenciát okozott. A veszélyhelyzeti jogalkotással összefüggésben a kormány a lehető legszélesebb nemzeti egység fenntartására törekszik - közölte az államtitkár.



Fidesz: igen a javaslatra



Salacz László, a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka kiemelte a javaslatból a közigazgatási bürokrácia csökkentését szolgáló jogszabályok megalkotását.

Szükségesnek tartotta az anyakönyvi eljárásról szóló törvény módosítását is. Rámutatott: hatályos jogszabályok jelenleg nem tartalmazzák a nem fogalmát, ugyanis annak meghatározása biológiai alapokon nyugszik.

Hangsúlyozta: a módosítás nyomán az esetleges nemi átalakító műtétek után az anyakönyvi adatok változatlanok maradnak a nemre vonatkozóan.

A politikus üdvözölte a nemzeti kegyhelyekre vonatkozó változtatásokat.

Jelezte: a Fidesz frakció támogatja a javaslatot.


A Jobbik számos kifogást emelt a törvénycsomaggal kapcsolatban


Varga-Damm Andrea (Jobbik) arra emlékeztetett, hogy az ellenzék már a függő hatályú változtatásokra vonatkozó szabályozás 2015-ös elfogadásakor is annak hatalmas költségeire figyelmeztetett, valamint arra, hogy az ügyfelek nem fogják érteni a szabályozást.

A nemzetbiztonsági szempontból kiemelt beruházásokról szóló változtatást is kifogásolta. Ha ilyen beruházás telkére átnyúlik egy szomszédos építmény, akkor annak tulajdonosa bontásra kötelezhető. Azt mondta: akár nyolcvan éves építményeket is elbontathatnak így. Miért nincs a javaslatban alternatíva? - tette fel a kérdést.

Előadóművészeti szervezetek támogatásáról szóló törvény változtatását is elfogadhatatlannak ítélte. Kifogásolta, hogy az állam által támogatott színházak öttagú felügyelő bizottságában három miniszteri küldött kap helyet. "Ez egy művészvilág" - szögezte le -, nem kell ilyen pórázon tartani a színházakat.

A városligeti fejlesztésről szólva kifogásolta azt a passzust, amely szerint, ha változtatási tilalom van, az a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokra nem érvényes. Ugyancsak nem értett egyet azzal a vagyonjuttatással sem, amelyet bizonyos kutatóintézeteknek biztosítanak. Azt mondta: ezen intézmények tevékenysége mindennapi politizálásban torkollt, nem rendeltetésszerűen végzik a munkájukat, így nem érti a juttatást.