Magyar-horvát katonai légtérvédelem


A NATO tagállamainak egymás közti megállapodásával rögzíthető két ország közös katonai légtérvédelme, mivel a katonai szövetség ezt közvetlenül nem rendelheti el - indokolta a Horvátország és Magyarország közös katonai légvédelméről szóló kétoldalú megállapodást a honvédelmi tárca államtitkára.

Németh Szilárd ismertette: Magyarország kötött már hasonló megállapodást Romániával és Szlovéniával, Szlovákiával pedig folyamatban vannak a tárgyalások arról.

A megállapodás rögzíti a többi között az együttműködés fő szabályait, a felek felelősségi körét, biztosítja a képzés lehetőségét, de kitér a kárrendezés vagy például az információcsere kérdésére is.

Németh Szilárd a legfontosabb feladatnak a magyar emberek biztonságának elősegítését és a bevándorlás megállítását nevezte.

Beszámolt arról is, hogy az ország 2024-re éri el a NATO-ban előírt honvédelmi finanszírozási szintet, vagyis a GDP 2 százalékát fordítja majd erre a célra. Idén a kiadások 30 százalékát fejlesztésekre fordítják - ismertette. Rámutatott arra is: jövőre 20 százalékkal bővül a honvédelmi büdzsé, 616 milliárd forintra.

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) örömét fejezte ki, hogy Románia és Szlovénia után a harmadik szomszédos országgal is sikerült légvédelmi megállapodást kötni. Kijelentette: Magyarország komolyan veszi az Észak-atlanti Szerződésből fakadó kötelezettségeit.

Rámutatott: az eltérő légtérrendészet csökkenti az egyes országok erejét, a kétoldalú megállapodások azonban erősítik azt.

Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) pártja támogatásáról biztosította az előterjesztőt és célnak nevezte a határon átnyúló rendészeti feladatok hatékonyabbá tételét.

Nacsa Lőrinc (KDNP) fontosnak nevezete a kapcsolatok elmélyítését Horvátországgal. További célokra hívta fel a figyelmet, például a közösségi közlekedés fejlesztésének szükségességére. Megerősítette: pártja támogatja a javaslatot.

Ugyancsak pártja támogatását jelezte Molnár Gyula (MSZP), aki ugyanakkor olyan ügyeket is felhozott, amelyek miatt nem felhőtlen a két ország viszonya.

Németh Szilárd válaszában a magyar emberek biztonságát nevezte a legfontosabb kérdésnek, mint mondta, az előterjesztés ezt szolgálja.

A vitát az elnöklő Lezsák Sándor lezárta.


Miniszterelnökség: a kormány kompromisszumkészségét mutatja az előterjesztés


A kormány európai szintű kompromisszumkészségének bizonyítékaként jellemezte a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépésének elhalasztását a Miniszterelnökség államtitkára.

Orbán Balázs visszatekintett a közigazgatási bíróságok történetére és kijelentette: azok felállításával egy adósságot törlesztett volna a kormányzat. Korábban is létezett ilyen önálló bírósági ág, ám azt a kommunista rezsim megszüntette - emlékeztetett.

Kijelentette azt is: az elfogadott törvény és a közigazgatási bíróságok rendszere összhangban van az európai mintákkal és hagyományokkal is, de a jogszabályt a Velencei Bizottság véleménye is megerősítette.

Úgy ítélte meg: a nemzetközi civil szervezetek hálózatai azonban politikailag motivált vádakat fogalmaztak meg a törvény ismerete nélkül, szerinte nyomásgyakorlás céljából, mert az országnak kereszténydemokrata kormánya van, amely fellép a bevándorlás ellen.

A kritikát ezért a politikai nyomásgyakorlás részének tekintik, amelynek célja, hogy letérítse a kormányt a politikai irányvonaláról - jelentette ki, de leszögezte: nem fognak letérni arról.

Az igazságszolgáltatás azonban nem lehet a politikai játék része - indokolta az előterjesztés benyújtását. Hangsúlyozta: a megalapozatlan állításokon alapuló viták megnyugtató lezárásáig ezért egyelőre határidő nélkül elhalasztanák a közigazgatási bíróságok felállítását.



Fidesz: a megalapozatlan kritikák megnyugtató lezárásáig elhalasztjuk a közigazgatási bíróságok bevezetését



Vitányi István, a Fidesz vezérszónoka felidézte: Trócsányi László igazságügyi miniszter nemzetközi példákra és a magyar jogtörténetre hivatkozva terjesztette az Országgyűlés elé a közigazgatási bíróságról szóló törvényjavaslatot, amelyet aztán a Velencei Bizottság is megvizsgált. A bizottság észrevételeit teljes körűen beépítették a közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító javaslatba, amelyet később elfogadott a magyar parlament - tette hozzá.

Annak ellenére, hogy a magyar kormány és az Országgyűlés eleget tett minden jogilag alátámasztott változtatási javaslatnak, az "alaptalan brüsszeli nyomásgyakorlás tovább folytatódik" - fogalmazott.

Szerinte a "brüsszeliták" figyelmét elkerüli, hogy egyes uniós országokban "két lábbal tiporják" a nemzetiségek jogait vagy egyéb alapvető eljárási és anyagi jogi alapelveket, addig a legszigorúbb jogállamisági szűrőn átesett jogrendszerek továbbra is támadások kereszttüzében állnak.

Hangsúlyozta: a kettős mérce ellenére ugyanakkor a párbeszéd nem szakad meg, és szükség van további egyeztetésekre. Erre való tekintettel a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a javaslat hatályba lépésének elhalasztását a Magyarországot ért megalapozatlan jogállamisági kritikákkal kapcsolatos viták megnyugtató lezárásáig - mondta.