Jobbik: biztosítani kell az "elsétálás jogát"



Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka úgy értékelt: jól mutatja, mekkora kudarcot jelentett az adósságrendezésről szóló jogszabály, hiszen a megalkotása óta eltelt 5 évben mindössze 2137 csődvédelmi eljárás indult, miközben ezalatt 10 ezer családot lakoltattak ki elhelyezés nélkül.

Öt és fél éve tetszhalott állapotban van ez a megoldás - fogalmazott.

Úgy vélte: a családi csődvédelem intézménye akkor lenne hatékony, ha biztosítanák az elsétálás jogát azon adósok esetében, akiknek már elvették, elárverezték az ingatlanát, de még maradt tartozása.

Tömeges bérlakásépítést és a devizahitelekkel kapcsolatban új elszámolási törvényt is javasolt, valamint a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását sürgette a következő választásokig.



KDNP: a jövőben többen tudják igénybe venni a magáncsőd intézményét


Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka megköszönte a családi csődvédelmi szolgálat munkatársainak az elmúlt 5 éves munkát. Jelezte: részben az ő tapasztalataik alapján született meg a most tárgyalt módosítás.

A devizahitelekkel kapcsolatban arra emlékeztetett: a szocialisták egy romokban lévő rendszert hagytak itt, 2010-ben családok ezreit fenyegette kilakoltatás, így azonnali segítségre volt szükség. Hozzátette: a kormány intézkedéseinek - a forintosításnak, az árfolyamgátnak, a bankok elszámoltatásának - köszönhetően egymillió embernek sikerült segíteni.

Hangsúlyozta: a módosító javaslat a belépési küszöböt alacsonyabbá teszi, és módosít egyes feltételeken, így arra számítanak, hogy a jövőben többen tudják igénybe venni a magáncsőd intézményét.


MSZP: csak "foldozgatás" a magáncsődről szóló javaslat módosítása



Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP vezérszónoka jelezte: az MSZP már a jogszabály 2015-ös elfogadásakor felhívta a figyelmet a szabályozás buktatóira, és az idő igazolta ezeket az aggályokat. Emlékeztetett: korábban a jegybank és a szaktárca azzal számolt, hogy több mint 25 ezer család veheti igénybe a magáncsőd intézményét, ehhez képest nagyon szerény az a szám, ahányan végül ezt megtették.

Úgy vélte: a mostani módosítás csak "foldozgatás", ezzel sem jutnak el a 20-25 ezres számhoz.

Azt firtatta, mennyi gyerek került állami gondozásba a kilakoltatások vagy a családi csőd miatt.



DK: kudarc a magáncsőd intézménye



Varga Zoltán, a DK vezérszónoka úgy értékelt: a magáncsőd intézménye kudarc, legalább annyira, mint az ócsai lakópark. Úgy vélte: az emberek bizalmatlanok a kormánnyal szemben, mert korábban számos esetben becsapta őket, ezért több százezren inkább feladták az ingatlanjukat, minthogy a kormányoldal által felkínált magáncsőd lehetőségét elfogadják.

Szót emelt a "dolgozói szegénység" ellen és úgy fogalmazott: "miközben Mészáros, Tiborcz és az Orbán család gazdagodik, a magyar családok százezrei, milliói egyre nehezebb helyzetbe kerülnek".



Független: rendszerszintű megoldásra van szükség!



Varga-Damm Andrea (független) azt mondta: a módosító javaslat csak a töredékét érinti azoknak a problémáknak, amiket már az eredeti jogszabály elfogadása során felvetett az ellenzék.

Nem elég - értékelte a KDNP-s javaslatot, hozzátéve: rendszerszinten kell kezelni a problémát. Szerinte olyan támogató közeget kell teremteni, hogy az emberek biztosak lehessenek abban, nem lesznek végleg kisemmizve azért, mert egyszer rossz döntést hoztak.

Felhívta a figyelmet arra: Magyarországon az adósok a tartozásukért egy egész életen át felelnek, szemben a külföldi gyakorlattal, ahol a jelzálogjoggal biztosított hiteleknél biztosítják elsétálás jogát.


Előterjesztői zárszó



Harrach Péter (KDNP) a vitában elhangzottakra reagálva hangsúlyozta: a magáncsőd intézménye nem minden nehéz helyzetbe jutott családon segít, és nem ez a törvény hivatott arra, hogy az összes problémát megoldja. Ez az intézmény olyan módon próbál megoltást nyújtani, hogy együttműködésre készteti a hitelezőt és az adóst, miközben megőrzi az otthont - tette hozzá.

Az elsétálás lehetőségével kapcsolatban azt mondta: Amerikában valóban létezik ez a lehetőség, ott azonnal elárverezik az ingatlant, de kétségtelen, hogy kivédik azt a nagyon nehéz helyzetet, hogy az árverés után is fizetni kelljen a törlesztőrészleteket.

Az európai megközelítés ezzel szemben az, hogy az otthont őrizzék meg, és ne kerüljön sor azonnal árverésre, ezt szolgálja a magáncsőd intézménye is - tette hozzá.

Reményét fejezte ki, hogy a módosítást követően többen veszik majd igénybe a magáncsőd intézményét.