Fidesz: fontos pillér a törvényjavaslat
Fazekas Sándor (Fidesz) elmondta, a magyar-török kétoldalú kapcsolatok szilárd alapokon nyugszanak. Hozzátette: a két ország közötti hadügyeket érintő párbeszédet jelenleg az orosz-ukrán háborúhoz való viszonyt keretezi. Mindkét fél békepárti, egyetértésben szorgalmazza a mielőbbi tűzszünetet, valamint a béketárgyalások azonnali megkezdését - mondta.
Kitért arra, hogy Magyarország történetének egyik legnagyobb fejlesztését hajtja végre, ennek részeként az elavult technológiát modern, NATO-kompatibilis eszközökre cserélik. Ezen fejlesztésben Magyarország számít a török védelmi ipar termékeire is - jegyezte meg.
DK: fontos, hogy Magyarország megbecsült tagja legyen a NATO-nak
Gréczy Zsolt (DK) fontosnak nevezte, hogy Magyarország megbecsült tagja legyen a NATO-nak, és az is fontos, hogy Magyarország és Törökország kapcsolata fejlődjön.
Szerinte ugyanakkor Magyarország helyzete már a NATO-ban sem tűnik stabilnak, mivel a magyar diplomácia "összeakaszkodott" az Egyesült Államokkal, a szövetség legerősebb haderejével.
Beszélt arról is, hogy Törökország néhány hete arról döntött: Finnország NATO-csatlakozását támogatja, Svédországét nem, ezután "egyszer csak" ugyanez lett a magyar álláspont is.
Úgy értékelt, ahhoz, hogy Magyarország megfelelő tekintélyt vívjon ki a NATO-ban, az uniós viszonyokat is normalizálni kellene.
KDNP: jók a magyar-török kapcsolatok
Nacsa Lőrinc (KDNP) emlékeztetett: a keretmegállapodást a török fél kezdeményezte 2020-ban, felváltva a korábbi, 1995-ben megkötött megállapodást.
A kisebbik kormánypárt vezérszónoka szerint érdemes és szükséges felülvizsgálni az ilyen kétoldalú megállapodásokat, mert 1995 óta sok változás történt a világban, és az európai biztonsági helyzet is megváltozott.
Jelezte: a KDNP támogatja és üdvözli a török kezdeményezést, mert a két ország között szoros kapcsolat áll fenn, katonai szövetségesek a NATO-ban, és Törökország az EU hivatalos tagjelöltje is.
A jó kapcsolatot jellemzi az is, hogy a februári földrengés után Magyarország 167 szakembert és 29 mentőkutyát küldött Törökországba, akik 35 ember életét tudták megmenteni - mondta.
MSZP: üdvözlendő a megállapodás
Gurmai Zita (MSZP) kiemelte: Magyarország és Törökország NATO tagállamként korábban és most is szövetséges kapcsolatban állt egymással, továbbá jelenleg is kétoldalú katonai megállapodások vannak érvényben.
Hangsúlyozta: Törökország a nyugati szövetségrendszer része, a NATO egyik meghatározó katonai ereje, fontos partner amellett is, hogy egyes kérdésekben a szövetség többi tagjától különböző álláspontot képvisel.
A NATO-szövetségesekkel való katonai együttműködést üdvözlendőnek nevezte, és közölte, hogy az MSZP támogatja a javaslatot.
Mi Hazánk: helye van a katonai együttműködésnek tisztességes alapokon
Novák Előd (Mi Hazánk) jelezte: konstruktív ellenzéki pártként támogatják a javaslatot. Úgy fogalmazott: helye van a katonai együttműködésnek tisztességes alapokon. Márpedig ez a keretmegállapodás egyenlő felek közötti szerződés, szemben a 2019-es amerikai-magyar megállapodással, amely kivonja az amerikai katonákat a magyar joghatóság alól az itt elkövetett bűncselekmények esetén is - tette hozzá.
Hangsúlyozta: a törökök ezután sem állomásozhatnak a magyar hatóságok engedélye nélkül, de az amerikaiak továbbra is.
Az egyezmény alapvetően a kiképzés terén fejlesztené a kapcsolatokat, a hadiipari együttműködést pedig kifejezetten kívánatosnak minősítette, mert a törökök modern és viszonylag olcsó haditechnikai eszközöket gyártanak.
Zárszó
Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára zárszavában köszönetet mondott a támogató hozzászólásokért, majd megerősítette: Magyarország nem szállít fegyvereket, és nem küld katonákat Ukrajnába, "Magyarország és Ukrajna határán fegyverek nem lépnek át".
Napirend után
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) napirend utáni hozzászólásában a magas élelmiszerárakról beszélt, és úgy fogalmazott: a kormány "felbecsülhetetlen károkat" okozott azzal, hogy nem lépte meg az alapvető élelmiszerek áfacsökkentését.
Jakab Péter (független) normális béreket és megfizethető lakhatást, valamint előrehozott választást követelt, mondván, míg Ausztriában a jólét, idehaza az árszínvonal és a korrupció nő.
Bencze János (Jobbik) az első szabad országgyűlési választás 33. évfordulójára emlékezve azt elevenítette fel, mi történt azóta Magyarországon, majd a be nem váltott reményeket, ígéreteket sorolta.
Az elnöklő Latorcai János az ülést bezárva jelezte, az Országgyűlés szerda reggel kilenc órakor folytatja munkáját.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!