OGY - Krónika 7. rész (magyar-török katonai keretmegállapodás, napirend után)

Belföld, 2023.03.28

A magyar-török katonai keretmegállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat vitája után napirend utáni felszólalásokkal zárta keddi munkanapját az Országgyűlés.



Fidesz: fontos pillér a törvényjavaslat



Fazekas Sándor (Fidesz) elmondta, a magyar-török kétoldalú kapcsolatok szilárd alapokon nyugszanak. Hozzátette: a két ország közötti hadügyeket érintő párbeszédet jelenleg az orosz-ukrán háborúhoz való viszonyt keretezi. Mindkét fél békepárti, egyetértésben szorgalmazza a mielőbbi tűzszünetet, valamint a béketárgyalások azonnali megkezdését - mondta.

Kitért arra, hogy Magyarország történetének egyik legnagyobb fejlesztését hajtja végre, ennek részeként az elavult technológiát modern, NATO-kompatibilis eszközökre cserélik. Ezen fejlesztésben Magyarország számít a török védelmi ipar termékeire is - jegyezte meg.



DK: fontos, hogy Magyarország megbecsült tagja legyen a NATO-nak



Gréczy Zsolt (DK) fontosnak nevezte, hogy Magyarország megbecsült tagja legyen a NATO-nak, és az is fontos, hogy Magyarország és Törökország kapcsolata fejlődjön.

Szerinte ugyanakkor Magyarország helyzete már a NATO-ban sem tűnik stabilnak, mivel a magyar diplomácia "összeakaszkodott" az Egyesült Államokkal, a szövetség legerősebb haderejével.

Beszélt arról is, hogy Törökország néhány hete arról döntött: Finnország NATO-csatlakozását támogatja, Svédországét nem, ezután "egyszer csak" ugyanez lett a magyar álláspont is.

Úgy értékelt, ahhoz, hogy Magyarország megfelelő tekintélyt vívjon ki a NATO-ban, az uniós viszonyokat is normalizálni kellene.


KDNP: jók a magyar-török kapcsolatok


Nacsa Lőrinc (KDNP) emlékeztetett: a keretmegállapodást a török fél kezdeményezte 2020-ban, felváltva a korábbi, 1995-ben megkötött megállapodást.

A kisebbik kormánypárt vezérszónoka szerint érdemes és szükséges felülvizsgálni az ilyen kétoldalú megállapodásokat, mert 1995 óta sok változás történt a világban, és az európai biztonsági helyzet is megváltozott.

Jelezte: a KDNP támogatja és üdvözli a török kezdeményezést, mert a két ország között szoros kapcsolat áll fenn, katonai szövetségesek a NATO-ban, és Törökország az EU hivatalos tagjelöltje is.

A jó kapcsolatot jellemzi az is, hogy a februári földrengés után Magyarország 167 szakembert és 29 mentőkutyát küldött Törökországba, akik 35 ember életét tudták megmenteni - mondta.


MSZP: üdvözlendő a megállapodás


Gurmai Zita (MSZP) kiemelte: Magyarország és Törökország NATO tagállamként korábban és most is szövetséges kapcsolatban állt egymással, továbbá jelenleg is kétoldalú katonai megállapodások vannak érvényben.

Hangsúlyozta: Törökország a nyugati szövetségrendszer része, a NATO egyik meghatározó katonai ereje, fontos partner amellett is, hogy egyes kérdésekben a szövetség többi tagjától különböző álláspontot képvisel.

A NATO-szövetségesekkel való katonai együttműködést üdvözlendőnek nevezte, és közölte, hogy az MSZP támogatja a javaslatot.


Mi Hazánk: helye van a katonai együttműködésnek tisztességes alapokon


Novák Előd (Mi Hazánk) jelezte: konstruktív ellenzéki pártként támogatják a javaslatot. Úgy fogalmazott: helye van a katonai együttműködésnek tisztességes alapokon. Márpedig ez a keretmegállapodás egyenlő felek közötti szerződés, szemben a 2019-es amerikai-magyar megállapodással, amely kivonja az amerikai katonákat a magyar joghatóság alól az itt elkövetett bűncselekmények esetén is - tette hozzá.

Hangsúlyozta: a törökök ezután sem állomásozhatnak a magyar hatóságok engedélye nélkül, de az amerikaiak továbbra is.

Az egyezmény alapvetően a kiképzés terén fejlesztené a kapcsolatokat, a hadiipari együttműködést pedig kifejezetten kívánatosnak minősítette, mert a törökök modern és viszonylag olcsó haditechnikai eszközöket gyártanak.


Zárszó


Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára zárszavában köszönetet mondott a támogató hozzászólásokért, majd megerősítette: Magyarország nem szállít fegyvereket, és nem küld katonákat Ukrajnába, "Magyarország és Ukrajna határán fegyverek nem lépnek át".


Napirend után


Z. Kárpát Dániel (Jobbik) napirend utáni hozzászólásában a magas élelmiszerárakról beszélt, és úgy fogalmazott: a kormány "felbecsülhetetlen károkat" okozott azzal, hogy nem lépte meg az alapvető élelmiszerek áfacsökkentését.

Jakab Péter (független) normális béreket és megfizethető lakhatást, valamint előrehozott választást követelt, mondván, míg Ausztriában a jólét, idehaza az árszínvonal és a korrupció nő.

Bencze János (Jobbik) az első szabad országgyűlési választás 33. évfordulójára emlékezve azt elevenítette fel, mi történt azóta Magyarországon, majd a be nem váltott reményeket, ígéreteket sorolta.


Az elnöklő Latorcai János az ülést bezárva jelezte, az Országgyűlés szerda reggel kilenc órakor folytatja munkáját.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!