KDNP: a kormány maximálisan alkalmazkodik a kihívásokhoz


Juhász Hajnalka (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az energiaügyi tárca december 1-jétől kezdi meg a tevékenységét a Technológiai és Ipari Minisztérium átnevezésével, az Építési és Beruházási Minisztériumból pedig Építési és Közlekedési Minisztérium jön létre.

A háború következményeként bevezetett szankciós politika negatív következményei nemcsak az energiaszektort, de a gazdaságot is érintik - hangsúlyozta. A szankciók nyomán kialakult energiaár-növekedés a magyar gazdaság számára évente tízmilliárd eurós hiányt jelent, ezért fontos, hogy a gazdasági területért egy önálló tárca feleljen. A kormány maximálisan alkalmazkodik a kihívásokhoz - mondta a képviselő.


Oktatásügyi minisztérium mellett érvelt az MSZP


Hiller István (MSZP) azzal kezdte, hogy Magyarországon az alkotmányos berendezkedés szerint nem a kormánynak van miniszterelnöke, hanem a miniszterelnöknek kormánya, vagyis a kormányszerkezet kialakítása a miniszterelnök jogosítványa.

Kiemelte, hogy az előterjesztett módosítás nem személycseréről szól, hanem a kormánystruktúra átalakításáról. Az új felosztásban a felnőttképzés a megszűnő minisztériumtól a kulturális és innovációs tárcához kerül - emelte ki a képviselő, aki kitért arra, hogy november 22. a magyar közoktatás napja.

Érdemes végiggondolni, hogy egy szerkezetváltoztatásnál mibe érdemes belevágni és mibe nem - vetette fel Hiller István, aki oktatásügyi minisztérium létrehozása mellett érvelt. Megjegyezte, nem vonja kétségbe egy energetikai tárca létrehozásának szükségességét és jogosultságát.


Momentum: a közoktatást emeljék nemzetstratégiai szintre!


Fekete-Győr András (Momentum) is kiemelte, hogy a keddi a magyar közoktatás napja. Az elmúlt két hónapban pedagógusok, szülők és diákok tízezrei voltak az utcákon tüntetni - hangsúlyozta a képviselő, aki oktatási válságról beszélt.

A létrehozandó energiaügyi tárcára utalva azt kérdezte, hogy ami az energiaügynek jár, az az oktatásügynek miért nem.

A magyar iparpolitika egy időzített bomba, mert a betanított munkákat gyakran a gépek végzik az emberek helyett - értékelt Fekete-Győr András, aki arra kérte a kormányt, hogy a közoktatást emelje nemzetstratégiai szintre.


Jobbik: az energiapolitika kudarcának beismerése a javaslat


Z. Kárpát Dániel (Jobbik) úgy vélte, a kormányzat energiapolitikájának kudarcáról és annak beismeréséről szól a tárgyalt javaslat. Fél évvel vagyunk a választás után, tehát viszonylag rövid idő után derült ki a kormány tervéről, hogy nem sikerült - mondta.

Közölte: az EU tagállamaiban, jellemzően nyugatabbra általában a polgárok a jövedelmük 6-8 százalékát fordítják rezsire, ez a mostani helyzetben 10-12 százalékra nőtt. Azonban ez az arány a jelenlegi árak mellett 30 százalék Magyarországon - jelentette ki.

A képviselő arról beszélt, hogy sok család lehet bajban a rezsiköltségek miatt, és egy önálló Energiaügyi Minisztérium önmagában nem oldja meg ezt a problémát. Fontos lenne viszont egy önálló lakhatási tárca felállítása - tette hozzá.

Z. Kárpát Dániel szerint egy bér- és munkaügyi minisztérium is jó lenne a munkavállalói kiszolgáltatottság csökkentésére. A legfontosabb egy önálló demográfiai és családügyi tárca létrehozása lehetne, a demográfia ugyanis kemény kihívások elé állítja Magyarországot - vélekedett.


Párbeszéd: helyre kell hozni az energiapolitika hibáit


Szabó Rebeka (Párbeszéd) kifogásolta, hogy a kormánynak mindenről a szankciók jutnak az eszébe, még ebben a vitában is felmerültek. Magyarország veszi a legdrágábban a gázt Európában, és egyre több ember néz szembe az energiaszegénységgel, azzal, hogy nem tudja kifizetni a számláit - mondta. Hozzátette: a kormánynak segítenie kell a családokat a rezsi kifizetésében.

Kifogásolta, hogy a kormány nem ad ki engedélyt szélerőmű építésére, pedig azzal kifejezetten olcsón lehetne energiát termelni. Ezért nem a szankciók felelősek, ahogyan azért sem, hogy nem támogatta az energiahatékonyságot növelő fejlesztéseket az elmúlt időben a kormány - értékelt.

Azt kérdezte, az új minisztérium helyrehozza-e majd a stratégiai hibákat a kormány energiapolitikájában, mert ha ezért van rá szükség, akkor lehet értelme. De ha csak egy új arcot akarnak adni az eddigi rossz politikának, akkor teljesen felesleges az új tárca, mert ennek a politikának nincs értelme - vélekedett.


Mi Hazánk: a kormány ad-hoc módon politizál


A kormány ad-hoc módon politizál, ez a legfőbb problémája az előterjesztéssel a Mi Hazánknak - mondta Toroczkai László.

Kijelentette: mind az energiaügyi, mind a gazdaságfejlesztési tárca fenntartása indokolt, ahogy a közlekedés ügyének előtérbe helyezése is. Azonban, ha a kormány ugyanazt a gazdaságpolitikát követi, amit eddig, indokolatlan új gazdasági tárca létrehozása, ahogy energiaügyi minisztériumra sincs szükség - mondta.

Rendszerszintű problémának nevezte, hogy az elmúlt tizenkét évben a kormány szerinte semmit nem tett azért, hogy az ország önellátóvá váljon. Az energiaügyről szólva kijelentette: a kormány ott sem tett semmit a függetlenségért, például a hazai földgázkészlet feltérképezéséért.

Toroczkai László elhibázottnak nevezete az uniós szintű - különösen a Németország által követett - energiapolitikát is, amely az atomenergiát teljesen ki akarja vezetni, holott az biztosít konstans energiaforrást.

Örömét fejezte ki, hogy a közlekedés megjelenik egy minisztérium nevében, hiszen a közutak szerinte elképesztő állapotban vannak.