MSZP: a kormány halogatja a döntést, de mindenki tudja, hogy Bodán tervezik az atomhulladék-lerakót



Szakács László, az MSZP vezérszónoka arról beszélt: ugyan a kormány halogatja a formális döntést az atomhulladék-lerakó helyszínéről, de mindenki tudja, hogy ezt Pécs belvárosától 10 kilométerre, Boda községben tervezik megvalósítani. Az MSZP nevében ellenezte ezt a tervet.

A képviselő bírálta a Paks 2 beruházás lebonyolítását és az ahhoz kapcsolódó orosz hitelfelvételt is. Hozzátette: az orosz hitelt még akkor is fizetni fogja Magyarország, amikor már le kell szerelni az erőművet.



DK: pótcselekvés a javaslat tárgyalása



Varju László, a DK vezérszónoka pótcselekvésnek nevezte a javaslat beterjesztését és tárgyalását. Szerinte a kormánynak a koronavírus-járvány miatt most sokkal fontosabb dolgokkal kellene foglalkoznia, így például meg kellene hosszabbítania az álláskeresési támogatást.

Arra szólította fel a kormányt, hogy vonja vissza a javaslatot.



LMP: keressen a kormány alternatív helyszíneket!



Keresztes László Lóránt (LMP) közölte, az atomenergia sem nem zöld, sem nem olcsó, sem nem biztonságos. Ugyanakkor azt elismerte, hogy amely ország nukleáris energiát használ, annak kötelessége gondoskodni a kiégett fűtőelemekről, a radioaktív hulladékok elhelyezéséről.

Szerinte a lakosság ellenére nem lehet ilyen projektet megvalósítani. Hozzátette: a hulladéklerakó létesítéséhez nem elég a műszaki és geológia tényezőket megvizsgálni, figyelembe kell venni a gazdasági és társadalmi környezetet is.

Kitért arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök korábban azt ígérte, hogy a pécsiek is beleszólhatnak majd a bodai lerakó létesítésébe, de egy törvénymódosítást elvette tőlük ezt a jogot. Azt kérte, keressenek alternatív helyszíneket.



Párbeszéd: vonják vissza a javaslatot!



Tordai Bence (Párbeszéd) is úgy látta, hogy az atomenergia az energiatermelés legdrágább formája, az atomerőmű életciklusát tekintve pedig több szén-dioxidot bocsát ki, mint egy gázerőmű. Rettentően veszélyes energiaforrásnak nevezte a nukleáris energiát, amely után 100 ezer évig sugárzó hulladék marad.

Közölte, Magyarországon nem lehet végleges atomtemetőt létesíteni, Oroszországgal kellene megállapodni erről.

Azt javasolta, hogy amikor a paksi atomerőmű üzemideje lejár, Magyarország hagyjon fel az atomenergiával.

Kifogásolta, hogy kikerült a határozati javaslatból az emberi tényező figyelembe vétele, pedig éppen ez vezetett a legsúlyosabb balesetekhez. Szóvá tette, hogy nem konzultáltak a pécsiekkel. Szerinte a javaslatot vissza kell vonni és olyan előterjesztést kell a Ház elé terjeszteni, amely növeli és nem csökkenti az atomenergia felhasználásának biztonságát.


Jobbik: Paks energiabiztonsági kérdés



Balczó Zoltán (Jobbik) jelezte, eltérő az álláspontja az ellenzék többségétől. Elmondta, szeretné, ha nukleáris energia nem lenne Magyarországon, de ma nem ez a reális helyzet. Paks energiabiztonsági kérdés Magyarország számára, mert a megújuló energiával nem lehet pótolni a kapacitását - hangsúlyozta.

Elmondta, Magyarország nem áll olyan jól vízenergiával, mint Ausztria, de azt sem lehet látni, hogy Németország honnan fogja pótolni energiaszükségletét, miután leépíti atomerőműveit.


LMP: nem veszik figyelembe az ottlakók véleményét


Keresztes László Lóránt (LMP) arról beszélt, hogy nem veszik figyelembe Pécs, illetve Baranya megye lakóinak véleményét.

Jelenleg több mint 7000 kiégett fűtőelem várja a sorsát, ezzel mit kezdenének? Van kötbérigénye az államnak a Roszatommal szemben? - kérdezte.

Szélerőművet nem lehet építeni Pécs mellé, de atomtemetőt igen? - firtatta.

Megjegyezte: elképesztő a meghibásodások száma a jelenlegi paksi blokkoknál.

Felvetette, várható-e újabb üzemidő-hosszabbítás, illetve mit tervez a kormány?


Párbeszéd: az a kérdés, van-e szükség atomenergiára


Tordai Bence (Párbeszéd) azt mondta, attól tart, hogy nagyon sok energiaügyi szervezet, alapítvány van a világon, amit az atomenergia-lobbi finanszíroz. Tudott az is, hány milliárdot költenek ezek a cégek, hogy a számukra kedvező eredmények minél nagyobb hangsúlyt kapjanak - mutatott rá.

Kiemelte: úgy érdemes az atomenergia széndioxid kibocsátását számítani, hogy a teljes életciklust beleveszik, nem érdemes egy konkrét kedvező értéket kiragadni.

Az a kérdés, akarnak-e hosszú távon atomenergiát Magyarországon, van-e rá szükség - mondta.

Szerinte van remény, hogy az ország atomenergia-semleges, illetve klímasemleges politikát alakítson ki a század közepére.