TV műsor

OGY - Krónika 7. rész (szülői felelősség, civil szervezetek)

Belföld, 2021.04.29

A határokon átnyúló szülői felügyeleti perekkel és a gyermekek jogellenes külföldre vitelével, valamint a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslat általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés csütörtökön este.



Szülői felelősség



KDNP: a kormány elkötelezett a gyermekvédelem mellett



Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka kiemelte, hogy a kormány családbarát politikát folytat, Magyarország a 2021-es költségvetésben a GDP 5,2 százalékát fordítja családok támogatására, ezzel ebben a tekintetben az első az Európai Unióban.

A kormány 2010 óta számos kedvezménnyel és támogatással segíti a családokat. Vallják, hogy a megszületett gyermekeknek joguk van a szellemi, lelki, anyagi biztonsághoz, nyugodt, stabil, szerető családi környezethez. A kormány továbbá elkötelezett a gyermekvédelem iránt.

A javaslat az eddigieknél egyszerűbb és hatékonyabb eljárásokat biztosít a más tagállambeli szülői felelősségi határozatok végrehajtására. Emellett megerősíti a gyermekek meghallgatáshoz való jogát nemcsak a határon átnyúló, hanem belföldi eljárásokban is.


MSZP: a gyermekek bírósági meghallgatásához szakemberekre és arra alkalmas terekre lenne szükség



Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP vezérszónoka szerint a családjogi ügyek az egész családot megterhelik, a gyermekek számára pedig kifejezetten károsak. A magyar bíróságok kialakítása "eleve ellenséges", "egymással szemben álló feleket" mutat be. Amennyiben a kormány növelni akarja a gyermekek meghallgatásának lehetőségeit, növelnie kell a szakemberek és az arra alkalmas helyiségek számát is a bíróságon.

Hozzátette: fontos, hogy ezekben az ügyekben gyakorlattal és szaktudással rendelkező bírák járjanak el, de az ilyen képzések hiányosak Magyarországon.



Civil szervezetek



Kormány: közös cél az átláthatóság biztosítása



A közélet befolyásolására alkalmas civil szervezetekről Varga Judit igazságügyi miniszter kiemelte: a törvényjavaslat az Európai Unió Bírósága tavaly júniusi ítéletét hajtja végre. Ebben a bíróság amellett, hogy kifogást emelt egyes rendelkezések kapcsán, megerősítette, hogy a politikai életre és a demokratikus diskurzusra jelentős befolyást gyakorolni képes szervezetek finanszírozásának átláthatósága közérdek - mondta.

A tárcavezető hangsúlyozta: Brüsszel és Magyarország álláspontja közös, a lehető legnagyobb átláthatóság biztosítása. A vita a cél eléréséhez szükséges eszközökről szólt, ezért a kormány egy új, az európai uniós joggal konform szabályozásra tesz javaslatot.

Az új javaslat semmivel sem ró nagyobb tervet a civil szervezetekre az eddigieknél és nem kér többet, mint ami korábban is elvárás volt, hogy működjenek transzparensen - fogalmazott.

Objektív kritériumok mentén, más uniós tagállamok - különösen Németország és Ausztria - szabályozásait is vizsgálva, a javaslat szerint azokról az egyesületekről és alapítványokról, amelyek tárgyévi mérlegfőösszege eléri a húszmillió forintot, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) évente összefoglaló jelentést tesz közzé.

Varga Judit rámutatott: az ÁSZ hatásköre a szakmaiságot és függetlenséget biztosítja, a számvevőszéki ellenőrzés pedig kizárólag törvényességi vizsgálatot jelent, az érintett szervezetek gazdálkodásának jogszerűségét ellenőrzik.

Hozzátette: megfelelve a kor elvárásainak a javaslat a civil szervezetek adminisztratív terheinek csökkentését is szolgálja, mivel kibővíti a számviteli beszámoló benyújtására elektronikus úton kötelezettek körét az ötmillió forintos mérlegfőösszeg felettiekre. Ötmillió forint alatt továbbra is választhatnak a postai és az elektronikus út közt - mondta. Ez a miniszter szerint csökkenti a bürokráciát, figyelemmel van a digitalizáció követelményeire, környezettudatosságra sarkall és elősegíti a hiánytalan nyomtatványok benyújtását.

Varga Judit kitért arra is: a beszámolók függetlenül benyújtásuk módjától eddig is bárki számára hozzáférhetőek voltak a bíróság honlapján, és a nyomtatványokon továbbra is ugyanazokat az adatokat kell feltüntetni, mint korábban.

Megjegyezte: az EU egyébként maga is működtet egy átláthatósági nyilvántartást azokról a szervezetekről és érdekcsoportokról, amelyek befolyásolni tudják vagy kívánják az uniós jogalkotást és a szakpolitikák végrehajtását.



Fidesz: a cél továbbra is az átláthatóság garantálása



Salacz László (Fidesz) felidézte, az Európai Bíróság ítéletében megerősítette, hogy megkülönböztethető a civil szervezetek azon csoportja, amelyek a közéletre és a nyilvános vitára jelentős befolyást képesek gyakorolni. A szervezeteknek nyújtott támogatások átláthatósága közérdeken alapuló nyomós indok, a cél továbbra is az átláthatóság garantálása - hangsúlyozta.

Salacz László is kiemelte: a törvényjavaslat szerint azokról az egyesületekről és alapítványokról, amelyeknek az éves mérlegfőösszege eléri a húszmillió forintot, az ÁSZ évente összefoglaló jelentést tesz közzé. Ezzel a javaslat egy vélelmet állít fel, hogy a szervezetek ezen köre az, amely képes a közéletre és a nyilvános vitára jelentős befolyást gyakorolni - magyarázta.

Hozzátette: ez az ellenőrzés törvényességi vizsgálatot jelent, az ÁSZ az érintett civilek gazdálkodásának jogszerűségét vizsgálhatja. Megjegyezte, az ellenőrzési jelentéshez kapcsolódó szankciók nem alkalmazhatók a civil szervezetek esetében, mivel az átláthatóság a nyilvánosságra hozatallal megvalósul.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!