Fidesz: a járvány is megerősíti, hogy segíteni kell a falusi életformát


V. Németh Zsolt (Fidesz) a lakossági mintegy 30 százalékát érintő Magyar falu programról szólt, amelynek célja a kistelepülési életforma megerősítése. A Magyar falu program a kistelepülések hátrányát küzdi le, olyan fejlesztéseket valósít meg, amelyek vonzóvá teszik az ott élők, a letelepedni szándékozók számára az ottani életet - mutatott rá.

Szólt az úthálózat fejlesztéséről vagy a "falusi csok"-ról, valamint a pályázati rendszerről. Utóbbiról közölte: az 5000 fő alatti települések több mint 97 százaléka pályázott. A támogatásokról gyorsan születnek döntések, az előleg biztosítása is segíti a fejlesztést. Tavaly 16 célterületre írtak ki pályázatot - mutatott rá. Mint mondta, egy település átlagosan két alprogramon nyert.

Járdaépítésre, orvosi eszközökre, óvodaudvarra, vagy útfejlesztésre, tanyagondnoki szolgálatokra igényeltek támogatást választókörzetében - ismertette.

Szólt a falusi útalapról is, amelynek keretében mintegy 900 kilométernyi alsóbbrendű út újul meg, valamint a falusi csok-ról is, ami azokat segíti, akik falusias környezetben szeretnének élni. Elmondta: akár tízmillió forintos támogatás is igényelhető.

Hangsúlyozta: a koronavírus-járvány megerősíti, hogy segíteni kell a falusi életformát.



DK: szűk körnek jelent nagy előnyt ma a családtámogatási rendszer


Bősz Anett (DK) a családtámogatások rendszerének átalakítását szorgalmazta, mondván, az most szűk kör - elsősorban a középosztály, különösen annak felső része - számára ad komoly előre lépési lehetőséget.

A kevesek kormányává vált az Orbán-kormány - jelentette ki az ellenzéki politikus, aki szerint éppen a leginkább rászorultak nem részesülnek a gazdasági növekedésből.

Példaként hozta fel, hogy a csok-ot a társadalom "kevésbé szerencsés" egyharmada nem tudja igénybe venni, miközben hatalmas a dolgozói szegénység.

Arról beszélt: páratlanul alacsony jövedelmet ad a közmunkaprogram, ami így a szegénység ördögi körét fogja újratermelni, majd a leszakadó régiók erőteljesebb támogatását nevezte szükségesnek.

Közölte, a bölcsődei és óvodai férőhelyhiány miatt tízezrek nem, vagy csak részmunkaidőben dolgoznak; ez a helyzet szerinte a nem állami bölcsődék normatív finanszírozásának javításával kezelhető volna.

A DK képviselője szerint a kormány marginalizálja azt a tényt, hogy egyszerre nő az infláció és a munkanélküliség. Hozzátette, stabil gazdasági alapokkal nem lett volna ekkora mértékű a válság során a visszaesés.

Hangot adott azon véleményének, hogy a kormányzat a települések pénzügyi kivéreztetésére törekszik, csak a hozzá húzóknak biztosít jelentős fejlesztési forrásokat, példaként Kaposvárt említve, ahol már egy évtizede "fortélyos félelem igazgat".


Fidesz: teljesítette vállalásait a kormány


Boldog István (Fidesz) azt hangsúlyozta: a 2019-es költségvetés teljesítette a kormány vállalásait, a tavalyi az ország és az itt dolgozók kiemelkedő éve volt, aminek komoly szerepe van abban, hogy az uniós átlag alatt maradhat a válság okozta gazdasági visszaesés.

Arra emlékeztetett: már a költségvetés tervezésénél sem értett egyet a kormányoldallal az irányokban az ellenzék, módosító javaslataik nem egyeztek a kormányoldal elképzeléseivel vagy nem fértek bele azokba.

Hangsúlyozta: sem a csok-ot, sem a Magyar falu programot nem támogatta az ellenzék, ahogyan a külhoni magyarok segítését, a nyugdíjemelést vagy az Erzsébet-táborok költségvetését sem, holott képviselőik igénybe vették az utóbbiakat, majd név szerint Csányi Tamást (Jobbik) említette példaként.

Ha egyszer valami jó, amellett ki kellene állni és megszavazni a parlamentben - fogalmazott Boldog István.

Az előtte szólók kijelentéseire reagálva arról beszélt: jelentősen csökkent a közmunkások száma, és a munkaügyi adatok alapján ezek az emberek a versenyszférában helyezkedtek el.

Megemlítette: választókerülete településein a kezdetekkor 40-50 közmunkás volt, ma szerencsés esetben ennek a számnak az ötödét tudják "összeszedni".

Boldog István kitért arra is: a bölcsődeépítések terén is óriási lépéseket tett a kormány, megjegyezve, választókerületében 23 településből 10-en vagy elkészültek, tartanak, vagy előkészületben vannak ilyen beruházások.


LMP: nem készítették fel az országot a 21. századra


Keresztes László Lóránt (LMP) szerint a színtiszta pártpolitikai szólamokig kanyarodott el a szakpolitikainak indult vita. Ennek mélypontjaként az előtte szóló képviselőt említette, aki szerinte valótlan szándékokat tulajdonított az ellenzéknek.

Szavai szerint a kormány elmulasztotta az ország felkészítését a 21. századra, legyen szó akár gazdasági, akár környezetvédelmi szempontokról.

Gyakorlatilag térdre esnek a multinacionális cégek előtt - jelentette ki, hozzátéve, szolgai módon kiszolgálják ezeket a vállalatokat, "pályázat nélkül odaadják az oroszoknak a paksi projektet", titkosították az ezermilliárdosra nőtt Budapest-Belgrád vasútfejlesztési projekt iratait.

Ez a politika, amit önök folytatnak, sok elemében ellentétes a nemzeti érdekekkel - fogalmazott Keresztes László Lóránt.

Arra emlékeztetett, az ellenzék már tavalyelőtt nyáron, a 2019-es büdzsé elfogadása előtt a jövő felélésének költségvetéseként beszélt az előterjesztésről, mivel az nem kívánt alapvető, rendszerszintű problémákkal szembenézni.

A 2010 előttiekhez hasonlóan vidékellenesnek és falurombolónak nevezte a kormányzat politikáját, ugyanakkor arról beszélt: a Magyar falu program célrendszere jó, de sokkal több helyesen felhasznált forrást kellene e célra rendelni.