OGY - Krónika 8. rész (atomenergia, napirend után)

Belföld, 2021.09.21

Az atomenergia-felügyeleti szerv jogállásáról szóló törvény módosításának vitájával, majd napirend utáni felszólalással zárta munkáját kedden az Országgyűlés.



Schanda: az atomenergia-felügyeleti szerv nagyobb önállósága a cél



Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára az atomenergia-felügyeleti szerv jogállásáról szóló törvény módosításáról szóló javaslatot ismertetve kiemelte: a javaslat nagyobb önállóságot biztosít a felügyeletet ellátó szervnek.

Mint mondta, a kormány célja, hogy a megújuló energia, elsősorban a napenergia és az atomenergia együttes használatával 2030-ra a magyarországi energiatermelés 90 százaléka széndioxidmentes legyen.

Az atomenergia megfelel a szigorú uniós környezetvédelmi kritériumoknak, továbbá atomenergia nélkül nincs olcsó áram, nem valósítható meg a fenntartható rezsicsökkentés, valamint a klímavédelmi célok teljesítése.

Schanda Tamás kitért arra, hogy az atomenergia biztonságos alkalmazásához az egyik legfontosabb hazai és uniós nemzetközi elvárás, hogy a nukleáris biztonságért felelős hatóság független legyen a termelői, tulajdonosi, szolgáltatói érdekektől és az álamigazgatási szervekről. A javaslat célja, hogy létrehozzon egy erős, befolyástól mentes szabályozási és hatósági rendszert, amely felett az Országgyűlés biztosítja a legmagasabb szintű ellenőrzést és felügyeletet.

A javaslat a versenyszférához közelítő bérezési és juttatási rendszert állapít meg az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) munkatársainak.

A tervezet meghatározza a hivatal elnökének és elnökhelyettesének kinevezésére vonatkozó követelményeket, az elnök feladatait és köztelezettségeit - mondta, megjegyezve, hogy az elnöknek minden év május 31-ig be kell számolnia az Országgyűlésnek az előző évi hatósági tevékenységéről.


Fidesz: a javaslat az OAH gazdasági függetlenségét is biztosítja


Bartos Mónika (Fidesz) az indítvány céljának nevezte, hogy megteremtsék az OAH-ra, mint önálló szervre vonatkozó szabályozást.

A hivatal feladatainak ellátása során kizárólag jogszabálynak van alárendelve, nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönülten látja el - mondta.

A javaslat megteremti azokat a szabályokat, amelyek az OAH gazdálkodási függetlenséget is biztosítják - emelte ki.

A Fidesz támogatja a törvényjavaslatot - mondta.


Jobbik: a kabinet arra számít, hogy 2022-ben nem folytatja a kormányzást


Balczó Zoltán (Jobbik) egyetértett a nukleáris kapacitás fenntartásának szükségességével.

Azt mondta, a szabályozás azért most születik meg, mert a kabinet számít arra, hogy 2022-ben nem folytatja a kormányzást.


KDNP: a változás célja a hatékonyság és a még magasabb színvonalú szakmai munka


Nacsa Lőrinc (KDNP) Balczó Zoltán felszólalására reagálva közölte: ha valami bekerül a kormányzat irányítása alá, akkor az ellenzéknek az a baj, ha kikerül onnan, közvetlenül az Országgyűlés alá, akkor az a baj.

Hangsúlyozta, abban egyetért Balczó Zoltánnal, hogy a klímacélok megvalósításához feltétlenül szükséges a nukleáris energia és az atomkapacitások szinten tartása.

A jogállásváltozás célja a hatékonyság, a nagyobb mozgástér és a még magasabb színvonalú szakmai munka - szögezte le.


MSZP: az indítvány megbecsülést és fizetésemelést hoz a dolgozók számára


Gurmai Zita (MSZP) arról beszélt, hogy az OAH egyszerre felügyeli a paksi erőmű működését és Paks II. engedélyezési és építési folyamatait.

A törvénnyel a kormányzat már régóta adós, az indítvány megbecsülést és fizetésemelést hoz az OAH dolgozói számára - mondta.

Azzal azonban nem értett egyet, hogy eddigi határozatlan időre kinevezett főigazgató helyett elnök irányítsa a szervezetet kilenc éves mandátummal, ami még egyszer ennyi időre meghosszabbítható.

A javaslat több kérdést is felvet, például azt, hogy miért most kívánják átalakítani az OAH jogállását és a dolgozók státuszát - jelentette ki. Az is kérdéses, hogy az indítványt miért nem előzte meg társadalmi egyeztetés - tette hozzá.


DK: személyre szabott jogalkotásról van szó


Arató Gergely (DK) kijelentette, a javaslat arról szól, hogy egy "megbízható pártkatona kinevezésével" garantálják, hogy a paksi bővítés zöld utat kapjon.

A hivatal új vezetőjének nem kell, hogy atomenergiával kapcsolatos gyakorlata legyen - hívta fel a figyelmet. Hozzátette, nyilvánvalóan személyre szabott jogalkotásról van szó, és akit kineveznek, az garantálni fogja, hogy Pakson azt építsenek, amit a megrendelő kér - jelentette ki.

A javaslatnak pozitív eleme, hogy javul az OAH dolgozóinak bérezése - közölte zárásként.

Ezt követően Hiller István levezető elnök lezárta az általános vitát.


Államtitkár: fontos a konszenzus


Schanda Tamás az elhangzottakra reagálva megköszönte a támogató hozzászólásokat. Hozzátette, örül annak, hogy a szabályozás céljában alapvetően nincs vita a kormány és az ellenzék között.

Kijelentette, fontos, hogy ebben az ügyben minél nagyobb konszenzus legyen.

A hivatal eddig is független volt, de érkeztek kritikák, ezért készült olyan szabályozás, ami ezeket a függetlenségi garanciákat tovább erősíti - mondta. A szabályozás célja, hogy az OAH független és autonóm szervezet legyen - hangsúlyozta.


Napirend után



A Veresegyház környéki bölcsőde-, óvoda-, iskola- és közútfejlesztésekről beszélt napirend utáni felszólalásában Tuzson Bence (Fidesz). Reagálásában Schanda Tamás államtitkár megjegyezte, a kormány kiemelt feladatának tekinti a közlekedési hálózatok fejlesztését és bővítését.



Az ülést bezárva az elnöklő Hiller István azt közölte: az őszi ülésszak következő tanácskozására várhatóan szeptember 27-én kerül sor.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!