Párbeszéd: mikor lépnek fel a Balaton-part beépítése ellen?


Szabó Rebeka (Párbeszéd) azt kérdezte, ha kormánynak valóban fontos a természetvédelem, mikor lép fel az ellen, hogy a Balaton-partot beépítsék és lebetonozzák. Közölte, a Balaton egykor mindenkié volt, ma fideszes politikusok családtagjai, ner-közeli nagyvállalkozók építik be a tópartot, amivel súlyos környezetvédelmi károkat okoznak és elzárják az embereket a víztől. Szerinte az építkezéseket gyakran az állam finanszírozza, és gyakran partnerek az önkormányzatok is.

Példaként egyebek mellett az Örvényesre tervezett, a part menti nádast veszélyeztető wellness-központot említette.

Elmondta, a Balatont, a tó vízminőségének megőrzését nem lehet egy-egy településre rábízni, a fejlesztés pedig nem egyenlő a lebetonozással.

Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkára azt mondta, a helyi önkormányzatnak kell döntést hoznia fejlesztési kérdésekben. Hozzátette: Örvényesen egy régóta húzódó kérdésről van szó, és az önkormányzat 2020-ban úgy döntött, nem sorolja át a területet mezőgazdaságiból beépítésre szánttá, és nem intézte el a terület külterületből belterületbe vonását sem.

Kijelentette: a kormány nem tud támogatni olyan beépítést a Balaton-parton, amely a helyi érdekkel ellentétes.


LMP: miért hagynak ki egyes vízügyi szakembereket a közös munkából?


Keresztes László Lóránt (LMP) szerint olyan vízgazdálkodásra lenne szükség, amely segít a víz megtartásában. Kifogásolta, hogy lényegesen több víz hagyja el az országot, mint amennyi ide érkezik.

Elismerte, hogy az elmúlt fél évben jelentős munkák zajlottak ezen a téren, ugyanakkor választ várt arra: kiknek a bevonásával készül az új vízgazdálkodási koncepció. Miért nem hívták meg azokat a szakembereket a közös munkába, akik korábban modellezték a táji vízvisszatartást célzó vízgazdálkodást? - kérdezte.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára azt felelte: tárcája nyitott arra, hogy minél többeket bevonjon a vízgazdálkodási tervek készítésébe.

Elismerte: valóban három balatonnyi vízmennyiséggel többet ad át az ország a szomszédos országoknak, mint amennyi ide érkezik. Ezért voltak fontosak a hatékony belvízelvezetést és az öntözést együtt kezelő munkák.

A vizek megtartására még számos lehetőség van - folytatta. Beszámolt arról, hogy a nagy tavaink környékén is számos vízvédelmi beavatkozás történt, de a kormány a többi között árvízkockázat-értékelési tervet is készített.


Fidesz: elfogadhatók-e a főpolgármester szavai?


Dunai Mónika (Fidesz) arra kérdezett rá, elfogadható-e a főpolgármester háborúval kapcsolatos kijelentése. Emlékeztetett: bár befejeződött a 3-as metró felújítása, a metrókocsikat mégsem klimatizálták. Karácsony Gergely szerint azért nem, mert "háborúban állunk Oroszországgal".

Dunai Mónika kijelentette: Magyarország senkivel sem áll háborúban. Elítélendőnek és veszélyesnek nevezte, hogy a főpolgármester "hazugságokat terjeszt Magyarországról".

Szerinte biztonságpolitikailag is veszélyesek az ilyen kijelentések. "Nekünk, békepártiaknak mindent meg kell tenni azért, hogy hazánk kimaradjon ebből a háborúból" - szögezte le.

Panyi Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára azt mondta: politikus ilyen felelőtlen és súlyos kijelentéseket nem tehet. Sorolta "a baloldal menetelésének" állomásait, és beszélt a pártfinanszírozási ügyről, illetve arról, hogy Gyurcsány Ferenc DK-elnök bevallása szerint is azért dolgoznak Brüsszelben, hogy Magyarország ne jusson hozzá a neki járó forrásokhoz.

Kijelentette azt is, hogy Karácsony Gergely három és fél év alatt csődbe vitte Budapestet, most pedig arról beszélt, hogy Magyarország háborúban áll a világ egyik legnagyobb hadseregével rendelkező atomhatalommal.

Azt mondta: a kormány a leghatározottabban elutasítja "a dollárbaloldal politikáját". Kitart békepárti álláspontja mellett, és nem fogja engedni, hogy külföldi nyomásgyakorlással belepréseljék az országot a háborúba - fűzte hozzá.


KDNP: megakadályozzák-e a rezsicsökkentés eltörlését?


Nacsa Lőrinc (KDNP) azt kérdezte: megakadályozza-e a kormány Magyarország rezsicsökkentési vívmányainak eltörlését?

Brüsszel most éppen a tízéves vívmány eltörlését követeli - mondta. Az Európai Bizottság azt javasolta: 2023 végére szüntessék meg a lakosságnak járó rezsicsökkentést - fűzte hozzá.

Kijelentette: Brüsszel és a magyar baloldal terve minden magyar háztarásnak havi 181 ezer forintjába kerülne. "A sokadik támadást vagyunk kénytelenek elszenvedni Brüsszelből" - fogalmazott. Eközben ragaszkodnak a szankciós politikához, amely megnyomorítja az unió gazdaságát - tette hozzá.

Panyi Miklós azt felelte: a kormány megvédi a rezsicsökkentést - a 2024-es költségvetés is ennek szellemében született -, és elutasítja a bizottság javaslatát.

Jelezte azt is: Brüsszelnek nincs joga beleszólni a magyar rezsivédelmi kérdésekbe. De "hazai elvbarátaik" is ellenzik a rezsicsökkentést, így nem meglepő a brüsszeli álláspont - mondta.

Emlékeztetett: 2002 és 2010 között a baloldali kormányok tizenötször emeltek árakat. Kétszeresére emelték az áram és háromszorosára a gáz árát - mondta.

Ha a baloldal kerülne hatalomban, megszüntetnék a rezsicsökkentést, és Brüsszel, valamint a multik érdekét szolgálnák ki - tette hozzá.



Az ülésen elnöklő Leszák Sándor a vitanapig szünetet rendelt el.