Jobbik: ne hozzanak migráns munkásokat Magyarországra


Lukács László György (Jobbik) arról beszélt, pár hete a kereskedelmi és iparkamara évadnyitóján hangzott el, hogy Magyarországra olyan üzemeket telepítenek, amelyeket túlsúlyban migráns munkaerővel töltenének fel. Olyan gazdasági modellt építenének, amely az akkugyárakat, összeszerelő üzemeket kiszolgálják. A Jobbik szerint ez Magyarországnak hosszú távon nem hozhat hasznot. Közölte: kíváncsi arra, hogy a jegybank elnökének - akit nem hívtak meg a rendezvényre - mi erről a véleménye.

Azzal kapcsolatban is kíváncsi volt Matolcsy György álláspontjára, hogy a kamara kötelező hozzájárulásként ötezer forintot fizettet a vállalkozásokkal, akik ezért nem kapnak cserébe semmit. Megérett ennek az eltörlése, át kell vizsgálni a kötelező kamarai tagságot? - kérdezte.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke azt mondta: nem lett kamarai szakértő, bár a kamara elnöke már jegybanki szakértőként tekint magára. Angolszász, skandináv példákat hozott és úgy látta, az önkéntes kamarák jobban működnek és a maga részéről önkéntes kamarai rendszert szívesebben látna, ahol vagy fizetnek díjat vagy nem.

A felmérések azt mutatják, hogy a kamarai tagok 80 százaléka nem veszi igénybe a kamarai szolgáltatásokat.

A munkaerő-importról azt mondta: egy átmenetileg munkaerő-hiánnyal küzdő országban érdemes megfontolni a munkaerő behozatalt, de nem ez a jövő útja. A kamara segíthetné azt a szakképzést, ami miatt nincs szükség a külföldi munkaerőre - mutatott rá.


Mi Hazánk: újra állami kézbe kell venni a végrehajtást


Toroczkai László (Mi Hazánk) felidézte, hogy már egy évvel ezelőtt jelezte: a kormányra ég a végrehajtói maffia ügye. Itt az ideje, hogy végre tegyenek valamit - mondta, hozzátéve: csak az derült ki, ezt a rendkívül igazságtalan rendszert akarják fenntartani. Ezt mutatja szerinte, hogy a végrehajtói kar elnöke az a Lupkovics Beáta lett, aki Varga Judit évfolyamtársa volt, illetve a nyomozati anyag szerint Schadl György arról beszélt, hogy "az ő embere".

Kitért arra: 1994 óta a végrehajtás nincs állami kézben, azóta profitorientált, komplett iparág épült az elévült tartozások behajtására.

Ismét állami kézbe kell venni a végrehajtást, nonprofittá kell tenni és kártalanítani kell azokat, akiken jogtalan, elévült tartozásokat igazságtalanul hajtottak be - szorgalmazta.

Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta: az, hogy azért ne töltsön be valaki valamilyen állást, mert egy miniszternek évfolyamtársa volt, nem tűnik értelmes javaslatnak.

Egy ilyen évfolyamon becslése szerint lehetnek vagy kétszázan, nem javasolná kizárni őket azon munkalehetőségből, ami egyébként a végzettségük alapján számukra nyitva áll.

Arról, hogy a végrehajtásra nézve dolgozzanak ki egy új rendszert, azt mondta, nem zárkóznak el tőle, ha van ilyen javaslata, forduljon az igazságügyi miniszterhez.

A végrehajtó kamara korábbi elnökéről elmondta: nyomoztak ellene, meggyanúsították, vádat emeltek és büntetőeljárás keretében bíróság előtt áll, a vádak szerint vele együtt érintett államtitkárral együtt. Ha ilyesmi történik, ebben a kormányban ennek vannak következményei - rögzítette a miniszterelnök.


Párbeszéd: indul-e ügyészségi nyomozás Sára Botond főispán ellen?


Tordai Bence (Párbeszéd) a legfőbb ügyésztől azt kérdezte, kivizsgálják azokat a "sorozatos törvénytelenségeket, visszaéléseket", amit a Fővárosi Kormányhivatal vezetője, Sára Botond "fideszes főispán" követ el az I. kerület és lakói ellen, és amelyekről V. Naszályi Márta, az I. kerület ellenzéki polgármestere tett bejelentést.

Arról is beszélt: nincs meg a közbizalom a legfőbb ügyész iránt, hiszen lemondását követelték a hétvégi tüntetésen, de nincs meg a bizalom iránta a kormányzat részéről sem. Arra hivatkozott: a nemrégiben nyilvánosságra került hangfelvételen Varga Judit akkori igazságügyi miniszter arról beszél, hogy Polt Péter nem uralja az ügyészséget.

Polt Péter úgy reagált: az ügyészség és a legfőbb ügyész is a törvényeknek kell, hogy megfeleljen, "nem kívánságoknak, elképzeléseknek, felszólításoknak". Megjegyezte: abban mindenkinek felelőssége van, hogy a bizalom hiteles információkon alapuljon, ugyanakkor szerinte "vannak olyan dezinformációk a társadalomban, amelyek valóban érintik a közbizalmat".

"Erről viszont nemcsak mi tehetünk, vagy elsősorban nem mi tehetünk, hogyha ez negatívan alakul" - tette hozzá.

Közölte: V. Naszályi Márta levele április 5-én érkezett az ügyészséghez, most folyik a tanulmányozása, és az ügyészség minden olyan döntést és intézkedést meghoz, ami a levél alapján meghozható.

Tordai Bence viszonválaszában arra hívta fel a figyelmet: a törvények nem teszik lehetővé, hogy a "Schadl-Völner-Rogán-ügyből kihúzzák Rogán Antalt".

A képviselő egy bekiabálásra reagálva megjegyezte: "a miniszterelnök azt mondja, hogy a korábbi igazságügy-minisztere hamis váddal él". Azt kérte a legfőbb ügyésztől, hogy ezt feljelentésként értékelje. "Orbán Viktor feljelentette Varga Juditot hamis vád miatt" - mondta.

Polt Péter erre reagálva közölte: Varga Judit nem követett el hamis vádat, ugyanis a jogszabály szerint az követi el ezt a bűncselekményt, aki hatóság előtt mást bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol.

"Varga Judit egy magánbeszélgetésben mondott valamit, amit egyébként vizsgálunk, és a magánbeszélgetés az nem hatóság előtti, hacsak a férjét nem tekintjük annak" - fogalmazott.

Közölte: nyomozás van folyamatban, de azt gondolja, "hogy ügyészségi iratokba általában nem lehet belepiszkálni, annak nyoma van, nyoma kell, hogy legyen".