MSZP: nem mindegy a sorrend



Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arról beszélt, nem mindegy a sorrend, kik viszik a hátukon az országot a veszélyhelyzetben. Szerinte nem az a sorrend, mint amit Orbán Viktor pénteken felsorolt - közte a papokkal, az állami vezetőkkel, rendőrökkel, a katonákkal. Az ellenzéki politikus ezzel szemben úgy látta: a válság idején a legtöbb áldozatot a családok, az édesanyák hozzák, őket azonban a kormányfő elfelejtette megemlíteni. Azt kérdezte, a tárcavezető egyetért-e a miniszterelnök szavaival?

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető minisztert azt mondta: bizonyos tekintetben az MSZP a rendszerváltás után 30 évvel sem könnyen tud szabadulni a múltjától. A kormánypártoktól az osztályharcos logika távol áll, és az egyházellenességet sem javasolta egyetlen párt zsinórmércéjévé tenni. Nem javasolja azt sem, hogy olyan vitába bonyolódjanak, hogy ki a fontosabb, a fuvarozó, orvos vagy a pap. Mindenkinek a munkájára egyformán szükség van egy ilyen helyzetben - mutatott rá.



DK: javaslatok a válság kezelésére



Varju László (DK) arról beszélt, hogy tízezrek maradnak fizetés és munka nélkül, ezért a DK egyeztetve szakértőkkel, közgazdászokkal egy 20 pontos mentőcsomagot készített. Többi között azt javasolják, hogy aki elveszítette állását és fizetés nélkül marad, az állami forrásból kapja meg bére 80 százalékét néhány hónapon át, illetve, hogy az álláskeresési támogatás ideje hat hónapra emelkedjen.

Miért nem biztosítanak érdemi segítséget az embereknek? - firtatta, és arra is kíváncsi volt, az uniótól érkező 2000 milliárd forintnak mi lesz a sorsa.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára jelezte, átolvasta a javaslatokat, s köztük az szerepel, hogy az óvodai, bölcsődei dolgozók alapbért kapjanak. Ez kevesebb lenne, mint ami most jár - jegyezte meg. Cáfolta, hogy az uniótól 2000 milliárd érkezett volna, Magyarország ahogy eddig mindig, úgy most is, csak magára számíthat a koronavírus elleni védekezésben. Hozzátette: a kormány nagyon felelősen foglalkozik azzal, hogy a járvány gazdasági hatásait mérsékelje, az elsődleges szempont a munkahelyek megvédése. Ennek szellemében történtek az eddigi bejelentések - rögzítette.



LMP: felháborító az önkormányzatoktól történő forráselvonás



Csárdi Antal (LMP) szerint felháborító, hogy forrásokat vonnak el a nagy településektől, önkormányzatoktól. Kiemelte: az önkormányzatok kötelező feladata az idősek ellátása, az otthonukban gyógyuló fertőzött betegek segítése, illetve a hatósági karanténban lévők ellátása. Ez mind pénzbe kerül, amihez az államtól nem kapnak segítséget - jegyezte meg.

Arra is kíváncsi volt, hogy milyen segítséget nyújtanak az állásukat a járvány miatt elvesztőknek.

Gulyás Gergely úgy reagált: az önkormányzatok 2019-es állami költségvetési támogatása lényegében megegyezik a 2010-essel, miközben az egészségügyi rendszer - kivéve a szakellátás egy részét -, illetve az oktatás központi finanszírozás alá került. Lényegesen kevesebb feladat és nagyjából ugyanannyi pénz, és emellett közel 1400 milliárdos tehertől szabadították meg a képviselőtestületeket - jegyezte meg. Hozzátette: egy olyan helyzetben, amikor az állami bevételek hatalmas része kiesik, az a kérdés, hogy a recessziót el tudják-e kerülni, illetve mekkora lesz. Túlzottnak az semmilyen tekintetben mondható, ha az 1760 milliárdos előző évi költségvetésből kiindulva 34 milliárd forintot a járvány elleni védekezési alapba átcsoportosítanak - közölte.



Párbeszéd: az önkormányzatoktól a védekezésre szánt pénzt veszik el

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) azt mondta, a kormányzat a gépjárműadó elvonásával az önkormányzatoktól olyan forrást von el, amit azok a védekezésre költenének. Hangsúlyozta, az önkormányzatok a koronavírus-járvány miatt extra feladatokat kaptak, például az idősek és a hatósági karanténban lévők ellátását.

A képviselő szavai szerint az önkormányzatok jelenlegi kapacitása kevés lesz a járvány leküzdéséhez, ezért pluszforrásokra lenne szükségük, nem elvonásokra.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára azt felelte, hogy egy önkormányzati költségvetés elkészítésekor az első és legfontosabb feladat a tartalékképzés, amivel a nem várt feladatokra készülnek fel. Ebben a helyzetben az önkormányzatoknak is áldozniuk kell, ráadásul most tudják megmutatni, hogyan képesek segíteni a szociálisan rászorulókon - tette hozzá. Egyúttal hangsúlyozta, a járvány idején a közös teherviselés és az összefogás kell, hogy jellemezzen mindenkit.

Fidesz: számíthatnak-e a kormányra a külföldön rekedt magyarok?

Dunai Mónika (Fidesz) azt kérdezte, hogy a külföldön rekedt magyarok továbbra is számíthatnak-e a kormány segítségére. A képviselő kiemelte, hogy ezeknek az embereknek a hazamenekítése fontos és halaszthatatlan ügy. Egyúttal üdvözölte, hogy csütörtökön újabb 240 ember térhetett haza az Egyesült Államokból.

Arra is kíváncsi volt, hogy ebben a küzdelemben lehet-e számítani a többi Közép-európai országgal való együttműködésre.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt felelte, hogy a modernkori magyar történelem legnagyobb hazatérési akciója zajlik, amelynek keretében eddig 7841 magyar tudtak hazahozni és további 883 ember hazahozatalát szervezik.

Hangsúlyozta, a szlovákokkal, csehekkel, osztrákokkal, horvátokkal és szlovénekkel példamutató módon működtek együtt. Amikor a világ egy távoli pontján több közép-európai van, akkor azokat összegyűjtik, és egyszerre szállítják haza - közölte.