Jobbik: hogy állnak a pedagógusbérek rendezésével?
Ander Balázs (Jobbik) azt a kérdést tette fel: hogyan állnak a pedagógusbérek rendezésével?
A jövő iskolájáról beszélt és úgy fogalmazott: nem azokra a méregdrága elitiskolákra gondol, ahová "a NER luxusurizáló nagyparazitái" íratják gyermekeiket, hanem azokra, ahol anyagi gondoktól küszködő fáradt pedagógusok tanítják a gyermekeket.
Szerinte az unión belül a magyar pedagógustársadalom a leginkább elöregedett és elszegényedett.
Orbán Viktor miniszterelnök azt felelte: a pedagógusbérek alacsonyak és elmaradtak a rivális ágazatok mértékétől, a kormány ezért tervezi, hogy változtat ezen.
Jövőre 10 százalékos béremelést tudnak végrehajtani - ismertette -, és ha a reményeiknek megfelelően megnyerik a választásokat, akkor megismételhető lesz a 2013-14-ben tett intézkedéssorozat, amikor csaknem 50 százalékkal növekedtek a tanárbérek.
Beszámolt arról is, hogy míg 2010-ben 1400 milliárd forintot fordítottak oktatásra, jelenleg ennél 72 százalékkal többet, 2240 milliárd forintot.
Felrótta a kérdező képviselőnek, hogy pártja azokkal fogott össze, akik elvettek egyhavi bért a pedagógusoktól.
MSZP: elpocsékolták az adófizetők pénzét
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) olyan iskolákról beszélt, ahol tanárhiány van, és ahol a helyzetet a járvány még súlyosbította.
Ismertette a szülők aggodalmait a járványhelyzetben, és feltette a kérdést: hogyan fordulhatott elő, hogy 5 milliárd forint értékű Covid-19 tesztet semmisített meg a kormányzat. Miért nem adták oda ezeket a családoknak? Szerinte elpocsékolták az adófizetők pénzét.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára válaszában emlékeztetett a tizenhét évvel ezelőtti, a kettős állampolgárságról szóló népszavazásra, ahol az akkori kormány magyart magyar ellen uszító kampányának a kérdező képviselő volt a plakátarca.
Szerinte Bangóné Borbély Ildikó ezzel bűnt követett el a magyarság ellen, amiért elnézést kellene kérnie, ahogy azt párttársa, Mesterházy Attila is megtette azóta.
Emlékeztetett a szocialista kormányok intézkedéseire, a vizitdíj vagy a kórházi napidíj bevezetésére, hangsúlyozva: ilyen körülmények között az emberek lényegesen rosszabbul viselték volna a járványt.
Szerinte az ország azért állt jól korábban is az átoltottsággal, és most is a harmadik vakcinák felvételével, "mert nem hallgattunk önökre".
Napirend után
A napirend után hozzászólások sorát nyitó Bencsik János (független) arról beszélt: erős a verseny, hogy a kormánypártok vagy az ellenzék viselkedett felelőtlenebbül a járványhelyzet kezelése kapcsán, majd az országgyűlési képviselők kötelező beoltását elrendelő törvényjavaslata mellett érvelt.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a szervezett munkaerő-import ellen szólalt fel, mondván, ehelyett a magyarok szülőföldön boldogulását szolgáló, külföldre költözésük vagy inaktívvá válásuk ellen ható programokat kellene indítani.
Választókerületének fejlődését elemezte Ovádi Péter (Fidesz), a Modern városok program részeként elvégzett beruházásokat sorolva.
Bősz Anett (DK) Az Érden zajló fejlesztéseket sorolta, az ellenzéki polgármester megválasztása után a települést sújtó pénzügyi problémákat véve számba.
Tuzson Bence (Fidesz) Pest megye 5. számú választókerületének fejlődéséről beszélt, kiemelve, hogy választókerülete az ország egyik leggyorsabban fejlődő és legmagasabb életminőséget kínáló térsége.
A hazai fenyvesek védelmében szólalt fel Brenner Koloman (Jobbik), felvetve, hogy az utóbbi évtizedekben megfogyatkozott ezek állománya, és félő, hogy ez a trendet felerősíti a klímaváltozás.
Székely Sándor (független) a koronavírus elleni oltás fontosságáról és a járvánnyal kapcsolatos, jelentős morális károkat okozó információhiányról beszélt, ami teret ad a hisztériának és az összeesküvés-elméletek terjedésének.
Szigetvár fejlesztéseit vette sorra Nagy Csaba (Fidesz), az elmúlt négy évben a városba érkező 8,6 milliárd forintnyi fejlesztési forrás felhasználását és a további teendőket tekintve át.
Becsó Zsolt (Fidesz) Kelet-Nógrád, benne Salgótarján gyarapodásáról emlékezett meg felszólalásában, a kormányzat által biztosított fejlesztési lehetőségeket véve számba.
Hajdu László (DK) arra hívta fel a figyelmet, mennyire eltérő az év végén a kormánypárti és az ellenzéki politikusok által vont 2021-es mérleg, az egészségügyi, lakhatási problémákat és a munkanélküliséget és az elszegényedést emelve ki ezek közül.
Frakciótársa, Varga Zoltán Debrecen helyzetéről beszélt, mondván, egyre nehezebben leplezhető a városi büdzsé kiegyensúlyozatlansága, tarthatatlansága, a mindennapi életet sújtó problémák halmaza.
Steinmetz Ádám (Jobbik) azt vetette fel: "hagyják az embereket élni, dolgozni", és vonják vissza vissza azt a kormányrendeletet, amely lehetővé teszi, hogy a koronavírus elleni oltottsághoz kössék a munkavégzést.
Herczeg Tamás (Fidesz) a Békéscsabát érintő fejlesztéseket vette számba, elsősorban az útfelújításokat és -építéseket említve.
Az ülésnap bezárása után az elnöklő Latorcai János bejelentette: a törvényhozás várhatóan december 13-án tartja következő ülését.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!