Településtervezés


A településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) azt mondta, örült volna, ha legalább annyi elhangzott volna, amit Bándi Gyula, a jövő nemzedékek védelmét ellátó biztoshelyettes mondott a javaslatról. Az ombudsmanhelyettes szerint ugyanis a jogszabály jelen formájában alaptörvényellenes. A javaslatot nem egyeztették megfelelően, és az nem szól másról, mint az önkormányzatok jogkörének csorbításáról - összegzett.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára úgy reagált: nem követte el a képviselő, hogy "túlszakmázza" a felszólalását. Ugyanis az ellenzéki párt képviselői nem vettek részt a törvényalkotási bizottság ülésén, ahol módosító javaslatot fogadta el a biztoshelyettes felvetései alapján.

Keresztes László Lóránt (LMP) szerint a javaslat nem szakmai, hanem politikai indíttatású és sok tekintetben csökkenti az önkormányzatok hatáskörét. Jelezte: elutasítják a módosítást, arra nemmel fognak szavazni.

Simicskó István (KDNP) arról beszélt, a javaslatba bekerült, hogy Újbudán, a Hamzsabégi sétány közlekedési övezetből zöldövezeti besorolású legyen. Az itt élők életminőségében ez egy nagyon fontos változás lehet, és az itt található park fejlesztése érdekében mindent megtesznek - jelezte.

Orbán Balázs zárszavában elmondta: mindannyiunknak fontos a zöldterület és annak 21. századi módon történő fejlesztése. Amikor cselekedni kellene, zöldterületi fejlesztési terveket kellene végig vinni, akkor az derül ki, az ellenzék beszédben jó, tettekben gyengén teljesít - mondta, és példaként Budapestet hozta. Szerinte a javaslatban nincs olyan pont, amit ne lehetne támogatni, pont a legkisebb településeknek igyekeznek segíteni.

A vitát az elnöklő Latorcai János lezárta.



Közbiztonság erősítése


A közbiztonság erősítése érdekében az egyes rendészeti igazgatási törvények módosításához nem volt hozzászóló. Kontrát Károly belügyi államtitkár azt kérte, hogy a képviselők támogassák a javaslatot.

A vitát az elnöklő Latorcai János lezárta.


Vagyongazdálkodás


Az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről szóló törvénymódosításról Ritter Imre, német nemzetiségi képviselő elmondta: a javaslat közvetlenül a nemzetiségek jogairól szóló törvényt is módosítja, azaz a nemzetiségi önkormányzatok fenntartásában lévő köznevelési intézmények ingó és ingatlanvagyonának eredeti tulajdonosra való visszaszállásának garanciális feltételeit pontosítja. A 104 érintett köznevelési intézmény több mint 90 százalékban a tulajdonjog átadása vagy lezárult vagy néhány héten belül megtörténik, 8-10 intézménynél van egyedi probléma, ahol hosszabb időt vesz igénybe az átadás - jelezte.

Keresztes László Lóránt (LMP) kiemelte: a javaslatban megfogalmazott célok közül sokkal egyetértenek, azok támogatandók, ugyanakkor sok aggodalmuk is megfogalmazódik. Felvetette, hogy az állami milyen módon szervezi ki a közvagyont, hiányoznak a garanciális elemek, a javaslatot ezért nem tudják támogatni.

Z.Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, a javaslatban az állami vagyonelemek átjátszása zajlik ismét. Nem önmagában az alapítványi forma ellen vannak, azzal van a gondjuk, ahogy a kormány teszi ezt. Azt látja, hogy Magyarország kormánya elkezdett készülni a saját bukására, és eközben egy IMF-hitel nagyságú összeggel terhelik a költségvetést és az emberek pénztárcáját - mondta.

Fónagy János (Fidesz) zárszavában kérte az Országgyűlést a törvényjavaslat támogatására. Közölte: jellegéből adódóan különböző időtartamú előkészítés után törvényhozási fázisba jutó ügyeket tartalmaz az előterjesztés.

A vitát az elnöklő Latorcai János lezárta.


Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága


A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló törvényjavaslatról Héjj Dávid (Fidesz) elmondta: hatóság feladatkörébe kerülnek az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer feletti felügyelet gyakorlásával és szabályozásával, a felszámolói névjegyzék vezetésével és szabályozásával, a szerencsejáték-szervezés és a dohánytermék kiskereskedelem engedélyezésével, hatósági ellenőrzésével, felügyeletével és szabályozásával kapcsolatos feladatok.

Keresztes László Lóránt (LMP) szerint az elmúlt tíz év egyik leggyalázatosabb javaslata ez, mert szerinte fontos kormányzati funkciókat szerveznek ki. Úgy fogalmazott: egy párhuzamos hatalmi struktúrát, "mélyállamot" építenek ki, és közölte, hogy az LMP frakciója nemmel fog szavazni.

Héjj Dávid felhívta a figyelmet arra, hogy bár a hatóság elnökét a miniszterelnök nevezi ki kilenc évre, a testület kizárólag az Országgyűlésnek tartozik beszámolással.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint egy párhuzamos államapparátust épít ki a kormány. A kormány célja az, hogy minél nagyobb vagyonelemeket tudjon a saját ellenőrzésébe vonni, és az alatt tartani, illetve minél több embert tudjon "bebetonozni" pozíciókba.

Az előterjesztő képviseletében Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára kiemelte: egy olyan intézményrendszer létrehozása a cél, amelyik megerősíti a fogyasztóvédelmi, hatósági, ellenőrzési és felügyeleti jogköröket, és a köz érdekét szolgáló erős és egységes szabályozó állami szerepvállalást biztosít.

A hatóság képes lesz gyorsabban és hatékonyabban reagálni a gazdasági és társadalmi folyamatokra, ráadásul mindezt úgy, hogy valódi bürokráciacsökkentés is megvalósul - mondta.

A vitát az elnöklő Latorcai János lezárta.