A Ház ismét elfogadta az illegális hulladéklerakás felszámolását célzó javaslatot


Az Országgyűlés ismét elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely az illegális hulladéklerakás minden fajtájának visszaszorítását célozza, és amelyet tavaly decemberben egyszer már megszavazott, ám a köztársasági elnök kezdeményezésére azt az Alkotmánybíróság (Ab) megvizsgálta, és egyes passzusait alaptörvényellenesnek minősítette.

A képviselők 132 igen szavazattal, 47 ellenvoks és 13 tartózkodó szavazat mellett döntöttek az előterjesztés újbóli elfogadásáról.

A kabinet az előterjesztés indoklásában kitért arra: a törvénytelen szemétlerakás felszámolása érdekében bővítik az üveg- és műanyag palackok, valamint a fémdobozok visszaváltásának lehetőségét, továbbá szigorítják a szankciórendszert.

Áder János államfő kezdeményezésére az Ab alkotmányellenesnek mondta ki, hogy a javaslat elvonja az ipari hulladékok tulajdonjogát, miközben nem gondoskodik kárpótlásról.

A most elfogadott változtatás értelmében az ipari hulladék átadása esetében a nagyobb hulladéktermelő gazdálkodó szervezetek részére az egyedi igényekre vonatkozó szerződés megkötése kötelezettségből lehetőséggé módosul. Lehetőségük lesz ugyanakkor a saját hulladékuk saját célú hasznosítására.

A rendelkezés emellett megfelelő kompenzációt is biztosít az értékkel bíró hulladék esetében, amelyet a koncessziós társaság vagy az erre kijelölt jogi személy fizet meg, és amelynek összegéről elsődlegesen a felek állapodhatnak meg.

A törvény március 1-jén lép hatályba.



Megadta a Ház a felhatalmazást a veszélyhelyzeti rendeletek hosszabbítására


Megszavazta az Országgyűlés a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló törvényjavaslatot, felhatalmazva ezzel a kormányt a veszélyhelyzetben alkotott rendeletei hatályának meghosszabbítására.

Varga Judit igazságügyi miniszter előterjesztését igen szavazattal, nem ellenében, tartózkodás mellett fogadta el a parlament.

Az Országgyűlés által most megerősített kormányrendeletek hatálya 90 napra hosszabbítható meg, de a parlament ennél korábban is visszavonhatja felhatalmazását.

A megerősítéssel kapcsolatban az előterjesztés indoklása hangsúlyozza: e megerősítés által az Országgyűlés politikailag elismeri a járvány megakadályozására tett eddigi kormányzati lépéseket.



Elfogadták a Kúria, a bírósági hivatal és az ügyészség 2019-es beszámolóját


Az Országgyűlés 145 igen, kilenc nem és 33 tartózkodó szavazattal elfogadta a Kúria 2019-es tevékenységéről szóló beszámolót.

Varga Zs. András, a Kúria elnöke a beszámoló parlamenti tárgyalásakor kiemelte: a 2019-es év azt igazolja, hogy a Kúria megőrizte függetlenségét.

A képviselők elfogadták az Országos Bírósági Hivatal (OBH) 2019-es beszámolóját is 129 igen, 58 nem és két tartózkodás mellett. Senyei György Barna, OBH elnöke expozéjában arról beszélt: 2019-ben több mint 1 millió 166 ezer ügy érkezett a bíróságokra, ami 6,6 százalékkal volt kevesebb, mint 2018-ban.

A Ház 127 igen, 58 nem, egy tartózkodó szavazattal ugyancsak elfogadta az ügyészség 2019-es beszámolóját.

Polt Péter legfőbb ügyész a beszámoló parlamenti vitájában úgy értékelt: az ügyészség 2019-ben is törvényesen és eredményesen dolgozott, a szervezet az utóbbi tíz év legmagasabb, 98,3 százalékos váderedményességi mutatóját produkálta, az ügyek 85,1 százalékában a váddal vagy végindítvánnyal mindenben egyezően állapította meg a felelősséget a bíróság.



Nemzetközi szerződések kihirdetése

Az Országgyűlés hat nemzetközi szerződés magyarországi kihirdetését hagyta jóvá.

A képviselők elsőként az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás megelőzése érdekében hozott, adóegyezményekhez kapcsolódó intézkedések végrehajtásáról szóló multilaterális egyezményt ratifikálták, amely a nemzetközi adóelkerülés elleni fellépést szolgálja.

Elfogadták a montreali légügyi egyezmény azon módosítását, amely a jelenleginél magasabb uniós kártérítési keretösszegeket vesz át a magyar jogrendbe.

Döntöttek a magyar és szlovák kormányok között a katonai repülés területén folytatott együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről, valamint az egységes szanálási rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodás módosításának ratifikációjáról is.

Ezután jóváhagyták a Magyarország és a Koszovói Köztársaság között, a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodást, és megszüntették a Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság között kötött, a beruházások védelméről szóló megállapodást.


Interpellációk


A Ház elfogadta az Ander Balázs (Jobbik), a Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) két, a Varju László (DK), az Ungár Péter (LMP), a Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd), a Stummer János (Jobbik), a Bősz Anett (DK) és a Hohn Krisztina (LMP) interpellációjára adott kormányzati válaszokat.