A Ház elfogadta az idei költségvetés főösszegeinek módosítását


A Ház elfogadta az idei költségvetés módosításához benyújtott összegző módosító javaslatot, ami a büdzsé főösszegeit tartalmazza. Erről 125 igen szavazattal és 63 nem ellenében szavazott az Országgyűlés. A 2023-as költségvetést első alkalommal 2022 júliusában fogadták el a képviselők, ám idén módosítják azt.

Eszerint az államháztartás központi alrendszerének kiadása idén 39 ezer 776 milliárd forint, míg bevétele 36 ezer 375 milliárd forint. A hiány 3400 milliárd forint lesz, szemben a tavaly az idei évre elfogadott büdzsével, amelyben 2352 milliárd forintos hiány szerepelt, 22 ezer 425 milliárd forintos kiadás és 31 ezer 252 forintos bevétel mellett.

A hazai működési költségvetésnek mind a bevételi, mint a kiadási előirányzata 32 ezer 479 milliárd forintra módosul a tavaly elfogadott 27 ezer 17 milliárdról, míg a hazai felhalmozási költségvetés 1851 milliárd forintos hiány mellett 3502 milliárd forintra nő, a tavaly elfogadott 3000 milliárdról.

Az európai uniós fejlesztési költségvetés kiadása 3793 milliárd forintra módosul 3407-ről, míg bevétele 2244 milliárdra, 2057 milliárdról.

A rezsivédelmi alap várhatóan 2579 milliárd forintot tesz ki idén szemben a tavaly elfogadott 670 milliárd forinttal, míg a honvédelmi alap marad 842 milliárd forintos.

Az első alap a rezsicsökkentés fenntartásához biztosít forrásokat, míg a honvédelmi alap azt teszi lehetővé, hogy hamarabb, már 2023 végére elérje a kormány a NATO felé tett vállalását a honvédelmi kiadások növelésére.

A zárószavazásra várhatóan pénteken kerül sor.



Hozzájárult a parlament Finnország NATO-csatlakozásához


Hozzájárult az Országgyűlés Finnországnak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO) történő csatlakozásához.

A képviselők 182 igen és 6 nem szavazat mellett hagyták jóvá a csatlakozási jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényt.

Az eddig semleges észak-európai állam az orosz-ukrán-háború kitörését követően kérte felvételét a katonai szövetséghez.

Finnország akkor válik taggá, amikor a csatlakozási okiratát letétbe helyezi az Amerikai Egyesült Államok Kormányánál.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2022. július 14-én nyújtotta be a csatlakozás ratifikálásáról szóló törvényjavaslatot, amelynek általános vitáját idén márciusban kezdte el az Országgyűlés.

Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára az általános vitában azt mondta, a magyar kormány szerint a NATO bővítése jelentős lépés az euroatlanti térség biztonságának növelése felé. Olyan országok kívánnak csatlakozni, amelyek minden tekintetben megfelelnek a követelményeknek, ütőképes, a NATO-tagállamok hadseregeivel együttműködésre képes fegyveres erőkkel rendelkeznek, és osztják a NATO-tagállamok demokratikus értékeit - értékelt az államtitkár.

Kitért arra is, hogy a két ország részéről gyakran éri Magyarországot olyan kritika, amely megalapozatlan és igazságtalan.



Két új tagot választottak a jegybank Monetáris Tanácsába


A parlament két új tagot választott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsába. Kovács Zoltánt 126 igen és 60 nem szavazattal, Búza Évát szintén 126 igen és 60 nem szavazattal választották meg a tanács tagjának hat évre.

A választásra azért volt szükség, mert Parragh Biankának, a tanács egyik tagjának március 23-én lejárt a hatéves mandátuma, az ő helyére választották meg Kovács Zoltánt, aki korábban a Magyar Posta vezérigazgató-helyettese volt. Búza Éva, aki eddig Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója volt, április 6-tól váltja Kocziszky Györgyöt.

A Monetáris Tanács az MNB legfőbb döntéshozó szerve. Legalább öt-, legfeljebb kilenctagú, tagja a jegybank elnöke mint a Monetáris Tanács elnöke, továbbá az MNB alelnökei és a további tagok, akiket hat évre az Országgyűlés választ.

Kovács Zoltán és Búza Éva az Országgyűlés előtt tett esküt.