Módosították a korábban alkotmányellenesnek nyilvánított "kastélytörvényt"


Az Országgyűlés 136 igen, 35 nem szavazattal és kilenc tartózkodással ismét elfogadta a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényt, amelyet tavaly decemberben még Novák Katalin volt köztársasági elnök küldött előzetes normakontrollra, majd az Alkotmánybíróság (Ab) januárban több pontját alaptörvény-ellenesnek minősítette.

Lázár János építési és közlekedési miniszter előterjesztése eredetileg az állami tulajdonú kastélyok, kúriák, udvarházak, parkok és kertek, valamint a hozzájuk tartozó ingóságok tulajdonjogának ingyenes átruházását vagy vagyonkezelésbe adását tette lehetővé 99 éves elidegenítési és terhelési tilalom mellett, azonban az Ab a köztársasági elnök indítványával összhangban kimondta, hogy a törvény nincs tekintettel a nemzeti vagyon védelmével kapcsolatos alaptörvényi követelményekre.

A Törvényalkotási bizottság által benyújtott és most elfogadott, módosított jogszabályszöveg rögzíti, hogy a kulturális örökség részét képező ingatlanok esetében a magánszféra bevonására csak kivételes esetben, közcélokból kerülhet sor, és a mellékletben fel is sorolja azt a 48 települést és az ott lévő ingatlanokat, amelyekkel kapcsolatban a miniszter tulajdonba adással kapcsolatos nyilvános felhívást tehet közzé.

A vagyonkezelésbe adás kikerült a törvényből, a tulajdonszerző nyilvántartási értéken történő átvezetéssel kaphatja meg az ingatlant, és annak ellenértékeként vállalja, hogy tízéves felújítási terv és harmincéves fenntartási és üzemeltetési terv alapján a megszerzett épületeket felújítja, karbantartja és üzemelteti. Az államot a jogszabály szerint örökös visszavásárlási jog illeti meg.



Elfogadta az alaptörvény tizenharmadik módosítását a parlament


Elfogadta az alaptörvény tizenharmadik módosítását az Országgyűlés.

A képviselők 152 igen, egy nem szavazattal hagyták jóvá a Tuzson Bence igazságügyi miniszter által jegyzett jogszabályt.

A módosítás alapján a köztársasági elnök a jövőben a kormány tagjának ellenjegyzése nélkül gyakorolhatja egyéni kegyelmezési jogát, továbbá sarkalatos törvény határozza meg azon, a gyermek sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmények körét, amelyek esetében az államfő nem adhat kegyelmet.



Elfogadták a gyermekvédelmi törvény módosítását


A pedofil bűncselekmények elévülésével, a pedofilnyilvántartással és a pedofil bűnelkövetők feltételes szabadlábra helyezésével kapcsolatban is tartalmaz rendelkezéseket a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosítása, amelyet elfogadott az Országgyűlés.

A képviselők 163 igen szavazattal és 14 tartózkodás mellett fogadták el a jogszabályt, amelynek a legtöbb rendelkezése július 1-jén lép hatályba.

A büntető törvénykönyvben (Btk.) rögzítették, sosem évülnek el a 18 év alattiak ellen elkövetett szexuális bűncselekmények.

Nem bocsátható feltételes szabadságra az, akit 18 év alatti sérelmére elkövetett nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény miatt ítéltek végrehajtandó szabadságvesztésre.