Párbeszéd: mi lesz a kiemelt kutatási témákkal


A technológiai és ipari miniszterhez címzett interpellációjában arról tudakozódott Mellár Tamás (Párbeszéd), hogy mi lesz az idei kiemelt kutatási témák és az azokon dolgozó kutatók sorsa.

Mint mondta, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat vezetője a napokban azt jelezte, számos nyertes pályázat egymilliárd forintos keretösszegben forráshiány miatt nem indulhat el. Azt kérdezte, kapnak-e kompenzációt a pénztől eleső kutatók.

Vitályos Eszter, a tárca parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a balliberális körök számára soha nem lesz elfogadható a hazai felsőoktatási és tudományos szféra átalakítása, mert az felkavarta az évtizedek óta érdekeket és pozíciókat bebetonozó "langymeleg állóvizet" a versenyképesség fokozását szolgáló változás érdekében.

A kutatói hálózatnak juttatott források jelentős bővülését az államtitkár azzal állította szembe, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció "lassan intézményesedő rendszere 2010-ig semmiképpen nem volt egy sikersztori", mivel nem hozott gazdasági áttörést, régiós szinten is háttérbe szorult, "lényegében a rendszerváltástól egy helyben topogott", aránya a GDP egy százaléka körül volt. Eközben ma a tudományok legváltozatosabb területein végeznek alap- és alkalmazott kutatásokat.

A képviselő nem fogadta el a választ.


Mi Hazánk: kik juthatnak az egészségügyi adatainkhoz?


Szabadi István (Mi Hazánk) a belügyminisztert kérdezte: kik jutnak hozzá az egészségügyi adatainkhoz. A képviselő arról beszélt: májusban indult az az Európai Egészségügyi Adattér program, amelynek az egyik célja, hogy a közösségen belül bárhol hozzáférhessünk adatainkhoz, de nagy kérdés, hogy tudományos kutatások, gyógyszerprogramok vagy politikai döntéselőkészítés során is felhasználják-e ezeket az információkat.

Válaszában Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára megjegyezte, a hazai digitális rendszer "nagyon jó és nagyon korszerű", működése "óriási előrelépést" jelent, és erre büszkék lehetünk.

Hozzátette: a kérdésben szereplő rendszer élesítés előtt áll, célja az, hogy külföldön is elérhetőek legyenek róla azok az információk, amihez egy magyar egészségügy intézményben minden további nélkül hozzáférnek.

Az államtitkár hangsúlyozta: mindenki önmaga engedélyezi ezt a többlet-hozzáférést, így "senki adatai illetéktelen kezekbe nem kerülhetnek".

Az interpelláló a választ nem fogadta el.


LMP: miből hozná helyre az állam a víziközmű-vagyont?


Keresztes László Lóránt (LMP) arra várt választ: miből kívánja megoldani az állam a víziközmű-infrastruktúra karbantartását és pótlását, ha arra nincs forrás a költségvetésben? Arra is választ várt: kiszervezné-e a kabinet az ágazatot? Leszögezte: a víziközműnek állami kézben kell maradnia.

Szerinte kritikus helyzetben van az ivóvízellátás. 2010 óta duplájára nőtt a meghibásodások száma és az ivóvíz 22 százaléka szivárog el.

Kijelentette: a kormány zsarolja az önkormányzatokat azzal, hogy aki nem adja át a víziközmű vagyont, az nem kap segítséget. Úgy értékelt: kiszervezésre készül a kormány, hiszen nincs szakmai koncepciója az ágazatra, sem koordinációs szerve. A költségvetésbe sem tervezték be a felújítási költségeket.

Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára úgy felelt: akikkel az LMP szövetségre lépett, 2010 előtt minden stratégiai fontosságú vállalatot eladtak, "elherdálták a magyar közvagyont". Sorolta azokat a területeket, amelyeket eladtak a korábbi baloldali kormányok.

2010 óta az állam azon dolgozik, hogy visszaszerezze a stratégiai vállalatokat, így az állami vagyon 67 százalékkal nőtt - hangsúlyozta.

Szerinte a kormánynál nincs elkötelezettebb abban, hogy a víziközmű egy nemzetstratégiai ágazat, amely valóban rossz állapotban volt 2010-ben. Azóta számos támogatással segítette a kormány a fejlesztéseket - hangsúlyozta, hozzátéve: a lakosságnak a rezsicsökkentés óta nem nőttek a terhei.

A képviselő nem fogadta el a választ.



Az Országgyűlés elfogadta a hétfőn elhangzott interpellációkra adott, a kérdező által el nem fogadott válaszokat.



Az elnöklő Lezsák Sándor elmondta, hogy az Országgyűlés elnöke Novák Előd (Mi Hazánk) egy azonnali kérdését visszautasította, mivel a kérdés sérti az Országgyűlés tekintélyét.