Jobbik: segíthetne a javaslat, de nem ezt teszi


Z.Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka azt mondta, a javaslat egyes pontjai segíthetnének, de mégsem ez történik. A temetkezést érintő passzussal összefüggésben irritálónak nevezte, ahogy a sírhely megváltásánál az áfa összegek "pörögnek". Ez nem feltétlenül etikus - értékelt és felvetette, hogy az egész folyamatot tegyék áfamentessé.

Kitért arra: csak az elmúlt időszakban 900 milliárd nem várt áfabevétel keletkezett, ennek terhére lehetne ilyen döntéseket hozni.

Szólt a közgyógyellátás 2006 óta változatlan összegéről is. 6-12 ezer forintokat vizsgálgatnak, ami gyakorlatilag egy egyszerű vitaminra sem elegendő - jegyezte meg.

Véleménye szerint akkor lenne korrekt a rendszer, ha az inflációval súlyoznák és a keretösszeg minden évben nőne.

A Jobbik, az SNI-s gyerekek kezeléséhez biztosított kilométer-támogást a mostani 21 forintról 60 forintra emelné. Közölte: az erre vonatkozó javaslatukat a kormánypárti többség leszavazta a bizottságban, ugyanakkor 1,5-2 milliárd forintból csodát lehetne tenni. Szólt arról is, hogy a családi pótlék összegét megdupláznák és családi kártyán tennék elérhetővé.


Mi Hazánk: nem aktualizálták az elavult pénzügyi szabályokat


Dócs Dávid, a Mi Hazánk vezérszónoka kiemelte: felmerül a kérdés, ha a kormány felülvizsgálta a szociális ágazatot, a társadalombiztosítást érintő jogszabályokat, és az illetéktörvényt is, miért nem aktualizálták az elavult pénzügyi szabályokat.

Példaként hozta az első lakást vásárló fiatalok illetékkedvezményét, amelynek 15 millió forintos értékhatára felett jócskán eljárt az idő.

Felidézte a közelmúltban beadott törvényjavaslatát is, amelyet a kormánytöbbség tárgysorozatba sem vett a gazdasági bizottságban.

Dócs Dávid megjegyezte: tartózkodni kellene a rekordmennyiségű új jogszabály elfogadásától is, pláne salátatörvények formájában.

A jogrendszer jobb áttekinthetősége érdekében a kormány felhagyhatna az évek óta tartó végeláthatatlan veszélyhelyzeti kormányzással és a bürokrácia terheinek folyamatos emelésével - közölte.


Zárszó


Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára örömét fejezte ki, hogy a felszólalók a törvényjavaslat céljaival többé-kevésbé egyetértenek. Ez reményt ad arra, hogy az Országgyűlés nagy többséggel fogadhatja el a javaslatot.

A szociális temetésről szólva jelezte, azt már korábban megszüntették, most annak fogalmát helyezik hatályon kívül, azaz törlik azon jogszabályokból, ahol még esetleg bent maradt.


Az elnöklő Latorcai János az általános vitát lezárta.


Online csalások


Az online csalások elleni fellépés érdekében szükséges törvények és egyéb büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt emelte ki: az utóbbi években rendkívül elszaporodtak a kéretlen, megtévesztő üzenetek, informatikai visszaélések.

Hangsúlyozta: mind az ügyek, mind sértettjeik száma, mind az elkövetési érték indokolttá teszi a kormányzati fellépést, ezeken belül pedig a terület újraszabályozását a hatékonyabb és jobban koordinált intézményi működés érdekében.

Felidézte: tavaly év végén olyan kormányzati kezdeményezés indult, amely széles együttműködői kör bevonásával célozta a vonatkozó jogi környezet áttekintését, elsődleges célnak olyan jogszabály-módosítások bevezetését tekintve, amelyek már rövidtávon eredményt ígérnek.

A törvényjavaslat legfontosabb elemei között említette, hogy változnak az ilyen ügyekben az első fokú eljárások illetékességi szabályai annak érdekében, hogy felesleges hatásköri, illetékességi vitákat előzzenek meg és egyenlőbben eloszthatóvá váljon az ügyteher.

Lényeges újdonságként említette, hogy a nyomozó hatóság önállóan is elvégezheti a pénzügyi tranzakciókban résztvevők azonosítását, valamint önkéntes adatszolgáltatásra hívhatja fel az érintett közöségi médiaszolgáltatókat, függetlenül attól, hogy azok magyarországi honosságúak-e.

Emellett központi elemként szólt a bűncselekménnyel megszerzett vagyon mielőbbi azonosítását, biztosítását és visszaadását célzó intézményrendszerről, amely "a nyilvánvaló átfedés" miatt a pénzmosás ellen bevetett eszközök alkalmazását terjeszti ki erre a területre.

Répássy Róbert a javaslat meghatározó elemeként szólt a büntetés-végrehajtást érintő módosításokról is, amelyek bevezetését az ország legmodernebbjének szánt csengeri börtön építése tesz szükségessé, hiszen arcképfelismerő rendszer építenek ki az intézmény területén tartózkodók nyomon követésére.

Az államtitkár szólt arról is: a javaslat elfogadása esetén az európai bűnügyi együttműködésről szóló szabályok olyanképpen módosulnak, hogy megteremtik az ideiglenes átszállítás jogintézményét.