TV műsor

OGY - Krónika 8. rész (jogi személyek)

Belföld, 2021.05.26

A jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló törvényjavaslat vitájával folytatta szerdai munkáját az Országgyűlés.



Államtitkár: cél a jogi személyek közhiteles, naprakész nyilvántartásának megteremtése



Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára expozéjában arra hívta fel a figyelmet: jelenleg megfigyelhető, hogy a nyilvántartásokkal kapcsolatos ügyintézés a papíralapú eljárásokra épül, annak gondolkodásmódját tükrözi, akkor is, ha mód van az elektronikus ügyintézésre. Emellett - folytatta - az azonos típusú adatok nyilvántartásonként eltérő struktúrában jelennek meg, a nyilvántartások között pedig nincs megfelelő együttműködés és összhang.

A törvényjavaslat céljának az államtitkár azt nevezte, hogy a jogi személyek minél szélesebb körét érintően létrejöjjön egy olyan közhiteles, naprakész nyilvántartás, amelyből gyors és pontos információt lehet szerezni. A bíróság által nyilvántartott magánjogi jogi személyek esetében pedig további cél, hogy a bírósági eljárás egységes és kiszámítható legyen.

Hangsúlyozta: a jogi személyek egységes nyilvántartásának létrehozása önmagában is számos előnnyel jár, hiszen egységesülhetnek az egyes jogiszemély-típusok nyilvántartott adatkörei, valamint az adatokat modern, új nyilvántartási platformra épülő szolgáltatás biztosítja majd.

Közölte: létrejön a jogi személyek nyilvántartási portálja, amely az interneten bárki számára elérhető lesz.

Ismertette: a portálon keresztül egyaránt lehet majd ügyet intézni, általános információkhoz jutni, valamint internetes felületen lesz elérhető a cégközlöny is.

Elmondta: a nyilvántartásba fokozatosan integrálják majd be az egyes jogiszemély-típusokat, a cégek és a civil szervezetek mellett ide kerülnek a törzskönyvi jogi személyek, az ügyvédi irodák, a civil nyilvántartásban nem szereplő köztestületek, a felsőoktatási és köznevelési jogi személyek, a befektetési alapok és az európai területi társulások, valamint a törvény által létrehozott jogi személyek.

Völner Pál magánjogi szempontból kiemelt jelentőségű változásnak nevezte, hogy a civil és a cégnyilvántartásban szereplő jogalanyok, valamint a társasházak egységes bírósági nyilvántartási rend alá kerülnek. Ezeket nevezi a javaslat összefoglalóan szervezeteknek - tette hozzá.

Jelezte: a szervezetek nyilvántartását végző bíróságok elkülönülése is megszűnik, így a jövőben külön cégbíróságokról már nem beszélhetünk.

Kitért arra is: megváltozik a bíróság szerepköre a nyilvántartásba vételi és a változásbejegyezési eljárásban, a javaslat ugyanis kimondja, hogy a létesítő okiratnak és az egyéb nyilvántartási iratnak a felek szerződéses szabadság körébe eső rendelkezéseit a bíróság a bejegyzési eljárásban nem bírálhatja felül, azokra nézve hiánypótlásra felhívó, kérelmet elutasító döntés nem hozhat.

Az államtitkár szerint a sematizálható bejegyzési kérelmek intézése a jövőben automata által elvégezhető lesz. Hozzátette: az automatizált döntéshozatalban hiánypótlási eljárás nem lesz, ha a kérelem megfelelő, akkor a bejegyzés egy órán belül megtörténik. Amennyiben a rendszer egy órán belül nem tud dönteni, akkor humán elbírálási szakba kerül az ügy, elutasítás esetén pedig fellebbezést lehet benyújtani, aminek elbírálása szintén nem automatizált eljárásban történik majd.

Völner Pál jelezte azt is, hogy a végrehajtási rendeletben határozhatják meg azokat ügytípusokat, amelyek kivételt képeznek majd az automatikus döntéshozatal alól, így például nem tekinthető sematizálható ügynek például az átalakulás, az egyesülés vagy a szétválás bejegyzése.



ÁSZ: garanciális rendeleti szabályok kellenek



Holman Magdolna, az Állami Számvevőszék alelnöke a számviteli beszámolók közzétételével kapcsolatban fogalmazott meg észrevételt.

Azt emelte ki: a javaslat hiteles nyilvántartást hoz létre a korábbi széttagolt nyilvántartások helyett, ugyanakkor a részletszabályok kidolgozása nem vezethet arra az eredményre, hogy a jogi személyek végső soron abban a tudatban legyenek, hogy a számviteli beszámoló a közzétételi eljárás során alkalmazott elektronikus űrlapokkal egyezik meg.

Ezért fontos, hogy a rendeleti szabályokban meglegyenek azok a garanciák, amelyek érvényre juttatják a törvények helyesen alkalmazott rendelkezéseit - mondta.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!