LMP: ez a változatlanság költségvetése


Csárdi Antal (LMP) kiemelte: sok szempontból fontosabb a 2023-as költségvetés, mint az elmúlt 12 év bármely büdzséje, mert olyan válságot élünk, amely után már semmi nem lesz olyan, mint volt. Egy új időszak kezdetén állunk és a költségvetésnek azt kellene bizonyítania, hogy a kormány ezt felismerte és felkészült rá - vélekedett.

Úgy látja, ez azonban nincs így, a kormány tagadja a változást és a jövő helyett a múltba tekint. Márpedig azok az országok lesznek a nyertesek, amelyek minél előbb felismerik a változásokat - tette hozzá.

Kifejtette: egy nagy problémára kellene választ adnia a költségvetésnek, az igazságosság kérdésére, vagyis igazságosan kellene elosztani a terheket. A Fidesz azonban azért dolgozik, hogy a külföldi nagyvállalatok a lehető legjobban érezzék magukat az országban, itt minden adott a munkavállalók kizsákmányolásához, ráadásul a kormány a saját dolgozóival sem bánik jól, nem fizeti meg őket - vélekedett. Hozzátette: ez egy igazságtalan költségvetés, egyenletesen kellene szétteríteni a válságkezelés költségeit.

Megjegyezte: az LMP arra tesz javaslatot, hogy emeljék meg a közalkalmazottak fizetését.

Közölte: hisznek a progresszív adórendszerben, de most aki többet keres, többet is kap az államtól, pedig a hatalmas magánvagyonok birtokosainak és a legnagyobb cégeknek nagyobb vállalásokat kellene tenniük. Meg kellene szüntetni "Magyarország adóparadicsom jellegét" - fűzte hozzá.

Csárdi Antal arról is beszélt, hogy vége az olcsó energia korszakának, a jövő nyertesei azok lesznek, akik a lehető legnagyobb mértékben tudják fenntartható módon előállítani a szükséges energiát, viszont ebben Magyarország nagyon nem áll jól. Támogatni kellene a megújuló energiákat, de ezt nem látják megvalósulni a jövő évi költségvetésben - mondta. Hozzátette: lejárt az olcsó üzemanyag kora is, a jövő a tömegközlekedésé.

Kiemelte: egyszerre kellene több válságra is választ adnia a költségvetésnek, de ez a javaslat erre nem képes, ez a változatlanság költségvetése, amelynek egyetlen célja, hogy megőrizze a múltat Magyarországon, pedig most gyorsan kellene reagálni az új helyzetre. Ez a büdzsé nem megoldani akarja Magyarország problémáit, hanem megpróbálja elfedni azokat - jelentette ki Csárdi Antal.


Nemzetiségi képviselő: hatszorosára emelkedett a nemzetiségek támogatása


Ritter Imre német nemzetiségi képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetiségek 2014-es kevesebb mint négymilliárd forintnyi támogatása 2022-re már csaknem 24 milliárdra, hatszorosára növekedett.

Külön köszönetet mondott azért, hogy a magyarországi őshonos nemzetiségek ügyeit és előterjesztéseit a frakciók kivették a napi politikai csatározásokból, valamint a magyarországi nemzetiségek bizottsága által benyújtott előterjesztéseket lényegében egyhangúlag fogadták el.


Pénzügyminisztérium: a költségvetés értékrendet tükröz


Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára hangsúlyozta: a költségvetés értékrendet tükröz. A kormány 2010 óta társadalompolitikájában és gazdaságpolitikájában is mindig a munka és a család elsődlegességét hangsúlyozta, ebből a 2023-as költségvetés összeállításakor sem enged.

Rámutatott: ma egymillióval többen dolgoznak, mint bő tíz évvel ezelőtt és a bérek is növekednek. Emellett a családtámogatások növelése is hozzájárult ahhoz, hogy több gyermek születik, mint tíz éve.

Azt mondta: a büdzsében a családtámogatások is növekednek, és azzal is számol a kormány, hogy az orosz-ukrán háború okozta problémák mellett a magas foglalkoztatási szintet megőrzik, a nemzetgazdaságban pedig tovább növekednek a bérek.

Véleménye szerint a kihívásokra olyan intézkedéssorozattal reagál a kormány, amely megvédi az eddigi eredményeket és fenntartja a gazdasági növekedést. Olyan bevételeket vonnak be az állami kiadások finanszírozásába, amelyek nem lehetetlenítik el a vállalkozásokat.

Az államadósságról szólva Banai Péter Benő hangsúlyozta: nemcsak a nominális adósságszintet, hanem a gazdaság teljesítményét is kell nézni. Míg 2002-2010 közt egy év sem volt, hogy a gazdaság teljesítményének arányában az adósságszint ne növekedett volna, addig 2011-19 közt egy év sem volt, hogy a GDP arányos adósságráta ne csökkent volna.

A koronavírus miatt az adósságráta 2020-ban emelkedett, de már tavaly csökkent Európa számos országával ellentétben. A költségvetési törvényjavaslatban azzal számolnak, hogy ez a ráta jövőre is csökkenni fog - hívta fel a figyelmet.

Kitért arra is, hogy a háború okozta inflációval nézünk szembe, éppen ezért lényeges, hogy fegyelmezett költségvetést fogadjon el az Országgyűlés 2023-ra. Az infláció méréséről szóló ellenzéki kritikákra reagálva jelezte: minden állam statisztikai hatósága ugyanolyan módszerrel méri az EU-ban az inflációt.

A versenyképességet és a bérstatisztikát érintő ellenzéki hozzászólásokra válaszul azt mondta: 2013-tól minden évben érdemben meghaladta a nettó bérek változása az inflációt.

Szólt az egészségügy és az oktatás helyzetéről is, megjegyezve, hogy mindkét területen emelkedtek a bérek az elmúlt időszakban. Azt mondta: "Abban bízunk, hogy ez a növekedés a jövőben is folytatódhat".

Közölte: az idei évhez képest jövőre több mint százmilliárd forinttal nőnek az egészségügyi kiadások, és az oktatási kiadások is növekednek.

Banai Péter Benő emlékeztetett: a nyugdíjak reálértéke 2010-től mintegy húsz százalékkal növekedett. A kormány megőrzi a nyugdíjak reálértékét, ha az infláció magasabb lesz, kiegészítő emelést folyósítanak és teljes egészében kifizetik a 13. havi nyugdíjat. "Abban bízunk, hogy nyugdíjprémium kifizetésére is lesz lehetőség" - fogalmazott.