A beruházások elősegítéséről szóló magyar-svéd megállapodás megszűnésének kihirdetése



Vargha Tamás, a Külgazdasági és a Külügyminisztérium államtitkára elmondta: a javaslat célja, hogy Magyarország eleget tegyen EU-s tagságából fakadó kötelezettségeinek, és végrehajtsa az Európai Unió Bíróságának a tárgyban hozott kötelező ítéletét.

Az EU bírósága 2018-ben döntött arról, hogy az unió működéséről szóló szerződéssel ellentétes a tagállamok között létrejött nemzetközi beruházásvédelmi megállapodásokban szereplő választottbírósági klauzula, amelynek értelmében a tagállamok egyikének beruházója a másik tagállamban létesített beruházásokra vonatkozó vita esetén ezen utóbbi tagállammal szemben választottbíróság előtt indíthat eljárást.

Kiemelte: a javaslat egyik legfőbb rendeltetése, hogy rendelkezik a megszűnő megállapodás hatályvesztésre vonatkozó rendelkezésének további joghatás nélküli megszűnéséről. Ezáltal biztosított, hogy a kétoldalú beruházásvédelmi megállapodás a felmondást követően ne legyen alkalmas további joghatás kiváltására.

Zsigmond Barna Pál, a Fidesz vezérszónoka elmondta: az eredeti beruházásvédelmi megállapodást még 1987-ben kötötték meg, így 33 év múltán időszerű ennek felülvizsgálata, de a legfontosabb indok az Európai Unió bíróságának döntése volt. Jelezte: a Fidesz támogatja a javaslat elfogadását.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka vitaképesnek nevezte a javaslatot.

Juhász Hajnalka a KDNP nevében támogatta az előterjesztés elfogadását.

Mesterházy Attila(MSZP) szintén támogatást jelzett az MSZP részéről.

Keresztes László Lóránt az LMP képviseletében ugyancsak támogatta a javaslatot. Hozzátette: a választottbíróságok ellen minden fórumon tiltakoztak, ezeket a szabadkereskedelmi egyezmények legfájóbb pontjának tartják, mert ezzel a nemzetállamokat kiszolgáltatják a multinacionális cégeknek.

Varga-Damm Andrea (független) Magyarország és a Svédország közös történelmi eseményeiről, diplomáciai kapcsolatairól beszélt, majd az elnöklő Latorcai János a vitát lezárta.

Varga Tamás államtitkár zárszavában üdvözölte a frakciók támogatását.



A kábítószerekről és a pszichotróp anyagokról szóló egyezmények módosításának kihirdetéséről szóló javaslatok



Horváth Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára elmondta: az ENSZ Kábítószerügyi Bizottságának döntése alapján 15 új vegyület kerül a pszichotróp anyagokról szóló bécsi egyezmény jegyzékeibe. A 15 vegyület közül öt anyagot a magyar kockázatelemzés is veszélyes, pszichotróp anyagnak minősített, ezért azok már szerepelnek a magyar jogszabályok jegyzékén.

Elmondta: a részes államok kötelezettsége meghozni azokat jogalkotási intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az egyezményeket saját területükön hatályba léptessék és végrehajtsák.

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) az előterjesztések támogatását kérte.

Rig Lajos (Jobbik) gyorsabb kormányzati reakciót szorgalmazott a pszichotróp anyagokkal és dizájnerdrogokkal szembeni hatékony fellépés érdekében, mert szerinte ma több hónapos lemaradásban vannak a hatóságok a kábítószer-terjesztők mögött. Azt javasolta, hogy a gyorsaság érdekében miniszteri rendeletben szabályozzák ezeket a kérdéseket.

Nacsa Lőrinc (KDNP) jelezte: 2015-től már miniszteri rendeletben határozzák meg az új pszichoaktív anyagok jegyzékét. Hangsúlyozta: Magyarországon van érvényben az EU-ban a legszigorúbb szabályozás a pszichotróp anyagok birtoklásával kapcsolatban, a kormány és a Fidesz-KNDP célja, hogy megvédje a fiatalokat a rájuk leselkedő veszélyektől.

Az MSZP nevében Mesterházy Attila támogatta az előterjesztéseket. Kiemelte: a kábítószer-politikáról kevés szó esik a Házban a probléma mértékéhez képest. Úgy vélte: a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények felderítésére kevés a rendőri erőforrás.

Az LMP frakcióvezetője, Keresztes László Lóránt arra hívta fel a figyelmet: bár Magyarországon valóban szigorúak a drogtörvények, mégsem sikerült a veszélyt visszaszorítani. Iskolai prevenciós programokat szorgalmazott, valamint arra figyelmeztetett: a mélyszegénységben élőket érinti leginkább dizájnerdrogok problémája.

Az elnöklő Latorcai János a vitát lezárta.

Horváth Ildikó államtitkár zárszavában egyetértett azokkal a javaslatokkal, amelyek gyorsítani, szigorítani akarják az eljárásokat. Jelezte: egy idei kormányrendelet-módosítással egyszerűbbé vált az anyagok jegyzékbe vétele, hogy a dizájnerdrogokra való regálás még gyorsabb legyen.

Hangsúlyozta: Magyarországon is működik a korai jelzőrendszer, 2019-ig eltelt 15 évben mintegy 730 anyagot azonosítottak Európában, amiből jócskán kivette a részét Magyarország is.