Jobbik: nem lehet az EU célja, hogy milliók ne jussanak hozzá a jogaikhoz
Balczó Zoltán (Jobbik) azt mondta, hogy a kezdeményezést egyszerre kíséri siker és kudarc. A kezdeményezők elérték, hogy az Európai Parlament kiálljon az ügyben, a kudarc pedig az Európai Bizottsághoz kapcsolódik - emlékeztetett.

Az őshonos európai kisebbségek jogaitól, elsősorban az Európai Bizottság, de más intézmények is úgy félnek, mint ördög a tömjénfüsttől - jelentette ki a politikus. A Jobbik támogatja a határozat elfogadását -közölte.

Képviselőtársa, Brenner Koloman arról beszélt, hogy egyes tagállamok, például Franciaország ideológiája, nemzetfelfogása meglehetősen ellentmond a nemzeti kisebbségek ügyének.

Nem lehet az EU célja, hogy sok millió uniós állampolgár ne jusson hozzá a szerződésekben lefektetett jogaihoz - érvelt.

KDNP: az Európai Bizottság megtagadta Európa értékeit


Szászfalvi László (KDNP) azt mondta, hogy az Európai Bizottság megtagadta Európa értékeit. Hozzátette, az európai alapértékek egyik legfontosabbja az őshonos nemzeti kisebbségek léte, megmaradása.

Hogyan lehetséges, hogy Brüsszelnek minden más kisebbség számít, csak az őshonos nemzeti kisebbségek ügye nem? - tette fel a kérdést a politikus, aki szerint az Európai Bizottság "arcul csapta" a saját polgárait.

Kettőzött erővel tovább kell folytatni ezt a küzdelmet, napirenden kell tartani ezt az ügyet - szögezte le.

Juhász Hajnalka úgy értékelte, hogy a 21. századnak az a nemzet lesz a nyertese, amelyik képes megvívni a harcot a nemzeti önazonosságáért és identitásáért.

MSZP: az EU ne csak érdek, hanem értékközösség is legyen


Varga László (MSZP) azt mondta, egy olyan ritka pillanat jött el az Országgyűlésben, amikor széles körű konszenzus látszik kibontakozni.

A kezdeményezés, ha hatékonyabb lenne, akkor az uniós polgárok egy nagyon fontos, demokratikus eszközévé válhatna - vélekedett. Hangsúlyozta, hogy az ügy az uniós polgárok mintegy tíz százalékát érinti, köztük több, mint kétmillió magyart.

Fontos, hogy az EU ne csak érdek, hanem értékközösség is legyen - emelte ki a képviselő, aki hozzátette, értetlenül állnak az Európai Bizottság döntése előtt.

LMP: az Európai Bizottság álszent döntést hozott


Keresztes László Lóránt (LMP) komoly értéknek nevezte, hogy legalább ebben a kérdésben majdnem teljes konszenzus alakult ki a parlamentben.

Az Európai Bizottságnál látott "szégyenteljes fejlemények" küzdelemre kell, hogy sarkalljanak - szögezte le, hozzátéve, a testület álszent döntést hozott. Feladat, hogy jól látható legyen az EU politikai fellegvárában, hogy Magyarországon teljes a konszenzus ebben az ügyben - jelentette ki.

Fel kell készülni, hogy amint lezárul az aláírásgyűjtés, a kormány és az ellenzék közösen lépjen fel - szólított fel a képviselő.



Független: legyen példa a magyar kisebbségi jogi rendszer Európának



Varga-Damm Andrea (független) példamutatónak nevezte a nemzeti kisebbségek jogait és intézményrendszerét Magyarországon. Szerinte ennek példának kell lennie Európa többi országának és az Európai Bizottságnak is.

A határozati javaslat kapcsán beszélt a többség és a kisebbség viszonyáról. Azt kérte, ne legyen semmilyen tabu, mindenki merje elmondani a véleményét. A tolerancia jegyében senki ne segítse, hogy bármilyen kisebbség foglyul ejtse a többséget! - hangoztatta.



Nemzetiségi bizottság



Alexov Lyubomir szerb nemzetiségi szószóló a nemzetiségek bizottsága nevében közölte, hogy továbbra is kiállnak a Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezés mellett. Úgy fogalmazott, itt az ideje, hogy határozottan és hangosan elmondják, a nemzeti kisebbséghez tartozók nem akarnak elvenni semmit a többségi közösségektől, főleg nem az EU-tól, csak változatosabbá akarják tenni a kultúrát.


EP-képviselő: a kisebbségek nem érzik, hogy egyenlő jogaik lennének



Gál Kinga, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője szerint az összegyűjtött több mint egymillió aláírás komoly teljesítmény és azt bizonyítja, hogy a hagyományos nemzeti és nyelvi kisebbségben élő közösségek - a megannyi jogelv, charta, határozat és nyilatkozat mellett is - a mai napig nem érzik, hogy a többségi polgártársaikhoz hasonló, egyenlő esélyeik lennének Európában.

Felidézte, hogy az Európai Bizottság (EB) a szubszidiaritás elvére hivatkozva "seperte le" az ügyet az asztalról, miközben a testület "folyamatosan ássa alá a tagállamok szuverenitását", lényeges tagállami hatásköröket ír felül, ha a politikai érdek úgy kívánja.

Jelezte, a kezdeményezőknek nem maradt más lehetősége, mint bírósághoz fordulni, mert az EB indoklásában súlyos hiányosságok vannak. Ezt megerősítendő van szükség a tárgyalthoz hasonló politikai határozatokra - közölte.