Ukrán nemzetiségi szószóló


Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló arról beszélt, hogy "becsöngettek végre", és megtörtént az, amire olyan régóta vártak: szeptember 1-én két helyszínen, Budapesten és Nyíregyházán közel száz diákkal megkezdte működését az ukrán nemzetiségi kiegészítő nyelvoktató iskola, ami az első ukrán nemzetiségi önkormányzati fenntartású oktatási intézmény Magyarországon.

A jogszabályok már korábban is adottak voltak, de valami az ukrán nemzetiségi közösségben hiányzott, hogy éljen a törvény adta jogával és elindítsa a folyamatot egy ilyen intézmény működtetésére - jegyezte meg.

Kitért arra is, hogy két év szünet után ismét ülésezett a magyar-ukrán tárcaközi munkacsoport, amelyen az oktatási kérdések szintén kiemelt szerepet kaptak. Az előre mutató tárgyalások a jövő hónapban folytatódnak - jelezte.

Szólt arról a több ezer ukrán menekült gyermekről, akik megkezdték tanulmányaikat, és megköszönte a pedagógusoknak és szülőknek, akik a beilleszkedésüket segítik.

Kiállt amellett, hogy legyen mielőbb béke, amihez az orosz agresszor kivonulása szükséges Ukrajna teljes területéről.

Magyar Levente, a külgazdasági és külügyi tárca parlamenti államtitkára rámutatott: ezekért a gyermekekért mindent meg kell tenni, akár Magyarországon, akár Európa más tájain vészelik át ezt az időszakot, a lehető legkisebb lemaradással tehessék meg.

Az Ukrajnában fennálló, a magyar kisebbség jogait érintő helyzet megoldatlansága ellenére a magyar kormány nyitottsággal reagált az ukrán közösség megkeresésére, hogy a részbeni ukrán nyelvű oktatás megkezdődhessen hazánkban, és elfogadta az ehhez szükséges kormányrendeletet. Ennek köszönhető, hogy Budapesten és Nyíregyházán elindult az oktatás. Ha az ukrán nemzetiségi önkormányzat kezdeményezi a törvényes előírások mentén, a kormány kész megvizsgálni további ukrán oktatási intézmények indítását, illetve az ukrán nyelv oktatásának magyar intézményekben való bevezetését.

A magyar fél ebbéli hajlandóságát és jóindulatát érdemben növelné az, ha a magyar kisebbség ukrajnai oktatási jogaiban bekövetkezett visszalépést orvosolnák - jelezte.

Kitért arra is, hogy hosszú idő óta először érzi úgy, hogy elmozdulás történt, ígéretet kaptak olyan törvénymódosításra, amely elmozdulást eredményezhet akár az elkövetkező hetekben. Meglátjuk az ukrán partnerek mit váltanak be az ígéretekből - jegyezte meg.


Napirend elfogadása



Az elnöklő Jakab István bejelentette, hogy Bánki Erik (Fidesz), Ferencz Orsolya (Fidesz), Kósa Lajos (Fidesz) és Németh Zsolt (Fidesz) arról tájékoztatta a házelnököt, hogy megalakították a parlamenti űrpolitikai csoportot.

Elfogadták az Országgyűlés őszi ülésszakának munkarendjét, ennek alapján az ülésszak december 12-én zárulhat.

A parlament hozzájárult, hogy a kormány kezdeményezésére kivételes eljárásban tárgyalják az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosítását. A vita és a zárószavazás is kedden lesz.



Interpellációk


DK: miért fontosabb egy külföldi akkumulátorcég profitja, mint az Alsózsolcán élők egészsége?


Hegedűs Andrea (DK) arról beszélt: a Miskolc melletti Alsózsolcára egy olyan "bizonytalan tulajdonosi hátterű szlovén cég" érkezik, amely az egyik legveszélyesebb, leginkább környezetszennyező tevékenységet végzi majd: használt akkumulátorokat fognak itt szétszerelni.

Az ellenzéki politikus szerint mondani kell valamit azoknak, akik nyugalmas kisvárosi élet helyett "állandó veszélyérzetet, savakat és nehézfémeket, valamint az akkumulátorüzem brutális teherforgalmát" kapták a nyakukba.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára válaszában jelezte: Magyarországon minden beruházás csak akkor valósulhat meg, ha a legszigorúbb környezetvédelmi és biztonsági előírásokat betartja.

Kiemelte: az autóipar, amely közvetve és közvetlenül négy-ötszázezer magyar embernek ad megélhetést, átalakul, erről Brüsszelben döntöttek. Ha ezt az átállást nem követik Magyarországon, akkor munkahelyek szűnnének meg - hívta fel a figyelmet.

Az interpelláló képviselő nem fogadta el az államtitkári választ.


MSZP: mi lesz a szegénységben élő idősekkel?


Gurmai Zita (MSZP) azt mondta: négyszeresére emelkedett azoknak az időseknek az aránya, akiknek túlságosan nagy terhet jelent a lakhatási költségek megfizetése. A nyugdíjasok jövedelmének több mint negyven százalékát elviszik a lakhatási kiadások - tette hozzá.

Kiemelte: 170 ezer olyan idős ember él Magyarországon, akiknek a rezsi kifizetése után alig marad valami pénze, és minden tizedik magányos, idős ember nem tudja rendesen befűteni az otthonát.

Úgy fogalmazott: a Fidesz-kormány alatt elértéktelenedtek a nyugdíjak. Tavaly a nyugdíjak 15,2 százalékot romlottak, miközben csak 14 százalékos nyugdíjemelést adtak, és az idei helyzet még rosszabb lesz - vélekedett.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában rámutatott: 2010-ben a szegénység és a társadalmi kirekesztettség rangsorában Magyarország az EU-ban hátulról a hatodik volt, 2022-re azonban a tizedik legjobb lett.

Hangsúlyozta: a kormány megvédi a nyugdíjasokat az inflációtól és az áremelkedéstől. Az ellenzéki politikus szavait megcáfolva jelezte: 2022-ben a 14 százalékos nyugdíjemelés és a 13. havi nyugdíj által hat százalékkal nőtt a nyugdíjak reálértéke.

Arról is beszélt: Európában a magyar családok - köztük a nyugdíjasok - fizetik a legalacsonyabb rezsidíjakat.

Az interpelláló nem fogadta el az államtitkári választ.