Államtitkári zárszó


Kaderják Péter, az ITM energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára az elhangzottakra reagálva kiemelte: ténykérdésként kezelik a nukleáris energia hasznosítását Magyarországon, azt legalább a 2030-as évek végéig használni fogják. Nem a legyen vagy ne legyen, hanem a hogyan oldjuk meg a problémát a kérdés - jegyezte meg. Rámutatott: létező technológiáról van szó, arra kell válaszolni, hogy az emberi élet védelme mellett a nukleáris biztonság megtartásával miként oldják meg a kiégett radioaktív anyagok végleges tárolását.

Az ugyanis kötelező feladat, hogy aki nukleáris energiát használ, gondoskodjon a kiégett üzemanyagok elhelyezéséről. Az eltemetés akkor következik be évtizedek múlva, ha addig nem lesz rá jobb megoldás - jegyezte meg.

Hangsúlyozta: nem született még döntés. Ha a kutatások nagymértékben alátámasztják, hogy a tervezett bodai helyszín alkalmas lehet, akkor az Országgyűlés elvi jóváhagyása után föld alatti kutatólaboratórium létesítése szükséges, és ott további kutatások következnek - jelezte. Azt nem tartotta indokoltnak, hogy helyi népszavazást tartsanak az ügyben, mondván, azon túlmutató kérdésről van szó.

Az üzemidő hosszabbításáról közölte: minden alternatívát meg lehet vizsgálni, de a magyar kormány a Paks 2 projekt mellett tette le a voksát. A jelenlegi technológiákkal, atomenergia nélkül a mostani tudásuk szerint a 2050-re meghatározott klímasemlegességi cél nem érhető el - rögzítette.


Egyes energiahatékonysági tárgyú törvények módosítása


Államtitkár: a módosítás hozzájárul az EU és Magyarország klímavédelmi céljainak eléréséhez


Kaderják Péter kiemelte: a javaslattal egyrészt jogharmonizációs kötelezettséget teljesítenek, másrészt hozzájárulnak az Európai Unió és Magyarország klímapolitikai és energiahatékonysági céljainak eléréséhez, ami mindenkinek közös érdeke.

Emlékeztetett: a parlament korábban elfogadta a klímavédelemről szóló törvényt, amely rögzítette, hogy Magyarország 2050-re el akarja érni a teljes klímasemlegességet. A törvény tartalmazza az ország középtávú klíma- és energiapolitikai céljait - közölte.

Úgy vélte, az energiahatékonyság növelése azért is fontos cél, mert Magyarország jelentősen importfüggő ország, és ezt a kitettségét csökkenthetik az energiahatékonysági beruházásokkal. Azokat a forrásokat pedig, amelyek az import csökkenésével felszabadulnak, újabb energiahatékonysági beruházásokra lehet fordítani - magyarázta.

Kitért rá: 2021-től új fejezet nyílik az EU és Magyarország energiahatékonysági céljainak elérése tekintetében, az uniós irányelv értelmében ugyanis a tagállamok minden évben az energiafogyasztás 0,8 százaléknak megfelelő megtakarítást kötelesek elérni.

Közölte: emellett a javaslat szól arról is, hogy az eddigi jól bevált és jól működő intézkedések mellé bevezetik az energiahatékonysági kötelezettségi rendszert, amelynek célja, hogy az energiahatékonysági célok teljesítésébe a legnagyobb szennyezőket is bevonják költséghatékony beruházások megvalósítása révén.

Az államtitkár hangsúlyozta: mindezzel nagy lépést tesznek a klímapolitikai célok elérése felé, erősödik Magyarország energiaszuverenitása és fenntartható rezsicsökkentést érhetnek el.


Fidesz: Magyarország Európa élvonalába tartozik a klímavállalásaival


Bánki Erik (Fidesz) arról beszélt, hogy Magyarország a klímavállalásai tekintetében Európa élvonalába tartozik. Ilyen vállalás a teljes klímasemlegesség elérése 2050-re - tette hozzá.

Kifejtette: a javaslat fontos része az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetése, amellyel olyan keretrendszer jön létre, amelynek célja, hogy az EU elérje a vállalt klímacéljait. Emellett szintén lényeges az energiafogyasztásban elérni kívánt megtakarítás rögzítése - vélekedett.

A képviselő szerint az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetésével erősödik Magyarország energiaszuverenitása, a lakossági és ipari fogyasztók jelentős rezsicsökkentésben részesülhetnek, a hazai energiahatékonysági háttéripar komoly beruházásokhoz juthat hozzá a növekvő kereslet révén, a beruházások jelentős adóbevételt is hoznak és segítik a klímavédelmi célok elérését, továbbá a rendszer a külkereskedelmi mérleget is pozitívan befolyásolhatja.

Azt mondta: a javaslatban megfogalmazott intézkedések a hazai klímaváltozás, a gazdaság élénkítése és a lakosság terheinek csökkentése szempontjából is előremutatók.