OGY - Krónika 8. rész (vagyongazdálkodás, Petőfi-emlékév)

Belföld, 2020.11.17

Lezárta a vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodási és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatok vitáját az Országgyűlés kedden. Ezután azt az előterjesztést kezdték tárgyalni, amely alapján - kormánypárti képviselők kezdeményezésére - Petőfi-emlékévvé nyilvánítaná a tanévhez igazodva 2022-t és 2023-at, a költő születésének kétszázadik évfordulóját az Országgyűlés.



Vagyongazdálkodás


Képviselői felszólalások


Bányai Gábor (Fidesz) elmondta: Szabadkígyóson felújítják a kastélyt, senkinek a magánvagyonába nem kerül át, arról van szó, hogy a fenntartó az állam egy másik szervezete lesz.

Visszautasította, hogy az ellenzék szerint a kormánypártok oldalán mindenki lop. Bele kellett volna írni a javaslatba, hogy a szocialista politikusok adják vissza, amit annak idején elloptak - vélte.

Szakács László (MSZP) szerint ez a vita egy beszámoló lett az elmúlt tíz-húsz évről. Alapvetően az a kérdés, hogy jobb lesz-e az ország, ha elfogadják ezt a javaslatot, de ettől valószínűleg nem lesz az - mondta.

Nacsa Lőrinc (KDNP) azt hangsúlyozta, fontos az épített örökség védelme, és lényeges cél a kastélyok felújítása.

Mesterházy Attila (MSZP) szerint a tulajdonviszonyok erőszakos átalakítása zajlik. Fontos, hogy a kritikákban se alkalmazzanak kettős mércét - tette hozzá.

Ezt követően a vitát lezárták.


Zárszó


Fónagy János, a nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár zárszavában közölte: a számos elemet tartalmazó javaslattól jelentős mértékben eltértek a vita során. Az elhangzott kritikák esetenként túlmennek azon a határon, hogy komoly válaszadást kívánnának - fogalmazott. Hozzátette: meddő az a vita, hogy melyik kormány mit csinált.

Kitért rá: sem az alapítvány, sem a koncesszió nem rossz dolog, ha arra használják, amire való.

Azzal kapcsolatban, hogy miért most nyújtották be a javaslatot, közölte: a kormánynak van egy folyamatos munkavégzése, és ennek keretében vannak olyan kérdések, amelyeket idővel döntésre a parlament elé hoznak, ez a jogalkotás természetes rendje. A kormány munkájának eredményeként rendszeresen a parlament elé kerülnek kérdések, ezeket a képviselők támogathatják vagy ellenezhetik - magyarázta.



Petőfi-emlékév



Előterjesztők: Petőfi nemzeti kincsünk



A 2022. és 2023. év Petőfi Sándor-emlékévvé nyilvánításáról szóló országgyűlési határozati javaslat vitájában az egyik előterjesztő, Simicskó István (KDNP) közölte, azt kezdeményezik, hogy Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulóján, 2022. szeptember 1-jétől 2023. augusztus 31-ig - a tanévhez igazodva - emlékévet tartsanak.

Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években a magyar identitás erősítését is segítő emlékévek voltak: 2017-ben Szent László-, 2018-ban Mátyás király-, 2019-ben II. Rákóczi Ferenc-, idén pedig Zrínyi Miklós-emlékév volt.

Felidézte, hogy Petőfi Sándor rövid pályafutása alatt 850 költeményt alkotott; olyan költő volt, aki egyszerű származása miatt a nép nyelvén tudta megfogalmazni hazaszeretetével és lelkesedésével 1848-as forradalmi gondolatait.

Hozzátette: Petőfi nemzeti kincsünk, óvják, védik emlékét, ezért javasolják az emlékév megtartását.

L. Simon László (Fidesz) felidézte, hogy a Gárdonyi Géza-, az Arany János- és a Vörösmarty Mihály-emlékévhez kapcsolódva milyen programok voltak, milyen épületek újultak meg. Szerinte egy irodalmi emlékév komplex lehet, mind az irodalmat, mind a társművészeteket képes megtermékenyíteni.

Beszélt arról is, hogy Petőfi Sándor nem csak költő volt, számos műfajban alkotott maradandót. Kiemelte Arany Jánossal való barátságát, amellyel a próza világában is jelentős nyomot hagyott.

Hangsúlyozta, Petőfi a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, megítélésében közmegegyezés van.

Hozzátette: Petőfi egyszerre vitte tovább a tradíciót és újította meg azt, és a kormány konzervatív kultúrpolitikájának is az az alapja, hogy az a hagyományban gyökerezik, de nem idegen tőle a változás.



Kormány: közösségteremtő lehet az emlékév



Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára is méltatta Petőfi Sándor munkásságát, megkerülhetetlennek nevezve a költőt, akinek születése kétszázadik évfordulója 2023-ban lesz.

Szerinte az évfordulónak közösségteremtő ereje lehet, amely Petőfit a 21. században is meghatározó alapélménnyé teszi. Jelezte, az államtitkárság üdvözli az emlékév meghirdetését, és úgy hiszi, hogy az széles rétegeket megmozgató kulturális eseménnyé válik.


Fidesz: Petőfi hagyatéka a magyar identitástudathoz tartozik


Vinnai Győző (Fidesz) azt mondta, Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulója alkalmat ad a parlamentnek, hogy Petőfi-emlékévvé nyilvánítása 2022-t és 2023-at. Petőfit az egyik legnagyobb magyar költőnek, a magyarság sorsfordító költőjének nevezte, akinek fontosabb verseit mindenkinek ismernie kell, aki magyarul beszél. Petőfi hagyatéka a magyar identitástudathoz tartozik, a költő szabadság-, haza- és haladásszeretete vitathatatlan, egy polgári Magyarországban gondolkodott - mondta.


Jobbik: méltó módon kell megemlékezni Petőfiről!


Steinmetz Ádám (Jobbik) támogatásáról biztosította az előterjesztésben foglalt emlékévvé nyilvánítást, mert Petőfi Sándor a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. Idén Zrínyi Miklósnak van emlékéve, és bár a koronavírus-járvány megnehezítette az emlékezést, ennél sokkal többet lehetett volna tenni - mondta, hozzátéve, reméli, hogy Petőfiről méltó módon tudnak majd megemlékezni. A kormányt arra is fel kellene hatalmazni, hogy tájékoztatóanyagokat készítsen - közölte.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!