Fidesz: igen a javaslatra


Bajkai István, a Fidesz vezérszónoka kiemelte, hogy a javaslat a jogharmonizációs kötelezettség teljesítéséről szól. A legösszetettebb művelet az átalakulás, a társasági formaváltás, és ez még inkább így van, ha határokon átnyúló társaságokról van szó - mondta.

A változás lehetővé teszi, hogy egy uniós társaság gördülékenyebben települjön át Magyarországra, és a szabályozásnak befektetésösztönző hatása is van - mutatott rá, majd kitért a cégeljárásról szóló törvény módosítására is. Az egységes belső piac érdekében nélkülözhetetlen a megfelelő uniós jogi környezet - hangsúlyozta, jelezve: támogatják a javaslatot.


Jobbik: egységesebb belső piac felé hat a javaslat


Gyüre Csaba (Jobbik) arról beszélt, hogy fontos javaslatot tárgyalnak, amely az egységesebb belső piac megteremtése felé hat. Hatékonyság, gyorsaság, törvényesség - összegezte a javaslatot és várható hatásait az ellenzéki képviselő.

Hozzátette: probléma volt a társaságok határokon átnyúló átalakulása, erre kellett egy új keretet, uniós szabályozást létrehozni. A jogszabály átültetési határideje a magyar jogba 2023-ban jár le - jegyezte meg.

Kitért arra is, hogy a javaslat könyvvizsgáló általi ellenőrzési kötelezettséget ír elő, és az átalakulással összefüggő adatok nyilvánosságát biztosítani kell.

A Jobbik igent mond a módosításokra.


KDNP: olcsóbb és piacképesebb működést segít elő az új szabály


Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka kiemelte: a cél a jogharmonizáció, és a mobilitási irányelv átültetésének előnye, hogy lehetővé teszi egy uniós társaság gördülékeny áttelepülését hazánkba.

Hozzátette: a vállalkozások számára olcsóbb és piacképesebb működést segít elő a javaslat, illetve befektetést ösztönző hatása is van a szabályozásnak.

A KDNP támogatja az előterjesztést.


MSZP: igen a javaslatra


Varga László, az MSZP vezérszónoka azt mondta, hogy szükségesnek látják a javaslatot, annak jelentős része jogharmonizációs célokat szolgál. Ugyanakkor felvetette, hogy a széleskörű hatósági és bírósági vizsgálódást lehetővé tevő rendelkezések nem sértik-e a társaságok üzleti titkait.

Az MSZP támogatja a javaslatot - jelezte.


További hozzászóló az általános vitában nem volt, az elnöklő Lezsák Sándor azt lezárta.


Kulturális örökség


Az Országgyűlés ezután áttért az Európa Tanács kulturális örökséggel kapcsolatos bűncselekményekről szóló egyezményét kihirdető törvényjavaslat általános vitájára.

Ennek során Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára hangsúlyozta: napjainkban egyre több az olyan kulturális örökséget érintő bűncselekmény, amelyeknek elkövetői határokon átívelve értékesítik zsákmányukat.

Hozzátette: nehezíti, ellehetetleníti az ilyen cselekmények üldözését, ha a tárgyak más államba kerülnek.

Azbej Tristan megemlítette: Magyarország ötödikként ratifikálhatja a megállapodást, amely így hatályba léphet.

Az államtitkár kiemelte, a megállapodás büntetőjogon kívüli területeken is fogalmaz meg ajánlásokat a megelőzés érdekében.


Fidesz: a kormányoldal támogatja a javaslatot


A vezérszónokok sorát nyitó Bajkai István (Fidesz) a kormányoldal támogatásáról biztosította a javasaltot, kiemelve, az hatékony és arányos szankciókat teremt, kellő visszatartó erőt ad az ilyen cselekményekkel szemben.

Az elemek között említette, hogy az egyezmény büntetendővé nyilvánít egyes cselekményeket, megerősíti a bűnmegelőzést és a büntető igazságszolgáltatást és e téren a nemzetközi együttműködést.


Jobbik: régi és súlyos problémát kezel a javaslat


Szükség van a kérdés rendezésére, mert sok évezredes és ma is súlyos problémával foglalkozik a javaslat - hangsúlyozta Gyüre Csaba (Jobbik).

Kiemelte: múltunk megbecsülése a régi korokban keletkezett tárgyakra is kiterjed, ezért minél hamarabb és minél nagyobb mértékben vissza kell szorítani utóbbiak illegális kereskedelmét.

Megjegyezte: a történelem során rengeteg műkincs került el Magyarországról, legyen az Bocskai István máig Bécsben lévő koronája vagy a jelentős anyagi áldozat árán visszakerült Seuso-kincs.


A KDNP támogatja a javaslatot


Frakciója támogatásáról biztosította a javaslatot Vejkey Imre (KDNP), aki szintén felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar parlamenti ratifikációval léphet hatályba az egyezmény.

Hangsúlyozta: a megállapodás célja, hogy fokozott védelmet adjon a kulturális örökség ingó és ingatlan elemeinek a napjainkban is mind gyakoribb bűncselekményekkel szemben.


MSZP: nincs vita a javaslat szükségességéről


Varga László (MSZP) is képviselőcsoportja támogatásáról biztosította a javaslatot, megjegyezve, nem lesz nagy vita a témában, akárcsak a nemzetközi egyezmények nagy többsége esetében.

Szerinte az egyezményt jó szívvel ratifikálhatja Magyarország. Hozzátette: napjainkban egyre több az illegálisan külföldre vitt műtárgy.


Az elnöklő Jakab István ezt követően lezárta az általános vitát.