LMP: az oligarchákat szolgálja ki a Fidesz-KDNP



Csárdi Antal (LMP) szerint a költségvetés módosítása illeszkedik az elmúlt évek folyamataiba: egy átláthatatlan, összevont tételeket tartalmazó iromány lett, megfelel a Fidesz-kormány központosító és a kormányon kívül minden intézményt lefokozó politikájának. "Orbán Viktornak megízlett az ellensúlyok nélküli önkényes hatalomgyakorlás" - fogalmazott.

Közölte, ismét bebizonyosodott, ostobaság tavasszal költségvetést csinálni, hiszen a következő év folyamatai alig látszanak. Tavaly tavasszal a koronavírus-járvány első hullámát élő világban teljesen nyilvánvaló volt, hogy gyors változások jöhetnek, amelyeket egy évre előre lehetetlen látni - magyarázta.

Úgy fogalmazott, hogy 2021-ben a kormány létrehozott egy feneketlen alapot, így lett a járvány elleni védekezés része Mészáros Lőrinc hoteljeinek, vagy a vadászati kiállításnak a támogatása. Ezt a rendszert viszik tovább, csak átnevezik az alapot gazdasági újraindítási alapra - közölte.

A politikus a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközzel (RRF) kapcsolatban a hitelkondíciókat kérte számon. Azt is firtatta, milyen kondíciói vannak annak a kínai hitelnek, amelyből a kormány Budapest-Belgrád-vasútvonalat, vagy a Fundan Egyetemet akarja megépíteni.

Csárdi Antal közölte, nem szól másról a Fidesz-KDNP társadalom- és gazdaságpolitikája, mint a hozzájuk közel álló oligarchák, gazdasági érdekeltségek maximális kiszolgálásáról túlárazott szerződéseken keresztül, amit a magyar adófizetők fizetnek. Felvetette azt is, hogy az önkormányzatok 10-15 százalékos forráskivonást szenvednek el.



Párbeszéd: a mostani kormány sem kezeli másként a válságot, mint a szocialisták



Mellár Tamás (Párbeszéd) szerint 2010-19 között a kormány egyhavi nyugdíjat vett el a nyugdíjasoktól azzal, hogy felhagyott a vegyes indexálással. Örülnek annak, hogy ha ebből valamit visszaadnak, de ne gondolja azt a mostani kabinet, hogy "különbül" járt el, mint a szocialista kormány az akkori válság kezelésekor - mondta.

A Párbeszéd képviselője sem tartotta célszerűnek, hogy nyáron fogadják el a költségvetést, szerinte jobb lenne, ha szeptemberben, októberben döntenének arról, mert akkor már sokkal több mindent látni.

Elmondta, tavaly júniusban már jól látszott, hogy az a makropálya, amivel a Pénzügyminisztérium számol, nem fenntartható.

Hozzátette: a hiány nem azért emelkedett meg, mert a kormány intenzíven kezelte volna a gazdasági válságot. Egy csomó dolgot elmulasztott a kabinet - közölte, ezek közé sorolta az álláskeresési járadék, a táppénz, a bértámogatások megemelését.

Mellár Tamás imponálóan magas összegnek nevezte a gazdasági újraindításra szánt hatezer milliárd forintot, ami a GDP 12 százaléka. De nem látszik, mit tekint a kormány súlyponti elemnek, hogyan fog az ország kilábalni a válságból - közölte.

Kitért arra is, hogy az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács nem látja el ellenőrző szerepét.

Úgy összegzett: a kormány a válságot arra használja, hogy "bespájzoljon". Elmondta, a tankönyvek szerint ha egy kormány úgy érzi, el fogja veszíteni a következő választást, akkor olyan költségvetési helyzetet állít elő, amely kényszerpályát jelent a következő kormánynak, hogy az ne tudja a saját gazdaságpolitikáját megvalósítani.



Képviselői felszólalások


Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló bejelentette: a magyarországi nemzetiségek bizottsága támogatta a módosítást. A javaslat pozitívumai közt említette a nemzetiségek által fenntartott intézmények köznevelési és szakképzési feladataihoz nyújtott átlagbér alapú támogatást, a diabétesz-ellátási pótlékot, valamint a földalapú támogatás prioritásait is.

Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) úgy fogalmazott: nem a járvány elleni védekezésre, hanem látszat- és luxusberuházásokra folyik el a pénz.

Az ellenzéki képviselő hozzászólásában kevesellte a turizmusra jutó 90 milliárd forintot is. Szerinte azoknak a nehéz helyzetbe került vendéglátóegységeknek kellene több támogatást kapni, akiknek be kellett zárniuk az elmúlt hónapokban.

Varga László (MSZP) szerint az elmúlt másfél évben sok minden megváltozott a kormány önkormányzatokhoz való hozzáállásában. Azt mondta: a kormány kifejezetten úgy alakítja a jogszabályokat, döntéseiket, hogy abból az ellenzéki önkormányzatok jönnek ki rosszul.

A kormány egy megszorítandó területként tekint az önkormányzatokra, az MSZP szerint azonban az önkormányzatok a védekezés frontvonalában dolgoznak, megnövelt terhekkel például a városüzemeltetés vagy a szociális ellátás és az egészségügy terén - vélekedett.

Keresztes László Lóránt (LMP) szerint a kormány nem jól értékeli a helyzetet, nem tud megfelelő számvetést készíteni az ország előtt álló kihívásokról, és nem is jól határozza meg a célokat. Nem egy önellátó, helyi termelésre vagy regionális együttműködésre alapozó patrióta gazdaságpolitikát alapoznak meg, hanem éppen ellenkezőleg még kiszolgáltatottabbá teszik a magyar társadalmat - mondta.

Hozzátette: a kormány nem élt, hanem visszaélt a rendkívüli felhatalmazás lehetőségével és elégtelennek minősítette a járványidőszak gazdasági védelmét.

Korózs Lajos (MSZP) felszólalásában kiemelte: 2017 óta drasztikusan leszakadnak a nettó bérektől a nyugdíjak. Hibásnak nevezte az inflációkövető nyugdíjemelés intézményét, az MSZP szerint vissza kellene térni a vegyes indexáláshoz.

Egy olyan korrekciós programot is hiányolt amely a nagyon alacsony nyugdíjak felzárkóztatásáról szól. Azt tartaná igazságosnak, ha a nettó minimálbérnek legalább az ötven százalékát elérné az öregségi nyugdíj legkisebb mértéke.