Nemzetiségi képviselő: az adott helyzetben elfogadható a javaslat



Ritter Imre német nemzetiségi képviselő jelezte, a nemzetiségek bizottsága szerint a javaslat tartalma "az adott helyzetben elfogadható", módosító javaslattal nem élnek, ugyanakkor annak előzményeivel, a választási törvények 2022. júliusi módosításával nem értenek egyet.

A négy hónappal ezelőtti módosítás eredményeképpen a jelenleg hatályos törvény szerint, ha most lennének az országos önkormányzati választások, nem lehetne országos német önkormányzati jelölteket állítani.

A most tárgyalt javaslat a kisebbségi önkormányzati választásokkal kapcsolatos anomáliákat és szabályozási hiányosságokat kezeli, lehetőséget teremtve a korábbi, egyszerűbb eljárásra.

A nemzetiségi jelölő szervezetek biztonsága fontos kérdés, ezért a javaslatot várhatóan támogatják a kisebbségek - mondta Ritter Imre hangsúlyozva, hogy nem tartják megnyugtatótan lezártnak a kérdéskört.

Hozzátette: az önkormányzati választások után szükség lesz még módosításokra, amelyekhez mindenképp szükségesek az egyeztetések a kisebbségi szervezetekkel.


Zárszó


A vita lezárása után Bánki Erik (Fidesz) jelezte, a javaslat érdemi részét az ÁSZ új elnöke, Windisch László készítette, aki "fogékony volt" a Gazdasági Bizottságban elhangzott, az ÁSZ hatékonyságának javítását célzó javaslatokra.

Egyetértett Ritter Imre nemzetiségi képviselővel abban, hogy maradtak még a nemzetiségekkel kapcsolatos nyitott kérdések, és felajánlotta a bizottság segítségét ezek megoldására.

Összegezve úgy értékelt, a javaslat minden elemében megfelel a jogszabályalkotás követelményeinek és növelni fogja az ÁSZ működésének hatékonyságát és eredményességét.


Egészségügyi törvények módosítása


Egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta ülését az Országgyűlés szerdán koraeste.


Előterjesztő


Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat azt az utat követi, amelyet a beteg az ellátórendszerben bejár. Jelezte: a törvényjavaslaton túl hamarosan várható kormány- és miniszteri rendeleti szabályozócsomag is.

Az alapellátási rendszerről szólva azt mondta: a mostani háziorvosi, védőnői, és házi gyermekorvosi körzetrendszer a 80-90-es években alakult ki, azóta egymilliós népességcsökkenés történt, de az ellátórendszer nem igazodott ehhez.

A törvényjavaslat legfontosabb innovációjának nevezte, hogy a legkisebb egységnek nem a települést, hanem a járást tekinti a jobb minőségű ellátás biztosítása érdekében. A háziorvosi körzethatárok kijelölésének joga az önkormányzatoktól átkerülne az Országos Kórházi Főigazgatósághoz, amelynek alapellátási igazgatóságán belül hoznák létre a Nemzeti Praxiskezelőt. Ágazati jó példaként a gyógyszertárak létesítésének engedélyezését említette.

Takács Péter hangsúlyozta: a praxisjog nem sérül, a gyakorlatban az történik, hogy betöltetlen vagy helyettesítéssel ellátott praxisok beolvadnak egy nagyobb körzetbe, amelyhez az alapellátás finanszírozása is alkalmazkodik - mondta. Hozzátette: bátorítják a praxisközösségek létrehozását, és jól képzett szakdolgozók alkalmazását.

A javaslattal új alapokra helyeznék az alapellátási ügyeletet, ezt már több mint egy éve Hajdú-Bihar megyében ki is próbálták, jó tapasztalatokkal. A telefon így nem egy ügyeleti szolgáltatónál, hanem az Országos Mentőszolgálatnál cseng majd ki, ahol képzett szakember az állapotának megfelelő ellátási szintre irányítja a beteget.

A háziorvosi ügyelet a jelenlegihez képest többletszolgáltatásként délután négytől este tíz óráig a járásközpontban lenne mindig azonos helyen. Este tíztől reggel nyolcig, amikor 90 százalék felett komolyabb problémákkal fordulnak orvoshoz a betegek, országosan egységesen a mentőszolgálatra bíznák a feladatokat - ismertette.

Emellett fejlesztenék a háziorvosok informatikai felületeit, amelyek az eeszt-vel kompatibilisek lennének, emellett a törvényjavaslat lehetőséget ad a heterogén tulajdonosi hátterű járóbeteg szakellátó szakrendelőkben folyó szakmai, gazdasági tevékenység felmérésére is.

A fekvőbeteg-ellátórendszerben a bevezetett új irányítási modellt erősítik - mutatott rá Takács Péter. A gazdasági irányításban a városi kórházak a megyei intézményekhez tartoznak majd, az ellátásszervezés azonban átlépheti a megyehatárokat annak érdekében, hogy a beteg a lehető legrövidebb idő alatt jusson ellátáshoz.

Az irányító megyei kórház a megyében az alapellátástól a megyei szintig betegirányító funkciót is kap - emelte ki.

Bár a kórházfinanszírozás nem része a javaslatnak, a kormány célja egy új típusú finanszírozási rendszer, az állandó költségek báziselemként való elismerésével - mondta.

Kitért a pálya vonzóbbá tételére is, ezt szolgálja egyes feladatok kompetenciákhoz kötésének lehetősége, továbbá a történelmi jelentőségű orvosbér-emelés, illetve hosszútávú célként az, hogy a későbbiekben a szakdolgozók fizetése az orvosokéval együtt, arányosan mozogjon.

Beszélt a tartós ápolás rendszerének megerősítéséről és új alapokra helyezéséről, amelyen a szociális tárcával közösen dolgoznak. Egységesítenék a 24 órás orvosi felügyeletet nem igénylők ellátását. A kórházakról leválasztható tartós ápolási egységeket átadnák a szociális szférának úgy, hogy az ott dolgozók érdeke és illetményük ne sérüljön. Ezt elsőként Borsod-Abaúj Zemplén megyében tesztelik majd - tette hozzá.