TV műsor

OGY - Krónika 9. rész (azonnali kérdések)

Belföld, 2019.11.18

A kormányfő az uniós támogatások felhasználásáról és a Türk Tanács európai képviseletéről kapott kérdéseket az azonnali kérdések során, míg a Miniszterelnökséget vezető minisztert a Momentum határon túli politikájáról és a dél-budai centrumkórházról kérdezték hétfőn, az Országgyűlésben.



Fidesz: a Momentum miért üzent hadat a határon túli magyaroknak?


Tilki Attila (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a Momentum elnöke, Fekete-Győr András a romániai elnökválasztás előtt a magyarellenességről ismert, korábban egy fasiszta szervezetben tevékenykedő román politikussal kampányolt, egy súlyos korrupciós botrányba keveredett jelölt mellett.

Hozzátette: a Momentum alelnöke, Donáth Anna pedig Szlovákiában "támadta hátba" a magyarokat azzal, hogy egy szlovák pártnak kampányolt, és arra szólította fel a magyarokat, hogy legyenek büszke szlovákok.

Szerinte ezzel a Momentum hadat üzent a határon túli magyar közösségeknek. Miért teszik ezt? - tette fel a kérdést. Internacionalista ködképet kergetnek, vagy tudatosan, utasításra cselekednek?

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt felelte: "eddig a román ügynökök fedésben dolgoztak Magyarországon akkor is, ha magyar nemzetiségűek voltak". Indokolhatatlannak, elfogadhatatlannak és megbocsáthatatlannak ítélte, amit a Momentum tett.

Képtelenségnek ítélte, hogy román szélsőjobboldaliak jobban képviselnék a magyar érdeket, mint a magyarok. "Az egykor volt SZDSZ is irul-pirul szégyenében". Szerinte a Momentumnak a nemzeti ügyek iránt még annyi "hallása" sincs, mint az egykori SZDSZ-nek volt.

Megjegyezte: az egykor nemzeti pártként indult Jobbik is közös listákat állított a Momentummal. Kijelentette: aki a magyar politikai közösség tagja, annak egyértelműen vissza kell utasítania a Momentum cselekedeteit.


Jobbik: mennyit kell fizetniük a magyar adófizetőknek?


Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt hozta fel a miniszterelnökhöz intézett kérdésében, hogy az Európai Bizottság nyolc kifogást talált magyar programokkal kapcsolatban, ebből "hét összefügg a közbeszerzésekkel, és az önök szorosan vett üzleti tevékenységével" - fogalmazott.

Sérelmezte, hogy ezek egyenkénti tisztázása helyett egy tízszázalékos átalánybírságot fogadott el a kormány, az így elveszett tíz- vagy százmilliárdokat ugyanis szerinte a magyar büdzséből kell pótolni. Azt kérdezte a miniszterelnöktől: pontosítsa, hogy a magyar adófizetőknek mennyit kell fizetniük.

Orbán Viktor miniszterelnök úgy felelt: a kérdést kellő mélységben egy bizottsági ülésen lehetne megvitatni.

A kormány nem tesz különbséget uniós pénz és saját büdzsé között - folytatta válaszát. Az uniós pénzt azért kapja az ország, amit oda befizet.

Sem európai uniós, sem magyar költségvetési pénzből egyetlen fölösleges beruházást sem lehet csinálni Magyarországon - szögezte le -, vagyis minden beruházásnak van értelme, ami megvalósul.

Az uniós pénzeket mind meg fogjuk kapni, vagyis semmilyen büntetést nem kell fizetni - zárta szavait.


KDNP: lesz-e Dél-Budán centrumkórház?


Simicskó István (KDNP) arra kérdezett rá: lesz-e Dél-Budán centrumkórház?

Utalt arra: a XI. kerület új polgármestert választott, aki úgy nyilatkozott, nem támogatja a centrumkórházat. Reményét fejezte ki, hogy ez nem tántorítja el a kormányzatot, és megépülhet az intézmény.

Gulyás Gergely úgy felelt: most a budapesti egészségügy megújítása van soron, az Egészséges Budapestért programra jövőre 42 milliárd forint áll rendelkezésre.

A tervezési közbeszerzés van folyamatban, de kétség kívül új helyzet állt elő a választásokkal - mondta, hangsúlyozva: a kormány számára fontos az új vezetők véleménye, ezért arra kérte a főváros új vezetését, nyilatkozzon arról, hirdet-e kórházstopot.

Rámutatott ugyanakkor arra, hogy a kérdésben nincs sem fővárosi, sem kerületi hatáskör, és a főváros mintegy 4 millió ember egészségügyi ellátását biztosítja.


MSZP: miért érdek a Türk Tanács képviseletének befogadása?


Gurmai Zita (MSZP) azt kérdezte a miniszterelnöktől: mért szolgálja az ország érdekét, hogy úgy fogad be az ország török, azeri, üzbég vagy kazah állampolgárokat, vagyis a Türk Tanács európai képviseletét, hogy rájuk nem vonatkoznak a törvények.

Miért magyar érdek, hogy a képviselet költségeit Magyarország fedezi, az irodát semmilyen magyar hatóság nem vizsgálhatja, és az adófizetés alól is mentesülnek? - sorolta kérdéseit, megjegyezve: ezen országokkal kevesebb, mint 2 százaléknyi a magyar külkereskedelem aránya. "Ez az önök mutyija a keleti haverokkal" - fogalmazott.

Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta: a jogszabályokat mindenkinek be kell tartani, a nemzetközi szervezetek képviseleteire vonatkozót is.

Általános gyakorlatnak nevezte, hogy egy nemzetközi szervezet budapesti működését részben vagy egészben Magyarország fedezi, az ENSZ itteni irodáinak nagy részét is Magyarország finanszírozza.

"Az persze nem zavarja önöket, hogy Nyugat-Európában hegyekben állnak a minaretek meg a dzsámik" - jegyezte meg a kormányfő -, "mert önök bevándorláspártiak.

Mint fogalmazott, az ügyben leginkább az zavarta, hogy a magyarországi kunokon hetekig gúnyolódtak az ellenzékiek, csak azért, mert keleti származásúak. Feltette a kérdést: ha ugyanezt tette volna bárki a zsidó származásúakkal, mi történt volna az országban? Ne alkalmazza a kettős mércét, és adják meg a tiszteletet mindenkinek - mondta a képviselőnek.
(MTI)


Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!