TV műsor

OGY - Krónika 9. rész (ET-elnökségről szóló politikai nyilatkozat)

Belföld, 2021.05.17

Az Európa Tanács (ET) Miniszteri Bizottságának idei magyar elnökségéről szóló politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslat összevont vitájával folytatta hétfői ülését az Országgyűlés.



ET-elnökségről szóló nyilatkozat


Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának idei magyar elnökségéről szóló politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslat összevont vitájában Németh Zsolt (Fidesz), a külügyi bizottság elnöke előterjesztőként felhívta a figyelmet arra, hogy az ET májusban kezdődő féléves elnöksége mellett júliustól egy éven át a visegrádi országok soros elnöki posztját is betölti Magyarország. Ez fokozott nemzetközi figyelmet és megnövekedett mozgásteret is jelent a magyar diplomácia számára - jelentette ki.

Németh Zsolt az Európa Tanácsot az egyik legnagyobb múltú európai szervezetnek nevezte, mely 47 tagállammal és több mint 800 millió polgárral majdnem kétszer akkora, mint az Európai Unió. Azt mondta: Európa jövőjével nem lehet csak az EU perspektívájából foglalkozni, a tágabb Európa is szót kér ebben a vitában.

Ismertette a magyar elnökség prioritásait, melyek közt első helyen szerepel a nemzeti kisebbségek helyzete, védelme, de kiemelt szerepet kap a vallásközi párbeszéd, a jövő generáció helyzete, illetve a környezethez kapcsolódó emberi jogok.

Hangsúlyozta: a politikai nyilatkozat konszenzust tükröz, mely az eredményesség fontos előfeltétele.

Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára is egyetértett abban, hogy az Országgyűlés politikai nyilatkozata jól kifejezné, hogy széles támogatottság áll a magyar ET-elnökség mögött. Az Európa Tanácshoz 30 éve Magyarország elsőként csatlakozott a régióból, és az elmúlt három évtized megmutatta, mennyire fontos ez a szervezet az emberi jogokkal kapcsolatos jogalkotás, külön is a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos normaalkotó szerep miatt - mondta.

Kiemelte: a nemzeti kisebbségek ügyében egy közös nyilatkozat elfogadását tűzték ki célul az elnökség végére. Az EU a Minority SafePack kapcsán "leszerepelt", emiatt arra van szükség, hogy az ET legyen az a grémium, ahol meg lehet mutatni azt, hogy van létjogosultsága a nemzeti kisebbségek jogainak "forszírozásának" - mondta Sztáray Péter.

Héjj Dávid (Fidesz), a Törvényalkotási Bizottság előadójaként úgy fogalmazott: a nyilatkozat olyan célokat tartalmaz, melyek fontosságában "mindannyian egyetérthetünk". Hozzátette: a magyarság érdekeinek nemzetközi szintű hatékony megjelenítése és érdekképviselete támogatandó.

Deutsch Tamás (Fidesz) európai parlamenti (EP-) képviselő jelezte, hogy a nagyobbik kormánypárt országgyűlési képviselőcsoportja és a párt EP-képviselői is támogatják a politikai nyilatkozatot. A kormánypárti politikus a magyar érdekképviselet szempontjából kiemelkedő időszaknak nevezte a magyar ET-elnökség idejét.

Azt mondta: a javaslat támogatása egy értékválasztást is jelent arról, hogy a nemzeti kisebbségvédelem, a vallásközi párbeszéd és a jövő generációját meghatározó viták fontos és meghatározó európai értékek.

Hangsúlyozta: a teljes körű politikai támogatás erősítené a magyar érdekképviseletet.

Mesterházy Attila (MSZP) kiemelte: a prioritások a magyar nemzeti érdekeket, a magyar emberek érdekeit jól szolgálhatják, akár Európa fejlődéséhez, de a magyar kisebbségek vagy a fiatalok helyzetéhez is hozzá tudnak járulni.

Közölte: a politikai nyilatkozatot az MSZP 85 százalékban elfogadhatónak tartja, bár a jogállamiság, az emberi jogok tiszteletben tartásának erősebb hangsúlya - melynek érdekében a szocialisták módosító javaslattal is éltek - jobban szolgálta volna a javaslatot. Úgy fogalmazott: a leszavazott indítványuk az ellenzéki pártok számára könnyebben elfogadhatóvá tette volna a politikai nyilatkozatot.

Juhász Hajnalka (KDNP) egyedülállónak nevezte a megfogalmazott elnökségi prioritásokat, a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét, a vallásközi párbeszéd fontosságát, a gyermekjogok vagy a jövő generációjának kérdéseit, a családok védelmét és az egészséges környezethez való jogot.

Kijelentette azt is, hogy a két legfontosabb kisebbségvédelmi dokumentum az Európa Tanácshoz köthető. A vallásközi párbeszéd kérdését szerinte az Európa Tanács méltánytalan módon hanyagolta az elmúlt időszakban.

Arató Gergely (DK) arra mutatott rá, hogy a vallásközi párbeszéd az egyensúly megtalálását is jelenti a vallások között.

Bírálta a határozatot azért is, mert az szerinte a kormány külpolitikájának a dicséretéről szól, de szerinte nem Kínát kellene szövetségesnek tekinteni. Sérelmezte, hogy a kormányoldal nem akarta látni a javaslatban az elkötelezettség vállalását a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság fejlődése iránt.

Keresztes László Lóránt (LMP) kiemelte az Európa Tanács fontosságát, különösen annak tükrében, hogy az Európai Unió számos kérdésben nem hatékony, az őshonos kisebbségek kérdésével például nem foglalkozik.

Kifogásolta ugyanakkor, hogy a kormányoldal szerinte nem törekedett konszenzusra a dokumentummal kapcsolatban, azt pedig egy előzetes konzultáció segítette volna.

A célokkal pártja maximálisan egyetért - hangsúlyozta - , kiemelve a nemzeti kisebbségek kérdését. Korunk legfontosabb kihívásának nevezte a környezet védelmét is. Közölte: úgy látja, az LMP támogatni fogja a javaslatot, de a kritikus hangokkal is egyetért.

Németh Zsolt az elhangzottakra válaszolva visszautasította, hogy Magyarországon nem tartják tiszteletben az emberi jogokat. Kijelentette azt is, hogy a javaslatot a konszenzus szándékával terjesztették a külügyi bizottság elé.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!