Módosították az államháztartási törvényt



A parlament 123 igen, 10 nem szavazattal elfogadta az államháztartásról szóló törvény és egyéb törvények módosítását.

Az elfogadott rendelkezések között szerepel, hogy a költségvetési fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítás végrehajtásához az eddigi előzetes egyetértés kérése helyett immár csak az államháztartásért felelős miniszter tájékoztatása szükséges. A fejezetet irányító szervtől eggyel alacsonyabb szintre kerülnek a különféle költségvetési szervek közötti előirányzat-módosítási jogkörök.

Megteremtették annak lehetőségét is, hogy a helyi önkormányzatok támogatási fejezetéből a helyi önkormányzatoknak nyújtott - főszabályként a folyósítási évet követő év végéig felhasználandó - költségvetési támogatás felhasználási határidejét a támogató egy alkalommal legfeljebb egy évvel meghosszabbítsa.

A jövőben olyan polgárőrszervezet is részesülhet költségvetési támogatásban, amelynek ügyintézője vagy képviseleti szervének tagja polgármester.

Lehetővé válik az önkormányzati kezesség-, illetve garanciavállalás a 100 százalékban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok adósságának kiváltására akkor is, ha a társaság sem a meglévő, sem az új adósság visszafizetését nem tudja biztosítani, azonban az új adósságnak jobbak a feltételei a meglévőnél.

A társaságiadó-törvény módosításával a vállalkozások a 2004-2014 között keletkezett elhatárolt veszteségüket - 2025 helyett - legkésőbb a 2030. adóévben számolhatják el.

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról (ekho) szóló törvény módosításával 250 millióról 500 millió forintra emelkedhet az a bevételi határ, amelynek eléréséig az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója választhatja az ekho szerinti közteherviselést.


Módosította a parlament a munka törvénykönyvét


Megszavazta a parlament szerdán a munka törvénykönyvének módosítását, amely tartalmazza egyebek mellett a munkaidőbeosztás önkéntes megváltoztatásának és az önként vállalt túlmunkának a lehetőségét.

Három fideszes képviselő, Kósa Lajos, Szatmáry Kristóf és Bányai Gábor előterjesztését 130 igen szavazattal, 52 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.

A munka törvénykönyve jövő január 1-jétől kimondja: a munkaidőkeret tartama - ha ezt objektív, vagy műszaki, vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják - kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 36 hónap.

Az a szabály nem változik, amely szerint évi 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, viszont rögzítik, hogy ezt meghaladóan a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján naptári évenként elrendelhető legfeljebb 150 óra rendkívüli munkaidő. A törvény ezt hívja önként vállalt túlmunkának.

Kollektív szerződés rendelkezése alapján továbbra is legfeljebb évi 300 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, de ezen felül ha a munkáltató és a munkavállaló írásban megállapodik, naptári évenként legfeljebb 100 óra rendkívüli munkaidő, "önként vállalt túlmunka" elrendelhető.

A mostani változtatással azt is tartalmazza majd a munka törvénykönyve, hogy a munkáltató a közölt munkaidőbeosztást a munkavállaló írásbeli kérésére is módosíthatja.

Az ellenzék a határozathozatalnál elénekelte a Himnuszt. A szavazás után bekiabáltak, a magasba emelték képviselői kártyáikat, majd kivonultak az ülésteremből.


Az agrárgazdaság versenyképessége érdekében módosítottak szabályokat



Az Országgyűlés 130 igen szavazattal elfogadta a Győrffy Balázs, Font Sándor és Jakab István (mindhárman Fidesz) javaslatára az egyes törvényeknek az agrárgazdaság versenyképességével összefüggő módosítását.

A természetvédelmi törvény módosításával a jövőben a védett állat által okozott kárt a természetvédelmi hatóság téríti meg.

A vadászati törvény megváltoztatása révén lehetővé tették a vadgazdálkodási tájegység határának módosítását az üzemtervi időszak lejártakor, valamint a vadászatra jogosultak együttes kezdeményezése alapján már az üzemtervi időszakon belül is, egyszeri alkalommal.

A vízitársulatoknál öt főben korlátozzák a közgyűlésen meghatalmazással képviselhető tagok számát, és a tagokra kirótt díjfizetést küldöttgyűlési helyett csak közgyűlési határozattal lehet majd elrendelni. Ugyancsak ezt a törvényt érinti az a rendelkezés, hogy a vízitársulat tagja nem követelheti vissza a 2012. december 27. napját megelőzően hozott küldöttgyűlési határozat alapján a társulatnak már teljesített fizetést.

A szakképzési törvényben pontosították a szabályokat, miután az erdészeti és vadgazdálkodási technikus szakképesítés különvált. Az agrárkamarai törvény módosításával a többi között új feladatot kapott a kamara: közreműködik a mezőgazdasági földforgalommal összefüggő hatósági ellenőrzésekben.

A törvény a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.


Ügynökséget hoztak létre az állami építkezések levezénylésére

Az Országgyűlés létrehozta a Beruházási Ügynökséget az állami építkezések előkészítésnek és kivitelezésének megvalósítására.

A képviselők 129 igen szavazattal fogadták el a kormány állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló javaslatát.

A cél, hogy az állam a kormány rendeletében meghatározott összeghatár felett a magasépítési beruházásokat új, a felelősségi köröket egyértelműen meghatározó struktúrában valósítsa meg, és csak a beruházások valós bekerülési költségeinek meghatározása után biztosítsák a megvalósításhoz szükséges pénzügyi forrásokat. Az ügynökség száz százalékos állami tulajdonban álló gazdasági társaságként működik majd, amely önálló költségvetési forrással rendelkezik.