OGY - Krónika 9. rész (honvédelmi törvények)

Belföld, 2019.11.19

A honvédelmi kérdésekkel összefüggő törvénymódosító javaslat vitájával folytatta a munkáját az Országgyűlés kedden.



Államtitkár: cél a honvédelmi képességek növelése



Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára elmondta: a javaslat célja Magyarország honvédelmi képességeinek növelése és a békeidőszaki felkészülés hatékonyabbá tétele. Hangsúlyozta: Magyarország ma Európa egyik legbiztonságosabb országa, ennek megőrzésében pedig kulcsfontosságú szerepe van a honvédségnek. Keresztény értékeink, nemzeti szuverenitásunk megvédéséhez, a biztonság megóvásához elengedhetetlen az ütőképes, hazája iránt elkötelezett haderő működtetése, de emellett az állampolgárok elkötelezettségére is szükség van - mondta.

Közölte: továbbra sem lesz sorkatonaság, azonban a biztonság érdekében fontos a potenciális hadkötelesek behívhatósági korhatárának megemelése 40-ről 50 évre. Ez ismertetése szerint megközelítőleg 850 ezer fővel növelheti különleges jogrend esetén a behívhatók számát. Megerősítette: ez a változás nem jelent sem sorozást, sem a kötelező tartalékosi rendszer bevezetését, kizárólag különleges jogrend esetén alkalmazható.

Kitért arra is, emellett szükség van a jogi környezet finomhangolására, és válaszokat kell adni az új, kibertérből származó kihívásokra és a hibrid fenyegetésekre is.

Úgy értékelt: 2010-ben szégyenteljes állapotban volt a honvédség, a szocialista kormány alatt a haderő "rendszeres, módszeres és tudatos" leépítése zajlott. Ezzel szemben - folytatta - 2010-hez képest duplájára emelkedett a védelmi költségvetési támogatás, ami jövőre eléri a 616 milliárd forintot. Hozzátette: a kormány életpályarendszert indított el és 50 százalékos béremelést hajtott végre, így 15 százalékkal emelkedett a haderő létszáma 2010-hez képest. Közölte: a 2010 óta elindított fejlesztések érintik a légierő és a szárazföldi haderőnem valamennyi területét, valamint megújul a logisztikai, a katonai egészségügyi és a vezetési rendszer is.


Fidesz: jól átgondolt törvényjavaslat került a parlament elé


Hubay György, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: komoly, jól átgondolt, részleteiben kidolgozott törvényjavaslat került a parlament elé. Kifejtette: a törvényjavaslat szerint Magyarország biztonsága három alappilléren nyugszik, a Magyar Honvédség képességein, a szövetségi együttműködésen és az állampolgárok hazafias elkötelezettségén. Kijelentette: a haza védelme mindannyiunk állampolgári kötelezettsége.

A javaslat szabályozza honvédelmi képesség növelése érdekében a kiberfenyegetések elleni fellépést és a hibrid fenyegetések elleni kormányzati koordinációt - ismertette.

Rögzítette: továbbra sem lesz sorköteles katonaság, az a cél, hogy a békeidőbeli felkészülést hatékonyabbá tegyék anélkül, hogy az állampolgárokra nézve ez többletkötelezettséggel járna. Kitért arra, hogy már békeidőben kiszűrnék azokat, akik nem vagy biztosan nem hívhatók be katonai szolgálatra.

Rámutatott: az elmúlt években a Zrínyi 2026 haderő-fejlesztési program meghirdetése óta példátlan mértékben fejlődik a Magyar Honvédség és hazánk honvédelmi képessége, ami szöges ellentétben áll azzal a totális hadsereg rombolással, ami a szocialista kormányok idején megvalósult. Hangsúlyozta: 2010-ben szemléletváltás következett be a honvédelmi politika területén, az önkéntes tartalékosok számát több ezer főre növelték, az eszközöket és az infrastruktúrát folyamatosan fejlesztik, a katonák anyagi megbecsülése érdekében is igyekeznek mindent megtenni.

A fideszes politikus értékelése szerint Magyarország mostanra világszerte az egyik legbiztonságosabb országnak, Budapest pedig az egyik legbiztonságosabb városnak számít.



Jobbik: a javaslat feláldozza a honvédelmet, mint nemzeti ügyet


Varga-Damm Andrea, a Jobbik vezérszónoka sérelmezte, hogy nem vonták meg az előterjesztőtől a szót, miután a törvényjavaslatról nem ejtett szót. Értékelése szerint a beterjesztett törvényjavaslat azt érzékelteti a társadalommal, hogy folyamatos háborús helyzetet fognak fenntartani.

Szóvá tette, hogy a honvédelmi tárca lemond a jövőben a beszerzések koordinálásról.

Kitért arra is, hogy megdöbbentette az, ami az előterjesztésben elhangzott, miszerint a szocialista kormányok után milyen fantasztikus támogatásban részesült a honvédelem. A legelső évben ezzel szemben 42 százalékkal csökkent a honvédelmi költségvetés, és a csökkenés egészen 2015-ig tartott. Akkor kezdték "kibélelni" a területet, amikor a migrációs veszély bekövetkezett - jegyezte meg a jobbikos képviselő.

Rámutatott: ahogy az egészségügyben, e területen is, eszközök és épületek ugyan megújultak, létesültek újak, de egy dolog hiányzik, a humán erőforrás, ami úgy tudja működtetni, ahogy kell.

Varga-Damm Andrea azon meggyőződésének adott hangot, hogy a törvény nem arról szól, amit az indoklása tartalmaz, feláldozza a honvédelmet, mint nemzeti ügyet a kormányon belüli személyes harcok oltárán. Egy néppel ez nem tehető meg - hangoztatta.

Kijelentette: a kibervédelem fontossága nem vitatható. Nincs olyan nemzetközi fórum, NATO-közgyűlés, vagy Magyarországon olyan felelős politikus, aki ne osztaná, hogy ehhez minden anyagi, szervezeti, eszközbeli és politikai támogatást meg kell adni. Bármely országot meg lehet bénítani, ha beavatkoznak ezekbe a rendszerekbe. De ennek semmi köze ahhoz, hogy úgy akarják hadkötelessé tenni a társadalmat, mint ahogy a jogszabályban szerepel. Úgy látta: a mai ötvenes férfiak általánosságban nem alkalmasak e célra. Arról, hogy előre kiszűrnék, ki nem lenne alkalmas, azt mondta: ha ezt megcsinálják, siralmas lesz az eredmény.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!