TV műsor

OGY - Krónika 9. rész (interpellációk)

Belföld, 2019.12.10

A hosszú távú gázszerződésről, a Gothár-ügyről, a forintgyengülésről és az egészségügyről volt szó kedden az interpellációk között az Országgyűlésben.



Párbeszéd: hány forintért vásároljuk a földgázt Oroszországtól?



Burány Sándor (Párbeszéd) a Gazprommal kötendő, újabb hosszú távú gázszerződés kapcsán érdeklődött arról, hogy jelenleg köbméterenként hány forintért vásárolja Magyarország a földgázt Oroszországtól. Elmondta, Magyarország a 2015-ben lejárt, azóta többször meghosszabbított gázszállítási szerződés alapján kapja a gázt Oroszországtól, de az árat olyan bonyolult képlet alapján állapítják meg, hogy azt még a szaksajtó sem tudta kiszámolni.

Kitért arra, hogy néhány éve "az Orbán-közeli tulajdonban lévő" Met 50 milliárd forintos tiszta profitra tett szert a gázimportálásból. Az is az oroszok monopolhelyzetének konzerválását szolgálja, hogy a magyar gáztároló-kapacitást a Gazprom rendelkezésére bocsátotta a kormány és az alternatív gázszállító kapacitásokat sem használja - tette hozzá.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy 1996-ban a Horn-kormány kötötte meg a húszéves gázvásárlási szerződést, amit azért hosszabbítottak meg 2015-ben, hogy a fel nem használt gázmennyiség miatt ne kelljen 70 milliárd forint kötbért fizetnie Magyarországnak. A szerződés 2021 végén járhat le - jegyezte meg.

A gáz árát két hányados átlaga alapján határozzák meg, az napon belül is változik - ismertette, jelezve: a kereskedőcég feladata, hogy ezt a változó gázárat a lakossági gázár szintje alatt tartsa. Azt kérte, a nyilvánosság előtt ne foglalkozzanak a gázárral, mert jelenleg is folynak a tárgyalások a gázellátási szerződésről.

A választ a képviselő nem fogadta el, az Országgyűlés 114 igen, 11 nem szavazattal és 16 tartózkodás mellett elfogadta.



A Fidesz a Gothár-ügyről érdeklődött



Dunai Mónika (Fidesz) a Gothár-üggyel kapcsolatban érdeklődött arról, milyen lehetőség van arra, hogy ezek az emberek kikerüljenek a kulturális közéletből. Közölte, "a balliberális fellegvárnak számító" fővárosi Katona József Színház igazgatója, Máté Gábor már egy éve tudott az ügyről, de mindent megtett annak érdekében, hogy az ügyet eltusolja.

Szerinte az áldozatok nem mernek megszólalni, mert a színház vezetése titoktartási szerződést íratott alá a színészekkel. Felháborító, hogy a teátrum így igyekezett védeni a zaklatót, holott ez a színház a Me too-kampány egyik élharcosa - hangoztatta.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára hiányolta, hogy Marton László szexuális zaklatási ügyében korábban petíciót megfogalmazó ellenzéki képviselőnők most nem szólaltak. Szerinte felelőssége van azoknak, aki egy éve tudnak a Gothár-ügyről.

Elmondta, a hétfői tüntetés résztvevői közül senki sem mondta, hogy helytelen volt, ami a színházban történt.

A kormánypárti politikus a választ elfogadta.



Jobbik: mennyibe kerül a lakosságnak a gyenge forint?



Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt firtatta, mennyibe kerül a magyar lakosságnak a gyenge magyar forint. Szerinte a forint gyengülése évente több száz milliárdos kiadást jelent a magyar családoknak. Elmondta, a mindennapi szükséglethez tartozó okostelefon esetében a forintárfolyam miatt 30-40 ezer forint lehet az árkülönbség.

Közölte, bár nem egyedül a kormány felelős az árfolyamért, de a nemcselekvéssel hagyják a káros gazdasági folyamatokat elburjánzani.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a reáljövedelem 2013 óta töretlenül növekszik, meghaladja az infláció mértékét. Folyamatosan bővül a lakossági fogyasztás is - közölte.

Szerinte az árfolyamváltozás hatása meglepő módon minimális a forintárfolyamra: 2002 és 2009 között jellemzően 5,3 százalék volt évente, 2010 óta feleannyi. Hozzátette: 2010 óta a műszaki cikkek és az autók ára is lényegesen csökkent.

Az ellenzéki képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 106 igen, 27 nem szavazattal elfogadta.



KDNP: javul az emberek általános egészségügyi állapota



Simicskó István (KDNP) szerint az egészségügy területén kezdenek látszani a kormányzati intézkedések eredményei: az emberek általános egészségügyi állapota javuló tendenciát mutat. Hozzátette: a kormány a központi régióban 1000 mentőautót cserélt le, 2010 óta pedig közel 200 milliárd forintot fordított CT- és MR-készülékek beszerzésére. Milyen eredményeket hoztak népegészségügyi programok? - kérdezte. Lesz-e dél-budai centrumkórház, miután a főpolgármester kórházstopot hirdetett? - tudakolta.

Horváth Ildikó, az Emmi egészségügyi államtitkára beszámolt arról, hogy az Európai Bizottság is elismeri az egészségügy terén megtett kormányzati intézkedéseket. Rendkívül jelentős előrehaladásnak nevezte, hogy nőtt az egészséges életévek száma a 2008 és 2017 közötti időszakban, férfiak esetében 5, nők esetében 2,5 évvel - mondta.

A népegészségügyi szűrőprogramokon - az emlő-, a méhnyak- és a vastagbélszűrésen - történő részvételre bíztatta az embereket. Közölte azt is, fontos, hogy megépüljön a dél-budai "szuperkórház".
(MTI)


Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!