DK: ez az adóemelések kormánya
Gréczy Zsolt (DK) azt mondta, hogy az Orbán-kormány az adóemelés kormánya, ami több százezer családnak megélhetési válságot okoz.
Mit kívánnak tenni, hogy csökkenjenek az adók, a munkaadók és a munkavállalók terhei - kérdezte.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára azt felelte, hogy az elmúlt években Magyarországon csökkent a leginkább az adóék. A társasági adó mértéke Európában itt a legkisebb, miközben a személyi-jövedelemadó is itt az egyik legalacsonyabb - emelte ki.
Béremelést javasol a hátrányos helyzetű térségekben dolgozó pedagógusoknak a Jobbik
Varga Ferenc (Jobbik) hangsúlyozta, nem biztos, hogy ugyanolyan kihívásokkal néz szembe egy Budapesten dolgozó pedagógus, mint aki Szabolcsban vagy Borsodban tanít. A képviselő közölte, kezdeményezi, hogy a hátrányos helyzetű területeken dolgozó pedagógusok kiemelt bérezést kapjanak.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az iskolák egyik fontos funkciójának nevezte, hogy kompenzálják a nehezebb körülmények közül érkező diákok hátrányait. Hozzátette, ezért vezették be a három éves kortól kötelező óvodáztatást.
Kiemelte, hogy az PISA-mérések alapján amikor megkezdték a kormányzását, akkor még a gyerekek 26 százalékának a lemaradását határozta meg, hogy hátrányos helyzetű családból jött, de azóta ez lecsökkent 19,1 százalékra.
Momentum: sokan kimaradtak a rezsicsökkentésből
Hajnal Miklós (Momentum) arról beszélt, hogy sokan kimaradtak a rezsicsökkentésből. Elmondta, hogy olyan, egy bevásárlóközpont mellett élő családok keresték meg, akik nem távhővel fűtenek, hanem egy szomszédos generátorban termelt hővel. A generátor és bevásárlóközpont új tulajdonosa azonban vitatja az eddigi árazást és a holland gáztőzsdéhez akarja rögzíteni az árakat - közölte.
Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára azt felelte, hogy a konkrét ügyben ennyi információ nem elegendő ahhoz, hogy megfelelő tájékoztatást adjon.
A kormány döntéseinek köszönhetően a magyar családok Európában a legolcsóbban kapják a földgázt és a második legalacsonyabb árat fizetik az áramért - emelte ki.
MSZP: miért nem lehet a SZÉP-kártyával az élelmiszerboltokban vásárolni?
Szabó Sándor (MSZP) azt kérdezte, hogy miért nem lehet már a SZÉP-kártyával az élelmiszerboltokban vásárolni?
Fónagy János gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár azt felelte, hogy ezt az intézkedést átmeneti időszakra hirdették meg. Hangsúlyozta, a kormány hét termékre árstoppot hirdetett, kilenc termékcsoport áfája pedig öt százalékos.
Párbeszéd: nyakunkon a klímakatasztrófa
Tordai Bence (Párbeszéd) úgy fogalmazott, hogy "nyakunkon a klímakatasztrófa". A 2050-es évekre Budapestnek olyanok lesznek a klimatikus viszonyai, mint Szkopjénak - jelentette ki.
Mit kíván tenni a kormány a klímaalkalmazkodás érdekében - kérdezte.
Koncz Zsófia azt felelte, hogy az elmúlt időszakban a kormány sok konkrét akciótervet és klímavédelmi törvényt fogadott el. Az EU-n belül Magyarországon a hatodik legjobb az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás mértéke és a kabinet döntött arról, hogy Magyarország 2050-re klímasemlegessé válik - emelte ki.
LMP: még mindig van szennyeződés a Sajón
Keresztes László Lóránt (LMP) a Sajót ért szennyeződésről beszélve hangsúlyozta, hogy a problémát még mindig nem sikerült teljesen orvosolni, a korábbi szennyeződés egyharmada-egynegyede még visszajut a folyóba.
Rétvári Bence válaszként leszögezte, mindenki számára fontos, hogy az élővizek valóban élővizek legyenek és ne kerüljön azokba szennyeződés.
A Sajó esetében a kormány azonnal lépett és kérte a szlovák fél segítségét - emelte ki az államtitkár.
Fidesz: milyen szerepet játszik a Ginop+ Nyíregyháza fejlesztésében
Szabó Tünde (Fidesz) a Ginop+ uniós pályázati konstrukció Nyíregyháza fejlődésében játszott szerepéről szólt. Rámutatott: a program a kiemelt növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások megerősítését célozza.
Hány vállalkozás és milyen összegű támogatásban részesült ennek keretében Nyíregyházán? - kérdezte.
Latorcai Csaba államtitkár közölte: a hazai vállalkozások megerősítését és a munkahelyek védelmét segítő Ginop + program pályázatai az elsők között jelentek meg Magyarországon 2021-ben.
Nyíregyházáról 95 szervezett több mint 11,7 milliárd forinthoz jutott első körben, ami további fejlesztési juttathatják majd a várost - jelezte.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!