KDNP: a Terror Háza Múzeum lelki emléket is állít az áldozatoknak



Nacsa Lőrinc (KDNP) azt mondta, nagyon mélyen megérintette, amikor tizenéves gyermekként először járt a Terror Háza Múzeumban. Hozzátette, nagyon örül annak, hogy diákok százezrei, sok millió magyar és külföldi látogató juthatott el a múzeumba.

Azt mondta, a múzeumot 2002 után a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormányok is megpróbálták anyagilag ellehetetleníteni. A parlament egyetlen történelmi pártjaként a KDNP azt mondja, hogy emlékezni kell azért, hogy emlékeztessünk - jelentette ki.

Hangsúlyozta, hogy az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulójára készült rendezvénysorozat is nagyon mély benyomást tett rá. Hozzátette, az ötvenedik évfordulón nem lehetett méltón megemlékezni, mert akkor vér folyt Budapest utcáin "Gyurcsány Ferenc miatt".

A 10.-11.-ikes diákokat egy osztálykirándulás keretein belül el kell vinni a Terror Házába - folytatta a képviselő, aki köszönetet mondott Schmidt Máriának, a Terror Háza Múzeumot az elmúlt harminc év magyar emlékezetpolitikája legsikeresebb projektjeként említette, mondván, kiemelten fontos társadalmi közfeladatot lát el. Nemcsak szellemi, hanem lelki emléket is állít a 20. századi diktatúrák kivégzett, megkínzott és meggyalázott áldozatainak - jelentette ki.

Különösen fontos az emlékeztetés, amikor globális támadás zajlik a kereszténység, a nemzeti szuverenitás, az életpártiság, a család és a nemzeti kultúra ellen - hangoztatta.

MSZP: a törvényjavaslat célja egy mélyállam kiépítése



Kunhalmi Ágnes (MSZP) azt mondta, elhiszi, hogy a kereszténydemokrata Nacsa Lőrinc és a Fidesz mélységesen megveti és gyűlöli a kommunistákat és a kommunizmust is, de kérte, hogy akkor "legyenek kedvesek, ezt a mély gyűlöletüket a jelenlegi kínai kommunista vezetéssel is közöljék vagy talán a vietnamival". Valószínűleg ennek a törvényjavaslatnak az egyik célja az, hogy jelezzék a hazai, jobboldali, fideszes szavazóknak, hogy a kínai kapcsolataik ellenére mégis antikommunisták - tette hozzá.

A törvényjavaslat elfogadása után a következő lépés az új, átkeresztelt alapítvány állami vagyonhoz való juttatása lehet, amellyel ezek a vagyonelemek kikerülhetnek az állami ellenőrzés alól - vetítette előre, hozzátéve: az alapítványok vezetésébe a kormányhoz hű embereket juttatnak, akiket leválthatatlanná tesznek.

Úgy folytatta, 2019 óta a kormány döntő jelentőséget tulajdonít a közalapítványi formáknak; az újfajta alapítványokra nem vonatkozik a gazdasági tevékenység tilalma, de így már nem lehet a klasszikus értelemben vett alapítványokról beszélni.

A törvényjavaslat célja egy párhuzamos, úgynevezett mélyállam kiépítése, ezzel a magyarországi politikai váltógazdaság teljes ellehetetlenítése; a Fidesz a közvagyon eltüntetésével próbálja saját túlélését bebetonozni - értékelt.

DK: a kormányváltás után a közvagyon visszakerül az adófizetőkhöz



Arató Gergely (DK) úgy fogalmazott, hogy egy "újabb fideszes kiskirály kapja meg a maga hűbérbirtokát". Létrejön egy újabb fideszes magánalapítvány, amit továbbra is közpénzből fognak fenntartani, ahogy közpénzből tartották fenn a Medgyessy-, a Gyurcsány- és a Bajnai kormány idején is - közölte.

A Terror Háza Múzeum kiállításából "valahogy elfelejtődött", hogy a Horthy-korszak államigazgatásának komoly felelőssége volt a holokauszt alatt sok százezer zsidó és cigány honfitársunk elpusztításában - bírált a felszólaló, hozzáfűzve: az intézmény rendkívül vitatott és negatív szerepet játszott a Sorsok Háza projektben.

Kijelentette, hogy egy esetleges kormányváltás után ezt a közvagyont is visszaadják a magyar adófizetőknek.



Vita



Ritter Imre, német nemzetiségi képviselő a magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében támogatta a javaslatot. Emellett a pécsi egyetem német történelem és kultúra Délkelet-Közép-Európában alapítványi tanszék további finanszírozását kérte a kormánytól.

Varga-Damm Andrea (független) a Terror Háza "30 éve szabadon" című kiállítását kritizálta, mert szerinte ezzel "fideszes propagandagépezetté vált" ennek a fontos témának az emlékezete. Úgy értékelt: ezzel a kiállítással meghamisítják ezt az időszakot, és így meggyalázzák azok emlékét, akik kommunisták áldozatai voltak.

Nacsa Lőrinc (KDNP) az ellenzéki hozzászólásokra reagálva arra szólított fel: a Terror Háza Múzeum dolgozóit, kutatóit ne támadják "piti" politikai érdekekből.

Bencsik János (független) azt firtatta: ha a kormányoldalnak az a célja, hogy bemutassa a kommunizmus bűneit, akkor hogyan emelhet piedesztálra olyan embereket, akik aktívan részt vettek a kommunista rendszer működtetésében.

Az elnöklő Brenner Koloman a vitát lezárta.

Schanda Tamás államtitkár zárszavában álságosnak nevezte a vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos ellenzéki vádakat, hangsúlyozva, hogy az alapítványhoz kerülő vagyonelemek nem válnak magánvagyonná. Ez egy közfeladattal terhelt vagyonjuttatás, amelyet semmi másra nem lehet felhasználni, mint a törvényben rögzített közcél - jelentette ki.

A DK-s Arató Gergely hozzászólására reagálva úgy fogalmazott: soha nem fogják megbocsátani a baloldalnak, hogy azzal ünnepelték az 1956-os forradalom 50-ik évfordulóját, hogy "embereket vertek és szemeket lövettek ki".

Az államtitkár méltatlannak és felháborítónak nevezte, hogy az MSZP - amely az MSZMP utódpártja - próbálja demokráciáról kioktatni a Fideszt és a KDNP-t, ahelyett, hogy ennek a törvényjavaslatnak a vitájában elnézést kért volna az áldozatoktól.