Jobbik: a szakképzés érdemi átalakítására van szükség


Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint a szakképzés érdemi átalakítása nélkül elképzelhetetlen, hogy reagáljon az ország a munkaerőhiányra. 150-200 ezer embert azonnal fel tudna venni a magyar gazdaság - vélekedett.

Szerinte kollégiumi rendszerben kellene az inaktív fiatalokat eljuttatni a szakképzésbe. Közölte azt is: nem megoldás, hogy feltétel nélküli alapjövedelmet adjanak azoknak, akiket a robotok kiszorítanak a termelésből. Most kellene kijelölni azokat a hozzáadott értéket biztosító területeket, amelyekben munkát lehet adni az embereknek.



Az ülésen elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta.



Palkovics László innovációs és technológiai miniszter válaszában azt mondta: a kancelláriarendszer segített megérteni, mi, mennyibe kerül a felsőoktatásban, tudhatóvá vált, hogyan fejleszthető tovább az egyetemi rendszer.

A digitális oktatásról közölte: annak jogszabályi feltételeit teremtették meg a változtatással.

A szakképzésről szólva rámutatott: a kancellár a szakképzési centrum főigazgatója mellett lát el a menedzser szemléletű feladatokat, kiválasztása pedig jogszabályi keretek között történik.

Németországhoz hasonlóan - ahol a vállalatok szintén beszálltak az egyetemek és a szakképzés rendszerébe -, Magyarország is kifejezetten jól alkalmazza a duális képzés rendszerét - jelentette ki. A felsőoktatásban több mint kétezren tanulnak így, hatszáz vállalat működik együtt felsőoktatási intézményekkel.

Cáfolta, hogy az ország "rámenne" a szakképzés problémáira, szerinte, ha így lenne, olyan nagyvállalatok, mint a BMW nem Magyarország mellett döntöttek volna. A Jaguar is úgy döntött, járműfejlesztési központját hozza az országba, a Continental a mesterségesintelligencia-kutató központját kívánta ide hozni - sorolta.

Annak feltételeit is tartalmazza a módosítás, hogy egy spin-off vállalkozásnak hogyan lehet része a felsőoktatási intézmény is, a feltaláló mellett. Hozzátette: az akadémiát azért vonták ki ezen szabályok alól, mert az intézmény a saját tulajdonával gazdálkodik.

Összeesküvés-elméletnek nevezte és értelmetlennek ítélte azt a felvetést, miszerint az akadémia kutatóintézeteit az egyetemekhez csatolnák azért, hogy később alapítványokba menthessék ki.

Az iskolai lemorzsolódásról azt mondta: arra, úgy tűnik, megoldást ad a kötelező óvodáztatás, az óvodába járók tanulási képessége ugyanis később magasabb. Szólt a kutatás-fejlesztés támogatásának jelentős növekedéséről is.


A 2019. év II. Rákóczi Ferenc-emlékévvé nyilvánításáról


Németh Szilárd (Fidesz) az előterjesztők nevében elmondta: az emlékév II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választásának 315. évfordulójához kapcsolódik.

Rákóczi neve fogalommá vált, a szabadságszerető államférfit testesíti meg, több száz intézmény, közterület viseli a nevét - hangsúlyozta.

Szavai szerint II. Rákóczi Ferenc személye és tevékenysége teljes mértékben alkalmas és méltó az emlékévben megemlékezésre.

A határozati javaslat alapján mind az anyaországban, mind a határon túli és a diaszpórában élő magyarság körében méltóképpen lehet adózni a fejedelem emléke előtt - mondta Németh Szilárd.

Hiller István (MSZP) közölte, támogatják az előterjesztést, mert a magyarság, az egész nemzet identitását erősíti a megemlékezés II. Rákóczi Ferencről, az ország meghatározó politikusáról, egy nagyszerű gondolkodóról, egy bátor politikusról, egy hús-vér emberről.

Hörcsik Richárd (Fidesz) hangsúlyozta: az emlékévben rá kell mutatni azoknak az értékeknek az egyetemességére, amelyeket a fejedelem vallott, és be kell mutatni, hogy élete máig ható tanulsággal bír. II. Rákóczi Ferenc egységet teremthet azok között is, akiket valamilyen véleménykülönbség választ el - tette hozzá.

Farkas Gergely (Jobbik) kiemelte: Rákóczi személye olyan példa lehet, amely elősegítheti a fiatal nemzedékben a haza iránti tiszteletet. Érdemes lenne egy nemzeti ünnepnapot is kötni a fejedelem személyéhez - javasolta.

Nacsa Lőrinc (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a KDNP jelmondata, a Cum Deo pro Patria et libertate a Rákóczi-szabadságharc idejéből való.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár megfontolandónak nevezte, hogy az év más napjain is hasonló stílusban kellene egymással beszélni. Rákóczi egy olyan korban élt, amikor Magyarország léte vagy nem léte volt a kérdés, és a szabadságharcának lett az a következménye, hogy beszélhetünk a magyar nép további történetéről - mondta.

Gréczy Zsolt (DK) azt mondta: az elbukott szabadságharcok emlékezete is nagyon fontos. A DK nyitott a Rákóczi-év programjaira, a frakció ennek megfelelően alakítja ki az álláspontját - közölte.

Varga László (MSZP) szerint méltatlanul kevés szót kap Miskolc, ahol többször tartózkodott a fejedelem. Támogatást kért ahhoz, hogy minél több program kerülhessen ide is.

Az ülésen elnöklő Hiller István a vitát lezárta.

Az előterjesztő Németh Szilárd (Fidesz) válaszában örömét fejezte ki, hogy az előterjesztés "mindenkit megfogott". Külön üdvözölte azokat a felszólalásokat, amelyek a határon túli magyarság bevonását szorgalmazták a programokba.