Döntés mentelmi ügyekről


Az Országgyűlés 174 igen, 1 nem és 1 tartózkodó szavazattal felfüggesztette Simonka György (Fidesz) mentelmi jogát.

Hargitai János (KDNP) a mentelmi bizottság elnöke elmondta: a testület egyhangúlag döntött a mentelmi jog felfüggesztését célzó beadványról. Jelezte: közvádas ügyről lévén szó, a bizottság tartotta magát a szokásjoghoz.

Ismertette: a legfőbb ügyész fordult az Országgyűléshez, és vesztegetés hatósági eljárásban bűntett miatt kérte a mentelmi jog felfüggesztését. A legfőbb ügyész beadványában visszatért arra a bűncselekményre, aminek kapcsán az Országgyűlés a mentelmi jogot már felfüggesztette, és költségvetési csalásról szólt - közölte.

Simonka György nem kívánt élni a felszólalás lehetőségével.

A képviselők döntöttek Szabó Tímea (Párbeszéd) mentelmi jogáról is, és 10 igen, 156 nem és 1 tartózkodó szavazattal fenntartották azt.

Hargitai János ismertette: a II-III. kerületi bíróság kérte a mentelmi jog felfüggesztését becsületsértés miatt magánvádas ügyben. A testület megállapította, hogy a képviselő 2020 októberében tett közzé bejegyzést a Facebookon, majd ezt később az Óbudai újságban megismételte. A feljelentést a volt óbudai polgármester tette, aki szerint a képviselő kijelentései alkalmasak a becsületsértésre. A bizottság - magánvádas eljárás okán -, azt javasolta, hogy ne függesszék fel a mentelmi jogot.

Szintén fenntartották a képviselő mentelmi jogát egy másik magánvádas ügyben is, 14 igen, 147 nem és 4 tartózkodó szavazattal.

Hargitai János elmondta: szintén a II-III. kerületi bíróság kérte a mentelmi jog felfüggesztését, ezúttal rágalmazás vétsége miatt. Szintén egy Facebook bejegyzés miatt született a beadvány, ami a Tatai-tó körüli építkezéseket érintette.

A bizottság az eddigi eljárást tekintette irányadónak, azaz, hogy magánvádas esetekben nem javasolja a mentelmi jog felfüggesztését.

Szabó Tímea (Párbeszéd) azt mondta, nyugodtan függesszék fel a mentelmi jogát, szívesen megvédi az álláspontját.

Tiba István (Fidesz mentelmi jogát szintén nem függesztette fel az Országgyűlés, erről a képviselők 6 igen, 164 nem és 1 tartózkodó szavazattal döntöttek.

Hargitai János ismertette: a Debreceni Járásbíróság kérte a mentelmi jog felfüggesztését rágalmazás miatt, szintén egy Facebook-poszt miatt, amiben Tiba István Balmazújváros jelenlegi vezetését 960 millió forint eltüntetésével vádolta. A mostani polgármester szerint ez túlment azon a határon, amit közszereplőként el kell viselnie, ezért fordult bírósághoz.



Jobbik: a Fidesz egy újkori feudalizmust épített


Magyar Zoltán (Jobbik) szerint a Fidesz kormányon szembement korábbi ígéreteivel a birtokpolitika területén is, és a kis családi gazdálkodók hálózata helyett az elmúlt 11 évben egy újkori feudalizmust épített. Szavai szerint a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal "legújabb botránya", hogy a miniszter felesége és családja Borsodban 1,6 milliárd forintért készült termőföldet vásárolni. A politikus a történet megvilágítására kérte az agrártárca képviselőjét.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta: a Földet a gazdáknak! az egyik legsikeresebb programja volt a kormánynak, a magántulajdonba került földek hasznosítása megfelelő módon megtörtént. A jobbikos képviselő által említett állítólagos földvásárlási üggyel kapcsolatban pedig Nagy István agrárminiszter nem találkozott, nem beszélt Rogán Antallal, minden egyéb feltételezés a baloldali gyűlöletkampány része - közölte, majd később hozzátette: a kérdéses ügyben a kormányhivatal a jegyzőtől beérkezett szerződésről megállapította, hogy tartalmilag és alakilag nem felel meg a földforgalmi törvénynek.


MSZP: kinek az érdeke az egyetemek modellváltása?


Szabó Sándor (MSZP) azt kérdezte, miért van szükség a felsőoktatási intézmények alapítványi modellváltására, ha az európai uniós források állami fenntartásban is az egyetemek rendelkezésére állnak a versenyképesség növelésére, az intézmények fejlesztésére. Kinek az érdeke a modellváltás? - kérdezte.

Schanda Tamás János, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára azt felelte: a kormány a gazdaságfejlesztés és az innováció központi szereplőiként számít a felsőoktatási intézményekre, és azt szeretné, hogy ezek nemzetközi összehasonlításban is még sikeresebbek, versenyképesebbek lehessenek. Több intézmény maga jelezte, hogy szeretne részt venni a modellváltási folyamatban - tette hozzá.


DK: miért nem lép a kormány az alkotmányellenesnek minősített rokkantnyugdíj-törvény ügyében?


Sebián-Petrovszki László (DK) arról beszélt, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) már évekkel ezelőtt alkotmányellenesnek mondta ki a rokkantnyugdíjasokról szóló törvényt, amellyel több százezer embert megfosztottak juttatásaitól, illetve csökkentették a járandóságokat. Az Ab által szabott határidő lassan két éve lejárt - jelezte, választ várva arra, hogy miért nem lép a kormány az ügyben.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára úgy reagált: a hivatkozott jogszabály radikálisan hozzájárult ahhoz, hogy a munkából megélő megváltozott munkaképességűek aránya 18-ról 44 százalékra nőtt. Az Ab nem arról döntött, hogy kártérítési kötelezettsége lenne a kormánynak, hanem azt mondta ki, hogy egy nemzetközi szerződés alapján jogszabálybenyújtási kötelezettsége van a kabinetnek - közölte.