Nemzetközi egyezmények


Orbán Balázs, államtitkár expozéjában kiemelte: a törvényjavaslat célja az unió és Japán közötti stratégiai partnerségi megállapodás kihirdetése. Felidézte, hogy a megállapodást 2018 nyarán írták alá. Kitért arra is, hogy Japán és az unió 2019. február 1-től ideiglenesen alkalmazhatja az egyezmény azon elemeit, amelyekről együttesen megállapodtak. A megállapodás számos területen megalapozza az együttműködés területét, ezek között említette a migrációt, a terrorizmus elleni küzdelmet, az igazságügyi együttműködést, a mezőgazdaságot, az energiapolitikát, a foglalkoztatást és szociális ügyeket.

Kiemelte, hogy Magyarország Japánnal való együttműködésének legfontosabb területe a gazdaság. A távol-keleti ország Magyarország 22. legfontosabb kereskedelmi partnere, Japán az egyik legfontosabb ázsiai beruházó hazánkban - mutatott rá az államtitkár.

Tessely Zoltán, Fidesz vezérszónoka szerint nemcsak az unió egészének, hanem a magyar vállalkozásoknak, munkavállalóknak és fogyasztóknak is előnyére válik a megállapodás. Megítélése szerint nem lehet kérdéses a megállapodás támogatása.

Lukács László György, a Jobbik vezérszónoka kiemelte, hogy támogatható a javaslat. Magyarországnak és az uniónak kiterjedt kapcsolatai vannak, fontos, hogy az egyik legfontosabb keleti szereplővel is legyen megállapodás. Egyúttal ugyanakkor szóvá tette a túlóra közelmúltban elfogadott új szabályozását.

Nacsa Lőrinc a KDNP vezérszónoka szerint politikai, gazdasági és a kulturális élet valamennyi területén fontos az együttműködés kiterjesztése. Kitért arra: Japán 8. legnagyobb tőkebefektető Magyarországon, jelenleg 34 ezer munkavállalót foglalkoztatnak. A kormány eddig hét japán vállalattal írta alá stratégiai együttműködési megállapodást, és jól működik a V4 és Japán közötti együttműködési forma is - jelezte, hozzátéve: a KDNP támogatja a megállapodását kihirdetését.

Gurmai Zita, az MSZP vezérszónoka arra szólította fel a kormányt, tegyen lépéseket az esztergomi Suzuki gyárból elbocsátott dolgozók visszavétele érdekében. A kormány elárulta a magyar dolgozókat - mondta, majd arra is felszólított, hogy a kabinet vonja vissza a "rabszolgatörvényt".

Gréczy Zsolt, a DK vezérszónoka felidézte az ellenzéki képviselők Suzuki gyárnál tett látogatását, és szóvá tette, hogy nem tudtak bejutni a gyár területére. Kitért arra is, hogy a kormány ipari méretekben hívatja be a nagyköveteket a minisztériumokba, ezek között japán tárgyalópartnereiknek jelezhetnénk, Magyarországon szabad szakszervezeteket alapítani. Olyan ember rúgtak ki Esztergomban a Suzuki gyárból, 14 éves munkaviszony után, aki élni akart a jogával, hogy szakszervezetet lehet alapítani. Erre a kormánynak azonban egyetlen szava nincs - mondta, majd szintén a "rabszolgatörvény" visszavonására szólított fel.


Képviselői hozzászólások


Tordai Bence (Párbeszéd) kiemelte: ők sem tudnak elmenni a Suzuki által terjesztett munkakultúra mellett. Ez már a harmadik kísérlet volt, hogy a Suzuki úgy reagált, hogy kirúgták a szakszervezeti vezetőt, illetve elfojtották a tömörülés létrehozására irányuló kísérletet. Most azonban indokot sem kerestek azon ember esetében, aki fel merte vállalni ezt a tevékenységet.


Zárszó



Orbán Balázs zárszavában kiemelte: a törvényeket mindenkinek be kell tartani, magántulajdonú üzem működését nem lehet megzavarni, képviselői minőségre való hivatkozással nem lehet visszaélni. Az előző napi performansznak semmi köze nincs a munkavállalói jogok védelméhez, sima ellenzéki cirkusz zajlott.

A munkavállalói jogokért a magyar kormány áll ki, amely több mint 800 ezer munkahelyet teremtett - rögzítette. Orbán Balázs felelős magatartást kért az ellenzéktől, ha "kampánytermékeket" akarnak előadni, azt ne egy bilaterális kapcsolatrendszerről szóló javaslat kapcsán tegyék meg. Ez a megállapodás fontos az uniónak és Magyarországnak - jelentette ki az államtitkár.


EU-örmény-megállapodás


Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára közölte: a kormányzati javaslat célja az EU és Örményország közötti partnerségi megállapodás kihirdetése. Örményország 2009-ben a keleti partnerség partnerországa lett - emlékeztetett.

Tessely Zoltán (Fidesz) azt közölte, a mostani szerződés az alapvető európai értékek fennmaradását segíti, ezért támogatásáról biztosította. Megjegyezte egyúttal, hogy Magyarország kezdeményezője volt a keleti partnerségnek.

Lukács László György (Jobbik) azt emelte ki, hogy Örményországban az évi elrendelhető túlóra legfeljebb 120 óra, szemben a magyarországi 450-nel. Van mit tanulni, Örményország családbarátabb - mondta. A partnerségi megállapodást ugyanakkor támogatja a Jobbik.

Molnár Gyula (MSZP) azt a kérdést tette fel, vajon az EU-s megállapodást aláíró örmény delegáció tudta-e, hogy az egyik uniós tagállam sárba tiporja a munkavállalói jogokat.

Gréczy Zsolt (DK) a magyar-örmény kapcsolatokról szólva azt idézte fel, hogy Magyarország kiadta Azerbajdzsánnak egy örmény ember gyilkosát, az azeri baltás gyilkost.

Sneider Tamás levezető elnök ezután lezárta az általános vitát.