OGY - Krónika 9. rész (politikai vita)

Belföld, 2023.05.30

Politikai vita kezdődött kedd délután a magyar munkavállalók bérrendezéséről ellenzéki pártok kezdeményezésére a parlamentben.



Államtitkár: példa nélküli foglalkoztatási fordulatot hajtott végre a kormány


Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára expozéjában kiemelte: Magyarország 2010-től a rendszerváltozás óta eltelt több mint három évtizedben példa nélküli foglalkoztatási fordulatot hajtott végre.

A foglalkoztatást tekintve az Európai Unió sereghajtójából felzárkózott Magyarország a tagállami rangsor élmezőnyéhez, miközben a munkanélküliséget rekordalacsony szintre sikerült leszorítani - mutatott rá.

Hozzátette: 2010 óta a magyarországi foglalkoztatás bővülési üteme volt a legdinamikusabb Európában, aminek eredményeként a rendszerváltozás óta a legmagasabb szintet érte el. A 20-64 éves népesség foglalkoztatási szintje 21,4 százalékponttal javult a 2010-es kormányváltás óta; a 80 százalék feletti foglalkoztatási ráta messze meghaladja az uniós átlagot. Ezzel Magyarország a tagállami rangsor utolsó helyéről a hetedik helyre lépett előre - mondta.

Az államtitkár összevetette a folyamatot a szocialista kormányok időszakával: Magyarország 2002 és 2010 között úgy vált az unió sereghajtójává a foglalkoztatásban, hogy közben az európai foglalkoztatási szint 2,1 százalékkal javult. Magyarországon 2002 és 2010 között másfél százalékponttal romlott a 20-64 éves korosztály foglalkoztatási rátája.

Míg 2010 elején a magyar aktivitási mutató a második a legalacsonyabb volt az unióban, ma már az uniós átlagot meghaladva a tagállami rangsor első felében áll Magyarország - tette hozzá. Úgy fogalmazott: soha ennyi dolgozni akaró és aktívan álláskereső munkavállaló nem volt a magyar munkaerőpiacon.

A 2010-es kormányváltás óta közel egymillióval nőtt a foglalkoztatottak száma, ami azt eredményezte, hogy mára már nem a 2010 előtt tapasztalható magas munkanélküliséggel - amikor több mint 600 ezer volt a regisztrált álláskeresők száma -, hanem a munkaerőhiánnyal néznek szembe.

Ez hasonlóan nagy kihívás a magyar foglalkoztatáspolitika számára, mint az egymillió új munkahely létrehozása volt. Már több mint fél éve 4,7 millió a foglalkoztatottak száma hazánkban, 2010-ben ez csupán 3,7 millió volt - jelezte.

A 13 éves kormányzás alatt - szemben a szocialista kormányokkal - korábban soha nem látott előrelépés történt - mondta, és kitért arra, hogy a kormány számos olyan intézkedést dolgozott ki és vezetett be, amely a hazai inaktív munkaerő fokozottabb álláskeresését és a munkaerőpiacra történő visszatérését ösztönözte.

Az ellenzéki képviselők által számtalanszor kritizált foglalkoztatási programoknak is jelentős szerepük volt abban, hogy a korábban inaktív rétegek visszatértek a munka világába - hangsúlyozta, kiemelve: a kormányzati stratégiában prioritást élvez a magas foglalkoztatási szint fenntartása és a gazdasági növekedéshez szükséges munkaerő biztosítása. Ezért a kormány tovább kívánja javítani Magyarország tőkevonzó képességét, és 2030-ig több százezerrel szeretné bővíteni a hazai munkahelyek számát - húzta alá.

A foglalkoztatáspolitika előtt álló két meghatározó feladatként említette a munkahelyteremtés ösztönzését és a vállalati szféra munkaerőigényének biztosítását.

Az államtitkár részletezte a bérek növekedését és szólt arról is, hogy Magyarországon csökkent leginkább a munkát terhelő adók mértéke.

A baloldal eközben nem támogatta a bérek növekedését, minden munkát terhelő adó csökkentését elutasította és nem támogatta a közszféra béremelését sem. Kormányzásuk idején sem védték meg a magyar emberek bérét, munkahelyeit, feladták hazánk gazdasági szuverenitását, a fizetéseket magas adókkal sújtották - sorolta.


Előterjesztők


Az előterjesztőként felszólaló Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt hangsúlyozta: az expozé alapján minden rendben van, jó felé mennek a dolgok, legfeljebb "kis döccenők adódnak".

Ehelyett szerinte az országnak egyszerre kell számolnia a rossz demográfiai helyzettel, amelyben "csak kozmetikai jellegű eredményeket" sikerült felmutatnia a kormányzatnak, a több százezer embert érintő kivándorlással, valamint azzal, hogy ezek hazahívása helyett szervezetten vendégmunkásokat hívnak az országba.

Aktív és bátor szembenézést, megoldáskeresést sürgetve Z. Kárpát Dániel szorgalmazta, hogy a kormányzat hathatósabban támogassa a magyar kkv-szektort, hozzon létre számukra bérfejlesztési alapot, az állami szférában pedig a plusz adóbevételekből hajtsanak végre bérfejlesztést.

Filozófiai alapvetés lehet az, hogy magyar emberek adóforintjaiból olyan munkahelyek létrehozását, megtartását támogassuk csak, ami magyar családokat gazdagít, és magyar családokat segít a szülőföldön boldoguláshoz - fogalmazott, sürgetve, hogy "Magyarországon legyen a magyar munkavállaló, a magyar kisvállalkozó az első".

Lukács László György, a Jobbik frakcióvezetője arról beszélt: a rendszerváltozás mellett az uniós csatlakozás volt nemzedéke alapélménye, az, hogy tisztes munkával nyugati színvonalon, szabadságban élhetnek; vagy ők, vagy legalább gyermekeik.

Szerinte mára ez a remény szertefoszlott, a kormány szeme előtt pedig "az akkugyárak és a vendégmunkások víziója" lebeg, ezzel pedig a felzárkózás esélye is vakvágányra jut.

Annak a véleményének adott hangot: a miniszterelnök ki akarja vezetni az országot "a biztonságunkat jelentő európai közösségből". Látni kell, hogy a kormányzati gépezet készen áll arra, hogy meglépje, hogy hazánkat legkésőbb 2030-ban rávezesse az unióból való kilépés útjára; a jogrendszer készen áll, a hangulat épül - fogalmazott, hozzátéve, ezzel ismét a történelem vesztes oldalára állítanák Magyarországot.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!