OGY - Krónika - 9. rész (veszélyhelyzet)
Belföldi hírek, 2024.10.22
(MTI) - Lezárta a veszélyhelyzet további 180 nappal történő meghosszabbításáról szóló kormányelőterjesztés általános vitáját az Országgyűlés kedden.
DK: nem támogattuk, nem támogatjuk a veszélyhelyzetet
Sebián-Petrovszki László (DK) jelezte: frakciója eddig sem támogatta és most sem szavazza meg a veszélyhelyzet bevezetését, illetve meghosszabbítását, mert szerintük a kormányzat nem megfelelő módon él ezzel az - amúgy létjogosultsággal bíró - eszközzel.
A politikus szerint a kormányzat számos olyan ügyre használja a helyzet adta, korábbinál nagyobb játékteret, ami "még véletlenül sincs összefüggésben" a kormány által indokként megjelölt veszélyhelyzettel.
Példaként hozta fel, hogy ilyen módon parkolási és adóbevételeket vontak el az önkormányzatoktól, a kompenzációból pedig szerinte jórészt kormánypárti vezetésű települések kaptak, elvették Göd Samsung-gyárból származó adóbevételeit, majd különleges gazdasági övezetnek minősítették a projektet, módosították az országos népszavazás megrendezhetőségének szabályait, egyes adótitokkal kapcsolatos rendelkezéseket, szűkíttették a tanári sztrájkjogot, valamint embercsempészeket bocsátottak szabadon.
A politikus szerint nem áll fenn olyan helyzet, ami indokolná a veszélyhelyzet fenntartását, a felmerülő problémákat "mindenféle extra felhatalmazás nélkül" meg lehetne oldani, ezt a fajta felhatalmazást pedig kormányoldalon "a maguk kicsinyes politikai, gazdasági érdekeinek megfelelően használták fel" a múltban.
KDNP: politikai véleményt hangoztatnak az ellenzők
Hollik István (KDNP) "kristálytiszta és világos jogi helyzetről" beszélt, amit a nemzetközi szervezetek által is legitimnek tekintett alaptörvény rendelkezései alapján fogadtak el, majd azt hangsúlyozta, politikai vélemény indokolatlannak nevezni a veszélyhelyzet kihirdetését, meghosszabbítását. Szavai szerint az ellenzéknél "a pártpolitika felülírja a valóságot", ezért voltak képesek szétveretni például 2006-ban az október 23-i megemlékezéseket.
Hangsúlyozta: mindenki örülne annak, ha nem kellene meghosszabbítani a veszélyhelyzetet, mert ez azt jelentené, hogy az ukrajnai háború befejeződött, ám az ellenzék európai szövetségesei "folyamatosan azon vannak, hogy táplálják ezt a háborút, meghosszabbítsák ezt a háborút".
Arra bíztatta az ellenzékieket: győzzék meg szövetségeseiket, hogy ne küldjenek újabb fegyvereket Ukrajnába, hanem álljanak a magyar kormány, így a béke oldalára. Ha béke lesz, Magyarországon nem lesz veszélyhelyzet - fogalmazott.
A Jobbik még nem döntötte el, támogatja-e a hosszabbítást
Sas Zoltán (Jobbik) feltette a kérdést: milyen, a konfliktussal kapcsolatos rendelkezést nem lehetett volna meghozni normális ügymenetben, majd jelezte, az erre a felvetésre adott válasz alapján döntik majd el, támogatják-e a tárgyalt javaslatot.
A jobbikos politikus arról beszélt: a háború indulásakor nem lehetett tudni, hová fejlődik a konfliktus, ahogy azt sem, mennyire lesz súlyos a helyzet miatti gazdasági visszaesés. Jelezte: sokakhoz hasonlóan ő maga is bízik abban, hogy az amerikai választás eredménye a gyors rendezés irányába tolja el ezt a konfliktust.
De mi van akkor, ha ez a helyzet nem változik meg? - tette fel a kérdést a jobbikos politikus, aki szerint itt az ideje, hogy megtanuljunk együtt élni ezekkel a veszélyekkel, a kormányzatnak pedig el kellene gondolkodnia azon, hogy veszélyhelyzet helyett a normális ügymenet keretei között kezelje az eseményeket.
Mi Hazánk: meddig tart a "végtelenített veszélyhelyzet"?
Mikor kívánják ezt a végtelenített veszélyhelyzetet feloldani? - vetette fel vezérszónoki felszólalásában Novák Előd (Mi Hazánk), aki azt kérdezte, ha a kormány szerint háborús veszélyhelyzet áll fenn, akkor miért küldik külföldre a magyar katonákat?
A képviselő nevetségesnek nevezte, hogy akár az orosz, akár az ukrán hadsereggel szemben volna esélye a honvédségnek megvédenie az országot, hozzátéve, "a Nyugat által felfegyverzett ukrán haderő egyébként valós veszélyeztetettséget jelenthet Magyarország számára, pláne, ha egy esetleges háborús kudarc után Magyarországon vesznek elégtételt".
Felvetette: előfordulhat-e, hogy a veszélyhelyzetre hivatkozva nem tartják meg a 2026-os országgyűlési választást, majd arról beszélt, ezernél több veszélyhelyzeti rendeletet fogadott el a kormány, számos esetben olyanokat, amiknek semmi köze nem volt a veszélyhelyzethez.
Novák Előd azt hangsúlyozta: nem támogatják az új világrendet, szabadságjogaink korlátozását, márpedig a veszélyhelyzeti kormányzás "visszaélésekre adhat és adott is lehetőséget". Szavai szerint "a háborús veszélyhelyzet egy politikai trükk, a hatalommal való visszaélés eszköze a fideszes képviselők, politikusok számára", mivel "a rendeletalkotás gyorsabb, és kisebb a nyilvánossága", mint a törvényhozási útnak.
A vitát az elnöklő Jakab István lezárta.
Zárszó
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára zárszavában felhívta a figyelmet arra, hogy a hatalommegosztás alaptörvényben rögzített elve szerint a kormány hatásköre és felelőssége annak megítélése, hogy veszélyhelyzet van-e.
A kormány politikai és jogi értelemben is vállalja ezért a felelősséget, az Országgyűléstől csak azt kéri, hogy a különleges jogrend meghosszabbításához járuljon hozzá.
Az államtitkár arra a kérdésre, hogy összefüggnek-e a veszélyhelyzeti rendeletek a veszélyhelyzettel és annak orvoslására szolgálnak-e, úgy reagált: ezen intézkedések politikai kontrollját az Országgyűlés, alkotmányossági kontrollját pedig az Alkotmánybíróság (Ab) látja el.
Jelezte: az Ab egyetlen veszélyhelyzeti kormányrendelet sem semmisített meg eddig, annak ellenére, hogy voltak ilyen indítványok.
(MTI)
Címkék
Országgyűlés
Véleménye van? Szóljon hozzá!