LMP: mikor számolják fel az energiaszegénységet?


Ikotity István (LMP) azt kérdezte, mikor számolják fel az energiaszegénységet. Mint mondta, a dolgozói szegénység jelenleg nem kivétel Magyarországon, hanem szabály, s amíg ez így van, egyetlen kormány sem állíthatja magáról, hogy jó munkát végez. A statisztikák szerint a magyar háztartások 30-40 százaléka energiaszegénységben él, a téli hónapokban vagy fázni kényszerülnek az emberek, vagy jelentős terhet jelent a tüzelőanyag beszerzése. Éveket töltöttek a rezsicsökkentésnek nevezett szemfényvesztéssel, de az energiaszegénység nem változott lényegesen - jegyezte meg.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, folyamatosan megkérdőjelezik a kormány energiaprogramját és a rezsicsökkentést. A rezsicsökkentést nem támogatják, ahogy a paksi bővítést sem, ami a rezsicsökkentést teszi lehetővé - jegyezte meg.

Ha önökön múlna, tűzifaprogram sem lenne, amire idén 1 milliárd forinttal több áll rendelkezésre - közölte, hozzátéve: az LMP maga sem tudja, a tűzifaprogramot támogassa-e, vagy az erdőt védje. Szerinte azokkal értenek egyet, akik külföldi kézre játszották a közműszolgáltatókat és az erőműveket - tette hozzá az államtitkár.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 110 igen és 24 nem szavazattal azonban elfogadta.


Fidesz: Brüsszel kettős mércét alkalmaz


Vas Imre (Fidesz) emlékeztetett, a külföldről támogatott civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvény miatt kötelezettségszegési eljárás indult Magyarországgal szemben. Az általános gyakorlattal ellentétben az Európai Bizottság nem két, hanem csak egy hónapot adott a magyar álláspont kifejtésére - emelte ki.

A képviselő úgy fogalmazott, hogy Soros György brüsszeli látogatását követően nem ez az első alkalom, hogy Brüsszel Magyarországgal szemben "statáriális eljárást" alkalmaz.

A kvóta, a civil szervezetek átláthatósága és a nemzeti felsőoktatási törvény ügyében is indokolatlanul rövid idő alatt kellett megtenni Magyarország észrevételeit, mindhárom ügy Soros Györgyhöz köthető - mondta.

Mit tehet a kormány annak érdekében, hogy Magyarországgal szemben ne alkalmazzanak kettős mércét? - kérdezte.

Brüsszel a Soros-szervezetek nyomására támadja ezt a törvényt is, mert így akarnak nyomást gyakorolni - felelte Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Hangsúlyozta, hogy a jogszabály mellett továbbra is kitartanak, mert az embereknek joguk van tudni, hogy mely civil szervezetek kapnak külföldről támogatást.

A kormány úgy döntött, hogy a választ az évtizedes gyakorlatnak megfelelően kéthónapos határidővel küldi meg a bizottság számára - közölte.

A képviselő a választ elfogadta.


MSZP: teljesültek az egészségügyi államtitkár által megfogalmazott pontok?


Tukacs István (MSZP) azt akarta megtudni, hogy az Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár által korábban megnevezett öt pont teljesült-e. Bírálatként tette hozzá, hogy azok megalkotásakor az államtitkár nem törődött a hálapénzzel, az ellátásbeli körülményekkel vagy a kórházak újratermelődő adósságával.

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára azt mondta, hogy a szocialisták vizitdíjat és kórházi napidíjat akartak bevezetni, kórházi széfeket akartak telepíteni, miközben eladósították és bezárták a kórházakat, hatezer egészségügyi dolgozót pedig elbocsátottak.

A jelenlegi kormány számára az egyik legfontosabb feladat a bérek emelése volt - szögezte le.

Jövőre összességében 402 milliárddal költenek többet az ágazatra, mint tavaly, és ennek jelentős része a béremelés - hangsúlyozta az államtitkár.

A választ a képviselő nem fogadta el, de a Ház megtette ezt 96 igennel 23 nem ellenében.


Jobbik: felül kell vizsgálni a parkolás szabályozását


Z. Kárpát Dániel (Jobbik) tarthatatlannak nevezte a parkolás szabályozását. Az egész rendszer felülvizsgálatra szorul - hangsúlyozta. Azt kérdezte, nyitott-e a kormányzat a parkolási szisztéma felülvizsgálatára és engedélyezi-e, hogy az önkormányzatok saját hatáskörükbe vonják a parkolás felügyeletét.

A képviselő a fizetős parkolás forgalomszabályozó hatásainak vizsgálatára is kíváncsi volt. Végül arról érdeklődött, hogy a nagyvárosokban a következő években hány P+R parkolóhelyet kívánnak létesíteni.

Fónagy János államtitkár válaszként azt mondta, a parkolás a világon mindenütt pénzbe kerül és azokat az időtartamokat szabályozzák, amelyekben az átlagos helyek elfoglaltsága meghaladja a 70 százalékot. A szabályozás kerületi és fővárosi hatáskör, felülvizsgálata jelenleg nem indokolt - mondta.

A képviselő nem, de a parlament elfogadta a választ 108 igennel, 31 nem ellenében.


KDNP: milyenek a munkahelyvédelmi akcióprogram tapasztalatai?


Firtl Mátyás (KDNP) arról érdeklődött, hogy milyenek a munkahelyvédelmi akcióprogram tapasztalatai. A programot azért nyújtották be, hogy segítsék a gazdasági fellendülést - emelte ki.

Milyen segítséget nyújtott a program az elmúlt öt évben? - tette fel a kérdést.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt mondta, hogy az utóbbi hét évben a foglalkoztatottak száma meghaladja a 4,45 milliót. A magyar foglalkoztatási ráta magasabb az unió átlagánál, míg a munkanélküliség a negyedik legalacsonyabb - emelte ki. A KSH a rendszerváltozás óta nem mért ilyen magas foglalkoztatottságot és ilyen alacsony munkanélküliséget - szögezte le.

Egyetlen program sem nyújtott olyan komoly támogatást a munkahelyek megtartásához és teremtéséhez, mint a munkahelyvédelmi akció - jelentette ki.

A képviselő elfogadta a választ.