OGY - Krónika 6. rész (elektronikus hírközlés, albán nemzetközi szerződés)

Belföld, 2017.10.03

Az elektronikus hírközlési törvény módosításának és egy Albániával kötött nemzetközi szerződésnek az általános vitájával folytatta munkáját kedden az Országgyűlés.



Elektronikus hírközlési törvény módosítása


MSZP: alkalmas tárgyban elkövetett alkalmatlan kísérlet


Szakács László (MSZP) azt mondta, a célokban egyetértenek, de ez az egyetlen: ez egy alkalmas tárgyban elkövetett alkalmatlan kísérlet, és a gondolkodás iránya rossz.

Szerinte azért nyújtották be kormánypárti politikusok egyéni indítványként a javaslatot, hogy megkerüljék a társadalmi egyeztetési fórumokat, amire a kormánynak egyébként időt kellene fordítania.

Azt látni, hogy az elmúlt hónapokban már többször módosították a jogszabályt, amire a piac rögtön reagált, beárazta a távozni kívánó ügyfeleket - mondta, hozzátéve: a szektorális adóknak köszönhetően megdrágultak a szolgáltatások.

Szóvá tette az NMHH hatáskörének módosítását is, amely így saját hatáskörben dönthet a roamingdíjakról.

Az MSZP nem támogatja a javaslatot - jelezte.


Jobbik: nem elegáns a visszaható hatályú törvénykezés


Dúró Dóra (Jobbik) szerint az előterjesztés csak kis részben érinti a digitális jólét alapcsomagot. Nagyrészt fogyasztóbarát szabályokat állapítanának meg, ez a hozzáállás azonban a szolgáltatók esetében nem mondható el. Nem csak nagy szolgáltatók vannak ugyanakkor a piacon - jegyezte meg.

Nem elegáns az sem - folytatta -, ha visszaható hatályú törvényt hoz az Országgyűlés.

Az előfizetések áráról szólva Dúró Dóra közölte: az NMHH adatai alapján a hozzáférés medián ára a hatodik legmagasabb az unióban. Az átlagbérhez viszonyítva Magyarországon Dániához képest 23,2-szer kerül többe egy átlagos internet-előfizetés, ami óriási versenyhátrány.

Szerinte ingyenessé kellene tenni az internetet 1 gigabájtig, ezt 10 milliárd forintból lehetővé lehetne tenni évente. A leginkább rászorulók kedvezményesen sem tudnak ugyanis internetet vásárolni - mondta, azt kérve, a kormánypártok fontolják meg ezt.


Kormány: a jelen és a jövő a digitalizációé


Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára közölte: a jelen és a jövő a digitalizációé, igyekeznek helyzetbe hozni a magyar háztartásokat és vállalkozásokat. Vezetékes vagy vezeték nélküli szupergyors internethez való hozzáférést biztosítanak mindenkinek jövő év végéig, aki ezt igényli - jelezte. Hozzátette: a fogyasztók védelmére is kiemelt figyelmet kell fordítani, s nem kötheti röghöz a fogyasztót a szolgáltató.

Közölte: a digitális jólét alapcsomag egyre több szolgáltatónál érhető el. Ugyanakkor ezekre más szabályozás kell, hogy vonatkozzon, mint a piaci szolgáltatásoknál.


Zárszó



Kucsák László (Fidesz) előterjesztői zárszavában azt mondta: Dúró Dóra szavaiból az derült ki, hogy nagyrészt egyetértenek, s ennek örül. A lényeg, hogy a megjelölt célokat és tartalmakat igyekezzenek minél hatékonyabban végrehajtani. A versenyhátrányról egy NMHH-beszámolóval akár a kulturális bizottságban is lehetne tárgyalni - jegyezte meg.

Az viszont nem igaz, hogy megdrágították volna a szolgáltatásokat - reagált Szakács László felvetéseire. Az előző javaslat hatályosulása most következik be, október végén lép hatályba a tavaszi módosítás - jegyezte meg. A szektorális adókra vonatkozó felvetéseket szintén visszautasította, s önvizsgálatot javasolt a szocialistáknak arról, milyen helyzetet idéztek elő 2010-ig.

Az elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta.


Nemzetközi szerződés Albániával


Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár expozéjában célként jelölte meg többek között a demokrácia és jog uralmának megerősítését Albániában, hozzájárulva ezzel is az ország politikai, gazdasági és intézményi fejlődéséhez, a régió stabilizációjához. Rámutatott: a megállapodás - amelynek jegyzőkönyvéről tárgyal az Országgyűlés - megfelelő keretet kíván biztosítani a politikai párbeszédhez a felek között, célja Albánia azon törekvéseinek támogatása, amelyekkel nemzetközi kereskedelmi kapcsolatait kívánja erősíteni többi között saját jogrendszerének az uniós joghoz közelítésével.

A megállapodással az EU támogatni szeretné Albániát, hogy befejezhesse piacgazdasága kialakítását, s hosszú távon szabadkereskedelmi partnerré válhasson. A jegyzőkönyv alapján Albánia elismeri hazánk nyugat-balkáni országok integrációja érdekében tett erőfeszítéseit - jelezte a nemzetpolitikai államtitkár, hozzátéve: a kormány következetes álláspontja, hogy az érintett országok integrációja a béke garanciája a térségben, s ezért a jövőben is kiállnak az EU bővítése mellett.


A frakciók támogatták a javaslatot


Dunai Mónika (Fidesz) támogatásáról biztosította az albán uniós integráció előkészítésével összefüggő javaslatot. Jelezte ugyanakkor: az albán szocialisták hatalomba kerülésével újra felvirágzott a kábítószer-kereskedelem, a baloldali kormányfő pedig a Soros-hálózathoz kötődik. Albánia - Macedóniához hasonlóan - földrajzi elhelyezkedése miatt kulcshelyzetben van a "Soros-terv" végrehajtása, azaz a migránsok behozatala szempontjából - tette hozzá.

Legény Zsolt (MSZP) a javaslattal egyetértve kifejtette: a megállapodás célja egyebek mellett a balkáni régió országinak együttműködése, az albán jogrendszer uniós joghoz közelítése, valamint a piacgazdaság kialakításának befejezése. Dunai Mónika szavait kommentálva megjegyezte: az 1980-as évek végén, az 1990-es évek elején az ifjú fideszesek is Soros-pénzen tanultak külföldön.

Gyüre Csaba (Jobbik) azt mondta: az albán-uniós együttműködési szerződés mindenképp hasznos a feltörekvő Albániának, amelynek érdeke, hogy mielőbb tagja legyen az EU-nak.

A vitát az elnöklő Jakab István lezárta.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!