A Majdáni sor 10. szám alatti házban született 70 éve Kocsis Lajos, akinek testvére és édesanyja ma is ebben a házban él. Tóth Tamás az emléktábla avatását kezdeményező Rengey Baráti Kör elnöke köszönetet mondott mindazoknak, akik anyagi támogatást nyújtottak az emléktábla elkészítéséhez. A civil kezdeményezés támogatói voltak: Szilágyi Árpád, Nyéki Tamás, Szondi Ildikó, Farkas Sándor, Tompai Sándor, valamint Kozma György.

Dr. Kremser Péter SZVSE ügyvezető elnöke megemlékezésében felelevenítette Kocsis Lajos pályakezdését. A Móraváros úttörőcsapatában kezdett focizni, de tehetségére felfigyelt a Szegedi Vasutas Sportegyesület, így 1960 és ’65 között itt rúgta a gólokat a helyiek nagy örömére. Jól tudták azonban, hogy ilyen tehetség nem maradhat az alsóbb ligában, ezért az akkor NB I-es Salgótarjánhoz szerződött. Kocsis lakatosnak tanult még Szegeden, ám mindenki tudta, hogy ő a labdarúgásból fog megélni. Még nem volt felnőtt korú, amikor a Salgótarjánnal észak-afrikai túrára indult, ezért szülői beleegyezést kellett kérni, hogy a csapattal tartson.

Szamosvölgyi Zoltán szintén közel állt Kocsis Lajoshoz. Ő megemlékező beszédében a válogatottságig jutó labdarúgó kivételes tehetségét emelte ki. A szegedi származású focistát le is igazolta az ország egyik legjobb csapata, a Budapesti Honvéd. Két év múlva már a válogatottban is bemutatkozott. Kispesten 1977-ig összesen 263 bajnoki mérkőzésen játszott és 91 alkalommal volt eredményes. A 68-as mexikói olimpián aranyérmet szerzett a válogatott csapattal. 1969 és 1975 között 33 alkalommal szerepelt és 7 gólt szerzett a nemzeti színekben. 1972-ben a müncheni olimpián ezüstérmes, 1972-ben a belgiumi labdarúgó Európa-bajnokságon pedig 4. helyezést szerzett a válogatottal.

Kocsis Lajosról a Gyulai VSE képviselői is megemlékeztek az emléktábla leleplezését követően, ugyanis 1982-ig ennek a klubnak a színeiben folytatta pályafutását. Visszavonulása után rövid ideig edzősködött, majd visszavonultan élt Budapesten a 2000-ben bekövetkezett haláláig. A szülői háztól a megemlékezők átvonultak az Alsóvárosi temetőbe, ahol Kocsis Lajos unokái gyújtottak mécsest az olimpiai bajnok emlékére, majd Kozma György sportszervező mondott rövid méltatást. A programot a Médiaválogatott – Szeged öregfiúk kispályás labdarúgó mérkőzés zárta a móravárosi focipályán.  

Cikk: Sz. Gy.