Orbán Viktor: a békére csak az szavaz, aki a Fideszre szavaz (2. rész)
Belföld, 2024.05.03
A magyarok nem egyszerűen békét akarnak, a magyarokban a világháborús tapasztalat miatt, a gazdasági összefüggések miatt, egy ösztön van a békére - jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, míg a franciáknál vagy a németeknél ez egy politikai állásfoglalás, "nekünk a legmélyebb életösztöneink beszélnek a háború ellen és a béke mellett".
Az EP-választások tétje, hogy hány voksot kapnak a háború- és hány voksot a békepárti erők - mondta.
A kormányfő úgy fogalmazott: valójában a tét a háború. Nem a jobb- és baloldalt, ideológiát kell nézni, még csak nem is a pártokat, hanem azt, hogy a megválasztott képviselők hogyan viszonyulnak a háborúhoz - fejtette ki.
Úgy látta: van esély arra, hogy a háborúellenes képviselők többségben legyenek az Európai Parlamentben. Önbizalomra adhat okot, hogy ma a békepárti erők egyáltalán eljutottak odáig, hogy nyitottá tudták tenni az európai választást, egy éve még nem így nézett ki a helyzet, az európai emberek nagyobb része támogatta a háborút.
A béke irányába tolódik az európai emberek gondolkodása, amit a választás segítségével is ki kell fejezni politikai értelemben is - hangsúlyozta.
Magyarországon a békére csak az szavaz, aki a Fideszre szavaz, akik a baloldalra szavaznak, a háborúra adják a voksukat - mutatott rá.
Kitért arra is, hogy a háború- és a békepárti erők között csata van, "küszködnek egymással". Ráadásul vannak más kérdések is: a gender, a családvédelem, a migráció témájában. Ezekben mind-mind nagy viták vannak - mondta.
Európa érzi, történelmi keresztúton áll, indulhat erre is, meg arra is, és mi, akik az európai politikát alakítjuk, érezzük, hogy a szokásosnál jóval nagyobb súlya van annak, amit teszünk, mondunk, csinálunk. Az európai választásnak is nagyobb a súlya, mint lenni szokott - húzta alá.
"Anyám, én nem ilyen lovat akartam" - fogalmazott Orbán Viktor Magyarország uniós tagságának huszadik évfordulójával kapcsolatban. Hangsúlyozta: ma is azt gondolja, hogy "jobb belül, mint kívül", de szerinte a 2004-es csatlakozáskor "nem erről volt szó". Nem arról volt szó, hogy migránsokat fognak milliószám beengedni a kontinensre, vagy hogy retorziókkal kell szembenézni, ha egy ország beleírja az alkotmányba, hogy az apa férfi, az anya nő - tette hozzá.
Hangsúlyozta: Magyarország azért csatlakozott az EU-hoz, mert Európa békét és jólétet jelentett, most viszont gazdasági válságban vagyunk, és béke helyett az európai vezetők belemanőverezik a kontinenst egy háborúba.
A szomszédos országok átlagárához kötik a magyar üzemanyagárakat, kihagyva a regionális adatokból Lengyelországot, Csehországot és Bulgáriát - közölte a miniszterelnök.
Hangsúlyozta: jogos elvárás az üzemanyagüzletben érdekelt szereplőkkel - a nagykereskedőkkel és a kiskereskedőkkel - szemben, hogy a magyar emberek olyan áron juthassanak hozzá az üzemanyaghoz, ahogy ebben a régióban más országok polgárai.
Hozzátette: jobb, hogyha ezt az üzemanyagkereskedők belátják és a profitjukat eszerint állítják be, mintha ezt állami kényszerrel kellene elérni. Ezért - folytatta - arra kérte Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, hogy ne erőből lépjen fel, hanem egyezkedjen. "Inkább a belátásra menjünk, ne a szkanderre" - fogalmazott.
Ugyanakkor - jelezte - azt is be kell látni, hogy nem volt hibátlan, amit az üzemanyagüzletben érdekeltek számára javasoltak, mert a KSH-nak egy olyan regionális adatából dolgoztak, ami a szomszédos országok mellett még a lengyel, a cseh és a bolgár árakat is magában foglalja.
Az üzemanyag-kereskedők ezt nem tartották fairnek, ezért újrakalkulálják a számokat és a középárat, amihez a kormány kötni akarja a magyar árszínvonalat, és ezt a szomszédos országok átlagárában határozzák meg - közölte a kormányfő, hangsúlyozva: be fogják tartatni azt a korábbi megállapodásukat, hogy a magyar emberek nem fizethetnek többet a benzinért, mint a szomszédos országok átlagára.
Orbán Viktor arról is beszélt: a magyar gazdaság fókusza mindenképpen Európában marad, de "akciórádiuszát" ki kell terjeszteni sokkal nagyobb mértékben, mint amihez az előző évtizedekben hozzászoktak. Azzal indokolt: Magyarország számára a német piac nagyon fontos, azonban a németeket "hazavágta" a háború, mert leválasztották magukat, vagy az amerikaiak leválasztották őket az orosz energiarendszerről.
Ezért ma úgy kell gazdasági növekedést elérni Magyarországon, hogy a legtermészetesebb értékesítési piacunk, a nyugat-európai, "köhög, influenzás beteg, ágynak esett", és ez még így lehet egy-két évig - vélekedett.
Hozzátette: nem véletlenül érkezik Magyarországra a jövő héten a kínai elnök, nem véletlenül növelte meg Magyarország az aktivitását Közép-Ázsiában, illetve éledeznek gazdasági kapcsolataink Afrikával is.
A kormányfő úgy fogalmazott: valójában a tét a háború. Nem a jobb- és baloldalt, ideológiát kell nézni, még csak nem is a pártokat, hanem azt, hogy a megválasztott képviselők hogyan viszonyulnak a háborúhoz - fejtette ki.
Úgy látta: van esély arra, hogy a háborúellenes képviselők többségben legyenek az Európai Parlamentben. Önbizalomra adhat okot, hogy ma a békepárti erők egyáltalán eljutottak odáig, hogy nyitottá tudták tenni az európai választást, egy éve még nem így nézett ki a helyzet, az európai emberek nagyobb része támogatta a háborút.
A béke irányába tolódik az európai emberek gondolkodása, amit a választás segítségével is ki kell fejezni politikai értelemben is - hangsúlyozta.
Magyarországon a békére csak az szavaz, aki a Fideszre szavaz, akik a baloldalra szavaznak, a háborúra adják a voksukat - mutatott rá.
Kitért arra is, hogy a háború- és a békepárti erők között csata van, "küszködnek egymással". Ráadásul vannak más kérdések is: a gender, a családvédelem, a migráció témájában. Ezekben mind-mind nagy viták vannak - mondta.
Európa érzi, történelmi keresztúton áll, indulhat erre is, meg arra is, és mi, akik az európai politikát alakítjuk, érezzük, hogy a szokásosnál jóval nagyobb súlya van annak, amit teszünk, mondunk, csinálunk. Az európai választásnak is nagyobb a súlya, mint lenni szokott - húzta alá.
"Anyám, én nem ilyen lovat akartam" - fogalmazott Orbán Viktor Magyarország uniós tagságának huszadik évfordulójával kapcsolatban. Hangsúlyozta: ma is azt gondolja, hogy "jobb belül, mint kívül", de szerinte a 2004-es csatlakozáskor "nem erről volt szó". Nem arról volt szó, hogy migránsokat fognak milliószám beengedni a kontinensre, vagy hogy retorziókkal kell szembenézni, ha egy ország beleírja az alkotmányba, hogy az apa férfi, az anya nő - tette hozzá.
Hangsúlyozta: Magyarország azért csatlakozott az EU-hoz, mert Európa békét és jólétet jelentett, most viszont gazdasági válságban vagyunk, és béke helyett az európai vezetők belemanőverezik a kontinenst egy háborúba.
A szomszédos országok átlagárához kötik a magyar üzemanyagárakat, kihagyva a regionális adatokból Lengyelországot, Csehországot és Bulgáriát - közölte a miniszterelnök.
Hangsúlyozta: jogos elvárás az üzemanyagüzletben érdekelt szereplőkkel - a nagykereskedőkkel és a kiskereskedőkkel - szemben, hogy a magyar emberek olyan áron juthassanak hozzá az üzemanyaghoz, ahogy ebben a régióban más országok polgárai.
Hozzátette: jobb, hogyha ezt az üzemanyagkereskedők belátják és a profitjukat eszerint állítják be, mintha ezt állami kényszerrel kellene elérni. Ezért - folytatta - arra kérte Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, hogy ne erőből lépjen fel, hanem egyezkedjen. "Inkább a belátásra menjünk, ne a szkanderre" - fogalmazott.
Ugyanakkor - jelezte - azt is be kell látni, hogy nem volt hibátlan, amit az üzemanyagüzletben érdekeltek számára javasoltak, mert a KSH-nak egy olyan regionális adatából dolgoztak, ami a szomszédos országok mellett még a lengyel, a cseh és a bolgár árakat is magában foglalja.
Az üzemanyag-kereskedők ezt nem tartották fairnek, ezért újrakalkulálják a számokat és a középárat, amihez a kormány kötni akarja a magyar árszínvonalat, és ezt a szomszédos országok átlagárában határozzák meg - közölte a kormányfő, hangsúlyozva: be fogják tartatni azt a korábbi megállapodásukat, hogy a magyar emberek nem fizethetnek többet a benzinért, mint a szomszédos országok átlagára.
Orbán Viktor arról is beszélt: a magyar gazdaság fókusza mindenképpen Európában marad, de "akciórádiuszát" ki kell terjeszteni sokkal nagyobb mértékben, mint amihez az előző évtizedekben hozzászoktak. Azzal indokolt: Magyarország számára a német piac nagyon fontos, azonban a németeket "hazavágta" a háború, mert leválasztották magukat, vagy az amerikaiak leválasztották őket az orosz energiarendszerről.
Ezért ma úgy kell gazdasági növekedést elérni Magyarországon, hogy a legtermészetesebb értékesítési piacunk, a nyugat-európai, "köhög, influenzás beteg, ágynak esett", és ez még így lehet egy-két évig - vélekedett.
Hozzátette: nem véletlenül érkezik Magyarországra a jövő héten a kínai elnök, nem véletlenül növelte meg Magyarország az aktivitását Közép-Ázsiában, illetve éledeznek gazdasági kapcsolataink Afrikával is.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!