Brüsszelből azt javasolják, hogy "lényegében tegyük tönkre" a magyar gazdaságot, az embereket, a családokat, a nyugdíjasokat. Amit kérnek, az megszorítás - fogalmazott a kormányfő. Hozzátette: Brüsszel azt mondja, "ne vegyük el a bankoktól és a nagy cégektől" az extraprofitot, a nyugdíjasoknak, a családoknak kelljen kifizetniük a teljes energiaköltséget.

Olyasmit kérnek, ami ellen több mint 13 éve harcolunk - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy ezt a küzdelmet a magyar emberek elsöprő többségének a támogatásával folytatják, mert "messze túlnyúlik ebben a kérdésben a kormány támogatottsága" a kormánypárti és baloldali pártpolitikai törésvonalakon.

Egy baloldali nyugdíjas is egyetért azzal, hogy nem akar havonta 180 ezer forinttal többet fizetni, márpedig ha azt tennénk, amit Brüsszel kér, akkor ez történne - figyelmeztetett.

Hangsúlyozta: Magyarországnak ki kell állnia a saját érdekei mellett, meg kell köszönni a javaslatokat, ami jó, azt meg kell fogadni, de mindent, ami a megszorítás irányába mutat, el kell vetni és világossá kell tenni, hogy a költségvetés megalkotása nemzeti hatáskör.

Közölte, az EU "két dolgot kérhet rajtunk számon": a költségvetési hiány és az államadósság mértékét, és a 2024-es magyar költségvetésben az államadósság 70 százalék alá megy és a költségvetési hiányt is csökkentik. Hozzáfűzte: háborús időkben létkérdés a fegyelmezett gazdálkodás.

Háborús idők vannak, védekezni kell, meg kell védeni a munkahelyeket és a nyugdíjak értékét, és meg kell védeni a családokat is - hangsúlyozta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a 2024-es büdzsé ezért egy védelmi költségvetés. Ha nem lenne háború, akkor a jövő évi egy sokkal boldogabb költségvetés lenne, "de így sem lehetünk vele elégedetlenek, mert mindent, ami fontos a számunkra, azt meg tudjuk védeni" 2024-ben, a háború ellenére is.

Az inflációról kifejtette: azt "a háború energiája" vitte fel, mivel a háború megemelte az energiaárakat az egész világon. Kijelentette: az inflációt "le kell törni" és az nagy vállalása a kormánynak, hogy az év végére egy számjegyűre viszi le, ha "a fene fenét eszik is", a következő évben pedig hatszázalékos átlagos inflációval számol. A kormányfő szerint ha nem törik le az inflációt, akkor a magyar gazdaság növekedését sem tudják elősegíteni.

Orbán Viktor úgy fogalmazott, ha nem lenne háború, ha az Európai Unió és a nyugatiak jobb belátásra térnének és belátnák, hogy rossz pályán haladunk és a béke útját járnánk és tűzszünet lenne, megkezdődnének a béketárgyalások, akkor "hirtelen megkönnyebbedne a gazdasági helyzet is, és az infláció is sokkal gyorsabban menne vissza a megszokott 1-3 százalékos tartományba".

A kormányfő elismeréssel szólt Varga Mihály pénzügyminiszterről, akit "tapasztalt, harcedzett embernek" nevezett. Amit lehetett, azt a pénzügyminiszter kihozta a költségvetésből - mondta.

Kitért arra, ha a paksi bővítést be tudták volna fejezni, akkor "hátradőlhetnénk", de Brüsszelben annyit akadékoskodtak a magyar baloldal kezdeményezésére, hogy megcsúsztak a beruházással.

Elmondta, a háború nagyon durva fázisába lépett, nem kímél "se Istent, se embert", és amikor "itthon azt mondják a baloldali politikusok, hogy mi háborúban állunk Oroszországgal, akkor nem tudják, mit beszélnek, elment az eszük".

A "háborúban állunk Oroszországgal" olyan kijelentés, amelyet a második világháború óta épelméjű ember nem enged meg magának - fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette: "kinyílik a bicska az ember zsebében", amikor az ország leggazdagabb városának polgármesteri székéből arról beszélnek "értelmiségi, belvárosi módon", hogy háborúban állunk Oroszországgal.

Orbán Viktor kijelentette: morálisan az egyetlen vállalható pozíció a béke pozíciója. Magyarország nem áll háborúban Oroszországgal és nem is fog, amíg ez a kormány van, biztosan nem, ezért higgadtabban nézi a háborút és azt reálisabban látja - mondta.

A miniszterelnök azt mondta, mindent meg kell tenni az ukrán ellentámadás megindítása előtt, hogy meggyőzzék a feleket arról, hogy tűzszünetre és tárgyalásokra van szükség, mert "egyébként rengeteg életet fogunk elveszíteni".

Annak a véleményének is hangot adott: közel az idő, amikor az európai vezetők igazat adnak a magyar békepárti álláspontnak.

Kiemelte: nyugati vezetők olyan mértékig lovallták bele magukat abba, hogy az ukrajnai háborút meg lehet nyerni a jelenlegi módszerrel - "az ukránok harcolnak, a Nyugat meg adja nekik a pénzt meg a fegyvert" -, hogy "erről a háborús ösvényről lejönni nagyon nehéz lesz".

Ez nem a mi dolgunk; szerintem mi az erkölcsileg és politikailag helyes ösvényen haladunk - fogalmazott a miniszterelnök, annak a véleményének adva hangot, hogy számos nyugati államban "a választásokon az emberek előbb vagy utóbb kikényszerítik a békét", és leváltják a háborúpárti kormányokat.

Egész Európa, az emberek nagy többsége nem áll a háború pártján. Lehet, hogy erkölcsileg igazat ad Ukrajnának, jó okkal mondja azt, hogy Ukrajna a megtámadott fél, Oroszország pedig az agresszor, de hogy mit kell tenni, mit kell és mit szabad vállalni, ebben megoszlik az európai közvélemény - értékelt.

(folyt.)