Orbán Viktor és Aleksandar Vucic politikai szövetségének hátterében álló üzleti kapcsolatokról írt egy szerb hírportál

Belföld, 2026.11.20 01:42:30

Az energetikától a vasútépítésen át az ingatlanpiacig számos területen összefonódtak a magyar és a szerb politikai vezetéshez közel álló üzleti körök érdekeltségei az Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök és Aleksandar Vucic korábbi szerb köztársasági elnök közötti szoros politikai együttműködés éveiben - derül ki a Nova.rs szerb hírportál csütörtöki összeállításából.

Orbán Viktor és Aleksandar Vucic sajtótájékoztatója A cikk szerint a két ország gazdasági kapcsolataiból állami vállalatok, kormányközeli üzletemberek és a magyar miniszterelnök családjához kötődő cégek is részesültek.

Az egyik legjelentősebb üzleti kapcsolat az energetikában alakult ki. A magyar állami MVM 2022-ben 33,4 százalékos részesedést vásárolt a Dragoljub Zbiljic szerb üzletember érdekeltségébe tartozó Maneks csoport két vállalatában, az Energotehnika Juzna Backa és az Elektromontaza Kraljevo cégekben.

A magyar energetikai vállalat 2025-ben 60 százalékra növelte tulajdonrészét. Az MVM a szerbiai jelenlétének megerősítésével és a további balkáni terjeszkedés lehetőségével indokolta a döntést.
Zbiljic a Szerb Haladó Párthoz (SNS) fűződő kapcsolatairól is ismert. A vállalkozó 2012-ben kezességet vállalt az akkor ellenzékben lévő párt választási kampányának finanszírozására felvett hitelért.

A Nova.rs korábbi összesítése szerint cégei 2012 és 2025 között legalább 530 millió euró értékben kaptak állami megbízásokat Szerbiában.

Az MVM 2025-ös éves jelentéséből az is kiderül, hogy a két felvásárolt vállalat bevételének mintegy 75-80 százaléka négy szerb állami energetikai társaságtól származott.

A magyar állami vállalat így olyan cégekben szerzett többségi tulajdont, amelyek működése nagyrészt a szerb állami megrendelésektől függ.

Az MVM szerbiai érdekeltsége időközben újabb jelentős állami megrendeléshez jutott.

A Nova májusi beszámolója szerint az MVM Juzna Backa vezette konzorcium nyerte el a magyar határtól Újvidékig tervezett kőolajvezeték megépítésére kiírt, mintegy 123 millió euró értékű munkát.

A kivitelezésre mindössze egyetlen ajánlat érkezett. A szerződés szerint az MVM Juzna Backa a munkálatok 43 százalékát végzi el.

Milan Culibrk, a Radar című szerb hetilap szerkesztője a Nova.rs-nek nyilatkozva úgy vélte, hogy az MVM szerbiai felvásárlása tovább erősítette a két ország politikai vezetéséhez kötődő üzleti körök kapcsolatait.
Mint mondta, a magyar állami vállalat többségi tulajdont szerzett, miközben Zbiljic is megtartotta érdekeltségét a szerb állami megrendelésekből jelentős bevételekhez jutó cégekben.

A két ország közötti gazdasági együttműködésből Orbán Viktor családjának egyik vállalkozása is részesült.

A Nova.rs a 444.hu cikkét is idézte, amely 2024 szeptemberében belső dokumentumokra és fuvarozók beszámolóira hivatkozva írta meg, hogy a miniszterelnök édesapja, Orbán Győző többségi tulajdonában álló Dolomit Kft. gánti bányájából 2022-ben és 2023-ban több mint 200 ezer tonna követ szállítottak a Budapest-Belgrád vasútvonal építéséhez.
A szállítmányokat a vasútvonal magyarországi szakaszán használták fel, amelynek kivitelezésében Mészáros Lőrinc érdekeltsége és kínai vállalatok vettek részt.

A 444.hu idén áprilisban arról is beszámolt, hogy a szállított kő minőségével kapcsolatban kifogások merültek fel.

A portál által ismertetett belső levelezések és vizsgálati jegyzőkönyvek szerint két laboratórium eltérő eredményre jutott az anyag megfelelőségéről.

A Dolomit az esőzések miatt megváltozott anyagösszetétellel magyarázta a különbségeket, de állította, hogy a kő megfelelt a teherbírási és vízáteresztési követelményeknek.

A MÁV közlése szerint a beruházás során kizárólag az előírásoknak megfelelő anyagokat építettek be.

A szerbiai ingatlanpiacon Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az üzleti érdekeltségei is megjelentek. A Tiborczhoz kötődő Diófa Alapkezelő közvetítésével tizenegy belgrádi prémium irodaház került magyar befektetői érdekeltségbe.

A tranzakcióban tanácsadóként közreműködő CBRE 2024 januárjában közölte, hogy az ügylet több mint 122 ezer négyzetméternyi irodaterületet érintett.

A 2023 decemberében közzétett vállalati tájékoztatások szerint a Diófa az Indotek-Investments Alapkezelőtől vette át a Gordiusz Magántőkealap kezelését. Az alap közvetett tulajdonában álltak az ingatlanokat birtokló szerbiai vállalatok.

A Nova.rs összeállítása nemcsak a gazdasági kapcsolatokat vizsgálta, hanem kitért a két ország migrációs együttműködésére is.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung német lap elemzésére hivatkozva Szerbia szerepét Orbán Viktor migrációs politikájában Ruandáéhoz hasonlította.
Mivel korlátozták a magyarországi menedékjogi eljáráshoz való hozzáférést, sokan a határ szerbiai oldalán rekedtek az úgynevezett tranzitzónában, amely voltaképpen egy szögesdróttal körbevett konténertábor volt.

A ruandai hasonlat arra vonatkozik, hogy öt uniós ország - Ausztria, Dánia, Görögország, Hollandia és Németország - külügyminisztere bejelentette, a jövő évtől Ruandában hozna létre kitoloncolási központot.

A magyar menedékjogi szabályozást az Európai Unió Bírósága több alkalommal is elmarasztalta.

A testület 2023-ban jogsértőnek találta azt az eljárást, amely a menedékkérőket előzetes belgrádi vagy kijevi nagykövetségi ügyintézésre kötelezte. Egy korábbi ítélet végrehajtásának elmulasztása miatt 2024-ben 200 millió eurós átalánybírságot és napi egymillió eurós kényszerítő bírságot szabott ki Magyarországra.

A szerbiai politikai hatalomváltás a korábbi kormányhoz kötődő vállalkozások állami szerződéseinek jövőjével kapcsolatban is kérdéseket vet fel, a leendő kormány számos feladata között várhatóan ezek felülvizsgálata is szerepel majd - vélekedett a szerb hírportál.
Forrás: MTI


Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!