A kormányhivatal jelzése szerint 27 rendezvényszervező és vendéglátó tett közérdekű bejelentést a rendelet miatt. A hivatal megállapította, hogy a város úgy határoz meg időbeli korlátot a rendezvényeken használható hangosításra, hogy a korlátozás alól kivételt enged az állami és önkormányzati rendezvényeknek. Álláspontjuk szerint ez a megkülönböztetés az egyenlő bánásmód törvénybe ütközik. A jogszabály ellen a helyi Fidesz is tiltakozott, Haág Zalán önkormányzati képviselő például azzal vádolta az önkormányzatot, hogy csupán kampányfogásnak szánják a rendelet szigorítását.

Az önkormányzat mielőtt megalkotta volna a jogszabály szövegét kikérte az illetékes kormányhivatali szerv véleményét, környezetvédelmi szempontból véleményezte, néhány észrevételt tett, de nem emelt kifogást ellene. Ugyanakkor tanulmányozták más városok zajrendeleteit, és ezek a szabályozások épp úgy általánosságban tesznek különbségeket a rendezvények között, mint a szegedi. Hasonló szellemiségű például a tatabányai és a veszprémi csendrendelet is.

A pénteken a közgyűlés által elfogadott módosított csendrendelet tehát nem általánosságban nevezi meg a rendelet hatálya alól mentességet élvező rendezvényeket, hanem konkrétan megnevezik azokat. Az előterjesztés szerint az idén 87 éves Szegedi Szabadtéri Játékok, az először ötven esztendeje megszervezett Szegedi Ifjúsági Napok és a szintén komoly hagyományokkal rendelkező Szeged Napja ünnepségsorozat lenne csak olyan rendezvény, amelyre nem vonatkozna a korlátozás. A rendeletbe végül a Szegedi Egyetemi Napok rendezvénysorozata is bekerült, így nem pusztán városi rendezvények esnek ki a szigorított szabályozás alól.